Noha a futballtörténelem történelmi mérföldkövét öt meccs előzte meg Skócia és Anglia játékosai között 1870 és 1872 között, csak az 1872. november 30-i találkozó rendelkezik a hivatalosság jellemzőivel. Abban az időben még nem volt irányító testület a skót futball számára. A Skót Labdarúgó Szövetséget (SFA) 1873-ban hozták létre.
Az előző öt mérkőzésen a skót csapat egy kivétellel olyan játékosokból állt, akik Angliában játszottak és éltek, többnyire London környékén. Skóciában csalódást okozott, hogy a nemzeti csapat nem alkotta a válogatottat, viszont egyre nagyobb volt a vágy, hogy az angol rivális ellen olyan felállásban játsszon, amely valóban Skóciát képviseli. A kezdeményezést ezért az akkori legjobb skót klub, a Queen's Park illetékesei vállalták, és az Angol Labdarúgó Szövetséggel (FA, 1863) együtt állapodtak meg az első hivatalos nemzetközi mérkőzés időpontjáról és helyéről.
Glasgow-ban, 145 évvel ezelőtt Skócia csatlakozott a Queen's Parkhoz. A jelölés Robert W. Gardner kapus és kapitány feladata volt. Kilenc klub labdarúgója játszott Angliában. Charles Alcock FA-titkár választotta őket, aki sérülés miatt nem tudott beavatkozni.
Az eredetileg a második délután kezdődött mérkőzés 20 perces késéssel kezdődött. Sűrű köd okozta. A főbíró a skót Willy Keay volt, de a két birodalmi választottbíró azonos hatáskörrel rendelkezett az akkori ítéletekben. Az egyik Skóciából, a másik Angliából származott.
A skótok sötétkék mezben léptek a kapus posztjára, két védő, két játékos a mezőny közepére, több védekező feladattal és hat csatárral. Az angolok fehér mezben játszottak, és akár nyolc támadójuk is volt a pályán. Az angol kapus, Robert Barker helyet cserélt William Maynard csatárral a párharc során.
A három napos folyamatos esőzés után erősen átázott gyepen élő hazai skótok az első félidőben részesültek a jó együttműködésből, mivel valamennyien ugyanabból a klubból valók, és kapujuk elé tolták az angolokat. Rendes gólt azonban nem sikerült szerezniük. Az egyetlen gólt a birodalmi játékvezető nem ismerte fel, mert a labda állítólag nem passzolt a szalag alatt. A kapu tetejét akkoriban nem keresztléc, hanem szalag határolta. A második félidőben az angolok domináltak, akiknek erősebb és felkészültebb játékosok álltak a rendelkezésére. A nézők azonban nem szereztek gólt a történelmi mérkőzésen.
Az akkori angol hetilap, a Bell's Life in London és a Sporting Chronicle a következőket írta a meccsről: "A skót csapatot az egyetlen, ami Anglia támadási erejét figyelembe véve megmentette a vereségtől, a védők látványos védekező és taktikai játéka volt."
Az Anglia és Skócia párharc első gólja 1873-ban esett, amikor a londoni The Ovalban megszületett a hazai csapat hazai győzelme. Eddig a sziget ellenfelei több mint száz párharcot játszottak. Nemrég találkoztak a 2018-as Világkupa kvalifikációján.
- Rajičová az Emlékműnél új programmal és zenével - A sport az élet
- Szerény profi Vladimír Vůjtek - A sport az élet
- Ringo játék, amelyet gyerekek és felnőttek egyaránt játszhatnak - A sport az élet
- Az énekesnőt összetörik Néhány éve elveszítette lányát, most meghalt a fia!
- Alvás - a titkos fegyvered - A sport az élet