Változnak az idők, és ezzel együtt az anyaságról alkotott nézetek is. Míg korábban normális volt, hogy a nők csak röviddel a felnőttkor elérése után születtek első csecsemőjükkel, ma az antenatális klinikákon sokkal gyakrabban találkozhatsz az előre született hölgyekkel. Egyes szakértők szerint ez a tendencia nem lehet káros, sőt hosszabb életet jelenthet a nők számára.

gyermek

A határ eltolódott

Az ideális idő, amikor egy nő először válik anyává, általában 18 és 27 év közöttinek számít. A test biológiailag a legjobb állapotban van és kevesebb egészségügyi szövődmény várható nemcsak a jövő anyánál, hanem utódainál is.

Harminc után kezdünk öregedni azzal, amivel mennek kéz a kézben sok probléma - a fogamzási nehézségektől kezdve a gyakoribb abortuszokon át a csecsemő veleszületett rendellenességeinek fokozott kockázatáig.

Az orvosok figyelmeztetései ellenére egyre nagyobb az a tendencia, hogy az anyák feladatait későbbre halasztják. Azoknál a nőknél, akik a várakozást választják, és fiatalabb korukban szülnek babát nem feltétlenül jelenti azt, hogy hibát követnek el. Különösen egy tanulmány megállapításai alapján előnyt jelenthetnek az idősebb elsőszülött anyák.

Az életre gyakorolt ​​hatás

A harmincas éveiben járó első gyermeküket megszaporító nők számának növekedésével a kutatók egyre inkább érdeklődni kezdtek iránt, milyen hatása lehet a terhesség elhalasztása életért.

Kolumbia, Pittsburgh, Boston, Washington és Dánia déli egyetemeinek szakértői tanulmány elkészítése ebben a témában (Hosszú életű családi tanulmány). Megállapításaik szerint egy nő első születése során tapasztalt idősebb kora valójában összefüggésben lehet az élet meghosszabbításával.

A kutatók által összegyűjtött adatokból kiderült, hogy azok a nők, akiknek 33 éves koruk után voltak gyermekeiknagyobb valószínűséggel él tovább mint a fiatalabb korban szült anyák. A szakértők úgy vélik, hogy ennek oka így áll összefüggésben az ún telomerek, sejtek részei, amelyek befolyásolják az öregedést.

A fő szerep a genetika

A kutatók szerint az összegyűjtött ismeretek nem azt jelentik, hogy a késői terhesség elkerülhetetlenül megnöveli a várható élettartamot. Úgy vélik azonban az idős korban sikeresen szaporodni képes nők, genetikai felépítésük lehet, hogy magasabb korhatárt érjenek el.

Egyelőre a tanulmány eredményei továbbra is sok vitát váltanak ki. A kérdés részletesebb vizsgálatához további kutatásokra lesz szükség, amelyek az élet több szempontjára összpontosítanak, foglalkozás, jövedelem, családméret vagy személyes kapcsolatok. Mindez, és még sok minden más befolyásolhatja a nő gyermekvállalási döntését, valamint általános tapasztalatait.