hozzáadta: charita | dátum: 2020. július 30. | kategória: Hírek
2013 óta, amikor az ENSZ Közgyűlése elfogadta az emberkereskedelem elleni küzdelem koordinációs erőfeszítéseinek javításáról szóló határozatot, minden év június 30-ára emlékezünk. Az emberkereskedelem elleni világnap. A nemzetközileg meghatározott dátum azonban nem csupán emlékeztető. Ez alkalom arra, hogy felhívjuk a kormányokat, intézményeket, a társadalmat és a nyilvánosságot, hogy az emberkereskedelem bűncselekményéhez közelítsék meg a helyzetet megkövetelő különös figyelmet.
Rabszolgaság üzleteink polcain
Kakaó, banán, kávé vagy pamut és textilipari termékek. Ezek mind olyan termékek, amelyekre különféle formákat találhatunk kényszer- és gyermekmunka kizsákmányoló körülmények között a rabszolgasággal határos vagy közvetlenül összefüggő. A termékekkel kereskedő és üzleteink pultjaihoz eljuttatott multinacionális vállalatok gyakran aránytalanul alacsony előállítási költségeket szabnak meg, és saját költségeik minimalizálása érdekében gyárakat is alkalmaznak, amelyek veszélyeztetik alkalmazottaik életét. A gazdák és a gyári munkások bére gyakran még az élet alapvető szükségleteinek kielégítésére sem elegendő, és végül csak fokozza szegénységüket.
A fejlődő országok kistermelői, termelői vagy alkalmazottai nincsenek abban a helyzetben, hogy jobb jutalmat tárgyaljanak munkájukért vagy a közös "előnyök" elérhetőségéért. Még veszélyes vegyi anyagok kezelésekor is gyakran védőeszközök nélkül dolgoznak, nincs szociális biztonságuk, nincs ivóvízhez való hozzáférésük, kénytelenek napi 10 vagy 16 órát dolgozni, néha túlórabér nélkül, sok emberben kis terület szellőzés nélkül, szünet és korlátozott WC-hozzáférés nélkül. Rabszolgakörülmények között dolgoznak, amelyek veszélyeztetik biztonságukat és egészségüket - felnőttek és gyermekek egyaránt. Ennek oka pedig a rendkívüli szegénység. Örülnek, hogy van munkájuk. Gyakran azt sem tudják, milyen feltételeket tartsanak kielégítőnek. Nem tudnak szakszervezeteket létrehozni, és ha szükség van rájuk, kockáztatják, hogy megbüntetik őket és elveszítik munkájukat.
Afrikában a gyermekek legfeljebb ötöde vesz részt gyermekmunkában, ami 72 millió gyermeket jelent. Ázsia és a csendes-óceáni térségben az összes gyermek 7% -a dolgozik, vagyis 62 millió. Forrás: ILO/Illusztrációs fotó: Jessica Dimmock)
Gyakran alkalmatlan körülmények között dolgoznak, zárt térben, nagyszámú emberrel, szellőzés nélkül./Illusztráció fotó: Tiszta ruhák kampány
Csak Ghánában és Elefántcsontparton több mint 2 millió gyermek dolgozik kakaóültetvényeken, ebből több mint 500 000 alkalmatlan körülmények között./Illusztráció fotó: Jessica Dimmock
Szerepünk a fejlődő országok szegénységében
A fejlődő országok körülményei, amelyeket gyakran és egyszerűen egy adott ország számára "természetesnek" és esetleg "helyi színnek" tekintünk, történelmi fejleményeken alapulnak, amelyek magukban foglalják a gyarmatosítást, a természeti viszonyokat, a politikai rendszert és a globális gazdasági fejlődést. Be kell látnunk, hogy a helyzetünkben nagyobb a részarány, mint amennyit hajlandóak vagyunk beismerni. Az elsősorban a fejlett országok által okozott klímaváltozás csak egy példa. Ezeknek az országoknak a szegénységét, amelyet általában "harmadnak" nevezünk, a nyugat gazdasága befolyásolja. Mi profitálunk szenvedéseikből ...
