Ezek nélkül a rendkívül szívós gombák nélkül még a levelünkön sem lenne néhány sajt, kakaó vagy mikózis. A mikrobiológus elmagyarázza, mit kell tennie egy üveg habzóborban, és miért ízlik az egyes országokban másként.

Akadémia Kémiai

A koronavírus-járvány csúcspontján az egyik leggyakrabban használt hashtag a #kvaskujem volt. Az összes társadalmi hálóban élt a vita arról, hogy ki táplálja az élesztőt.

A Szlovák Tudományos Akadémia Kémiai Intézetének tudósai már azelőtt élesztõvel dolgoztak, hogy divatba jött volna. Gyűjteményükben több mint 3900 élesztő- és élesztőszerű mikroorganizmus-törzset tartanak fenn.

A bolyhos kenyérért felelős személyek mellett vannak olyan mikroorganizmusok, amelyek sajton, erjesztett olajbogyón vagy élesztőn élnek, amelyeket sör készítésére használnak.

Kvások vs. élesztő

A kenyértészta megsavanyítása miatt a nedves bolyhos kenyeret húzzuk ki a sütőből, és nem a búzás palacsintát. A szén-dioxid ugyanis buborékokat hoz létre benne, aminek köszönhetően a tészta megnöveli térfogatát és bolyhos marad.

A légbuborékok és a kenyéraroma lényegében az egysejtű élesztők és baktériumok váladékai, amelyek útközben táplálkoznak.

"Az élesztő valójában egy sűrített élesztő, amely útközben a cukrokat széndioxiddá és kis mennyiségű alkohollá alakítja. Élesztőt használva a jelenlévő baktériumok tejsavat is termelnek. A kis képződött alkohol a sütés során lebomlik, míg a tejsav megmarad a kenyérben "- mondja Renáta Vadkertiová, a Szlovák Tudományos Akadémia Kémiai Intézetének élesztőgyûjteményének vezetõje.