felfújja

8.2. 2012 13:16 A mezőgazdaságban megismétlődnek a gazdasági válságot kiváltó folyamatok

Az elmúlt évtized első felében felfújt ingatlanbuborékban a bankárok az alacsony pénzárat és az olcsó lakások politikai támogatását használták fel arra, hogy példátlan mértékben leplezzék és elfedjék a hitelkockázatot. A világ még mindig felépül az erkölcsi kockázatból. Hasonló folyamat zajlik jelenleg az amerikai mezőgazdaságban - írja Yale Vikram Mansharamani, a Yale Egyetem professzora a Bloomberg kommentárjában.

"Az élelmiszer-buborék, akárcsak az ingatlan, egy olyan rendszerből nőtt ki, amelynek célja a hatékonyság növelése nagy mennyiségű termeléssel, ezáltal az árak csökkentése és a fogyasztás növelése" - írja V. Mansharamani.

Túlélt rendszer

A professzor rámutat, hogy a gazdaságok közvetlen állami támogatásának rendszere, amelyet az 1970-es évek rossz terméseinek eredményeként hoztak létre, nem változott, és ma nagyszámú támogatott növényt hoz létre (különösen kukoricát, szójababot vagy búzát), amelyek alacsony árakon torzítják a piacot és befolyásolják az egészségtelen táplálkozás növekedését az Egyesült Államokban.

Az 1970-es években a kormánynak motiválnia kellett a gazdálkodókat a termelés növelésére, és megígérte, hogy megfelel az áraknak, ha mesterséges plafon alá kerülnek. Végül ez olyan helyzethez vezetett, hogy a gazdálkodók korlátlan számú terményt nyereségesen tudtak értékesíteni a piaci helyzettől függetlenül. A gazdákat tehát minden körülmények között motiválta a növénytermesztés és -értékesítés.

A rendszer fennmaradt, és a termelés hosszú távú növekedéséhez vezetett, amely az elmúlt években tetőzött. Az amerikai gazdák azóta tervezik, hogy 1984 óta a legtöbb földet művelik meg, a második világháború óta pedig a kukoricát kell a legtöbbet vetni. Az amerikai gazdák nettó nyeresége meghaladta a 100 milliárd dollárt.

Mansharamani úr felhívja a figyelmet a pénzügyi válság kezdetével való párhuzamra, amikor az Egyesült Államok Federal Reserve a kamatlábakat lenyomta, reagálva az internetes buborék 2001-es felszakadására, amely csökkentette a pénz árát. Ez arra ösztönözte a bankárokat, hogy nagy mennyiségű olcsó adósságot hozzanak létre, a fogyasztókat pedig az adósságfogyasztásra.

"Amint a bankárok abbahagyták ügyfeleik pénzügyi egészségi állapotát vagy az adósságtörlesztés képességét, a gazdák a kormányzati programok hatására abbahagyták az élelmiszer-termesztést az azt fogyasztók érdekében" - írja V. Mansharamani.

A rossz kalóriák olcsóbbak lettek

Az élelmiszerek ára évente átlagosan egy százalékkal csökkent az elmúlt 30 évben. Ennek eredményeként ugyanebben az időszakban az átlagos napi kalóriafogyasztás körülbelül 18 százalékkal, azaz körülbelül 400 kalóriával nőtt. A fogyasztás növekedése azonban főként az állami támogatott növényekből előállított ételekben következett be, például a lisztből és a gabonafélékből származó egészségtelen ételekben. Átlagos napi fogyasztásuk 155 kalóriával nőtt 1980 óta. Azoknál a gyümölcsöknél, amelyek nagyságrendekkel alacsonyabb támogatásban részesülnek, a napi fogyasztás átlagosan hat kalóriával nőtt. A zöldségfogyasztás változatlan maradt.

2004-ben 1000 kalória burgonya chips vásárolható meg egy dollárért, de csak körülbelül 250 kalória sárgarépa. V. Mansharamani szerint a jelenlegi rendszer fenntartása az elhízás további növekedését és az egészségügyi költségek jelentős növekedését fogja okozni. "Ha most cselekszünk, megakadályozhatjuk az olcsó ételeket és a gyomor megnövekedését a jövőbeni egészségügyi költségek növekedésében" - írja V. Mansharamani.

A rendszer reformja azonban túlságosan megterhelőnek bizonyulhat az elnökválasztás évében. Az intenzív mezőgazdaság az utóbbi években az Egyesült Államok gazdaságának azon kevéssé stabilan jövedelmező területei közé tartozott, és a gazdálkodóknak nehéz lenne elviselniük a reformokat. A változások a mezőgazdasági országok foglalkoztatását is megrázhatják.