A változásért folyamodunk. A helyi emberi és természeti erőforrásokra támaszkodó kormányok és társadalmak felelősek, de a helyzetet a társadalom egésze is befolyásolja. Nemcsak a tétlenség, hanem a kényelem és a fogyasztás megválasztása is segít fenntartani a szegénységet és megsérteni a jogokat. Éppen ellenkezőleg, a hasonló termékek elutasítása, amelyekről a múltban tudunk, fontos társadalmi nyomást gyakorol a változásra.
Akár 734 millió ember, vagyis a világ népességének 10% -a él naponta kevesebb mint 1,90 dollárból, ami nemzetközileg elismert szélsőséges szegénységi küszöb./Illusztráció fotó: Caritas Internationalis
A Tiszta ruhák kampány tanulmánya szerint az alacsony jövedelmű munkahelyek inkább a szegénységet eredményezik, mint csökkentik./Illusztráció fotó: Annie Spratt az Unsplash-on
A gazdák és a gyári munkások bére gyakran nem elegendő az alapvető szükségletek kielégítésére, nem beszélve a gyermekek iskolájának vagy orvosnak a kifizetéséről./Illusztráció fotó: Zeyn Afuang az Unsplash-on
A programban részt vesz a Szlovák Katolikus Szeretetszolgálat, amely a STOP emberkereskedelem projektet biztosítja Fenntartható fejlesztési célok, más néven Agenda 2030, és felidézi St. Ferenc atya a szélsőséges szegénység felszámolására. Minden ember, függetlenül attól, hogy mely országban dolgozik, megérdemel egy biztonságos munkakörnyezetet és méltányos díjazást munkájáért, amely lehetővé teszi számukra, hogy kielégítse életviteli szükségleteit, oktatását és fejlődését.
Ezért a társadalmi felelősség felkutatására és a fogyasztói magatartás megváltoztatására szólítunk fel, amely következményekkel jár az egész bolygó életére nézve.
Mi a FairTrade?
A FairTrade tanúsítvány garantálja, hogy azok, akik részt vettek a produkcióban, tisztességes összeget kaptak munkájukért. Egész évben stabil és előre meghatározott minden területre és növényre, figyelembe véve a termelési és megélhetési költségeket. A stabil jutalom lehetővé teszi, hogy akár kistermelők és termelők számára is beruházásokat tervezhessen, akár hitelt is felvehessen. A tanúsítvány demokratikus elv alapján egyesíti a helyi termelőket szövetkezetbe, és amellett, hogy fizetnek nekik a munkájukért, a közösség javára felhasználható társadalmi bónuszt fizet nekik, pl. egészségügyi központ, iskola vagy infrastruktúra kiépítése. A gyártást a FairTrade szervezet kontrollere felügyeli, aki ösztönzi az ökológiai termesztést és a környezetbarát termelést is. A program a hátrányos helyzetű csoportok, a nők és a fogyatékossággal élők integrációját is segíti a munkafolyamatban.
Illusztráció fotó: Rocknwool on Unsplash
A tudatos vásárlás a felelős vásárlás
Legközelebb, amikor az üzletben állunk, gondolkodjunk el azon, hogy honnan származik a vásárolt termék, és milyen történet kíséri útját üzleteink pultjaihoz. Az árcédulán szereplő összegből ténylegesen mennyit kaptak azok az emberek, akik az előállításán dolgoztak? Úgy gondoljuk, hogy bár a pólóért vagy a banánért fizetett ár kívülről alacsony, valójában olyan globális következményekkel jár, mint a migráció, a környezetszennyezés, az éghajlatváltozás, de mindenekelőtt - az egészség, az erkölcs és a sok élet. A bolygó és az emberi társadalom állapotával fizetünk érte.
Részünk a rászorulók szenvedéseiben nagyobb, mint amire számíthatnánk, és a napi döntéseinkben rejlik.