A krónikus betegség nemcsak a személyiség fizikai oldalát, hanem az életminőséget is negatívan befolyásolja. Az életminőség kifejezés az utóbbi két évtizedben nagyon népszerűvé vált. Az ezen a területen folytatott kutatás egyre fontosabbá válik, annak ellenére, hogy az életminőség fogalma nincs egyértelműen és egységesen meghatározva. Ez egy széles, sokdimenziós koncepció, amely magában foglalja a fizikai, funkcionális, pszichológiai és társadalmi dimenziókat. Az életminőséget többtényezős konstrukcióként is megérthetjük, amely leírja az egyén fizikai, pszichológiai és társadalmi működésének észlelését.

Miért fontos felmérni a krónikus betegségben szenvedő betegek életminőségét? Ennek egyik oka, hogy az életminőség képviseli a betegség funkcionális hatását, valamint az azt követő terápiát a betegre. A szubjektív életminőség-felméréseket az egészségügyi szakemberek szűrővizsgálati eszközként használhatják a káros egészségügyi kimenetel fokozott kockázatának kitett betegek azonosítására. Ez pszichoszociális mutató is lehet, amely segít megtalálni az egyénre szabott fizikai vagy pszichológiai beavatkozást a krónikus betegségekben szenvedő betegek egészségének és életminőségének javítása érdekében. Az életminőség mérését szintén fel kell használni a különböző beavatkozások hatékonyságának értékelésére és összehasonlítására.

A kutatás a krónikus betegségekben szenvedő betegek és az egészséges népesség összehasonlítására is összpontosított. Ennek eredményeként az asztmában, cukorbetegségben és CF-ben szenvedő betegek életminősége alacsonyabb volt az egészséges társak életminőségéhez képest. A krónikus betegségben szenvedő betegek, köztük a CF, arról számoltak be, hogy a betegség megakadályozta őket a fizikai tevékenységek végzésében, megakadályozta őket abban, hogy elvégezzék az iskolai feladatokat, és szabadidős tevékenységekben vegyenek részt a barátokkal vagy a családdal.

A cisztás fibrózisban szenvedő betegek mentális állapotának kiválasztott szempontjai

A cisztás fibrózist megbélyegző betegségnek tekintik, amely jelentősen jelöli az érintettek életét. A megbélyegzés oka CF betegeknél a test különbségei, a fizikai állóképesség észrevehető különbségei, a tartós köhögés és a fertőzőképesség lehetséges benyomása. A megbélyegzés hatása gyermekkorban és serdülőkorban a legkritikusabb, amikor társas kapcsolatok és egyéni identitás alakul ki. A megbélyegzés káros hatással lehet a kezelés betartására, a szocializációra és a családtagokkal való kapcsolatokra, ami közvetlen hatással van az életminőségre.

szubjektív

Annak ellenére, hogy rengeteg kutatást végeztek a CF-ben szenvedő betegek mentális állapotáról, a vélemény még mindig eltérő. Meglepő módon, hacsak a betegség nem súlyosbodik, a CF betegek mentális működése nem különbözik az egészséges populáció mentális működésétől. A felnőtt CF betegeknél általában viszonylag egészséges a mentális működés, vagyis nem mutatnak jelentős depressziót, szorongást vagy pszichopatológiai tüneteket. A jobb tüdőfunkció és az erős társadalmi támogatás előre jelzi a jobb mentális állapotot, valamint az alacsonyabb szorongást.

A krónikus betegségekben szenvedő betegeknél fokozott a depresszió kockázata, amely közvetlen és közvetett hatással van az egészségre. A fiatalabb és idősebb betegek csoportjait összehasonlító kutatások több eredményt is felhoztak. Az étkezési rendellenességek tünetei gyakoribbak a 8–15 éves korosztályban, a depresszió és a szorongás tünetei az időseknél, 16–40 évesek. A depressziós tünetek gyakoribbak idős betegeknél, akiknél szorongásos tünetekkel is társulnak. Az idősebb betegek szorongóbbak, mint a fiatalabbak, kényelmetlenül érzik magukat társadalmi helyzetekben, jobban kételkednek és több érzelmi konfliktust mutatnak fizikai tünetek révén. A nemek közötti különbségeket tekintve a férfi neme jelzi a depresszió és a szorongás magasabb szintjét.

A szorongás és a depresszió tünetei kockázati tényező a betegség kezelésében, negatív hatással vannak a kezelés betartására, fokozott morbiditást és általános egészségi állapotromlást okoznak. A szorongás és a depresszió negatívabb családi működéssel, rosszabb egészségügyi kimenettel és rosszabb életminőséggel jár. Az alacsonyabb tapadás kifejezetten a depresszióval jár. A jelenlegi kutatások szerint a szorongásos tünetek a CF betegeknél gyakoribbak, mint a depresszió. A depressziós tünetek fordítottan arányosak a tüdőfunkcióval, ezért a depressziós tünetek a tüdőfunkció növekedésével csökkennek a spirometriai vizsgálat során. A magasabb depressziós tünetek a rosszabb életminőséghez kapcsolódnak. Pszichológiai és farmakológiai beavatkozások állnak rendelkezésre a depresszió kezelésére, de CF-ben szenvedő betegeknél még nem értékelték őket.