ensz

Hacsak a globális étkezési szokások a lehető leghamarabb nem változnak, az emberiség már nem találhat módot az üdvösségre.

Az ENSZ (ENSZ) új módszert tárt fel a globális felmelegedés visszafordítására. A British Daily Mail által közzétett ENSZ-jelentés szerint a cél az egészséges növényi étrend megvalósítása a föld minden emberének étrendjében.

A hústermeléssel az a probléma, hogy előállítása az üvegházhatású gázok teljes kibocsátásának 25–30 százalékát teszi ki. Újabb kockázatot jelent növekvő népességi görbe, amelynek következtében 2050-re 56 százalékkal több feldolgozott élelmiszerre lesz szükségünk, hogy világszerte mintegy 9,8 milliárd embert tápláljunk, mint 2010-ben.

Ha a hús- és tejfogyasztás tovább növekszik, akkor hamarosan 6 millió négyzetkilométernyi erdőt kell kivágni (kétszer akkora, mint India), és mezőgazdasági földterületté kell tenni őket - áll a fenntartható élelmiszer-jövő létrehozása című jelentésben.

Szénsemlegesség akár 30 évig

Johan Rockstrom, a Potsdami Klímaváltozás Kutató Intézet munkatársa kijelenti: "2050-ben az ország határain túl 10 milliárd ember táplálására az egyetlen módja az egészséges, növényi étrend alkalmazása, a pazarlás csökkentése és a környezeti hatások csökkentését szolgáló technológiákba történő befektetés."

Ezenkívül az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület javasolja India területének a bioüzemanyagok vagy a szén-dioxidot elnyelő fák termesztésének szentelését. Használatuk a jövőben attól függ, milyen gyorsan tudjuk teljesen abbahagyni a fosszilis tüzelőanyagok használatát és csökkenteni széndioxid-lábnyomunkat.

A Föld környezeti hanyatlásának fő okai - szén-dioxid, metán, nitrogén, műanyagok és emberek - továbbra is rekordsebességgel szaporodnak. Ahhoz, hogy legalább 50 százalékos esélyt kapjunk a Föld hőmérsékletének 1,5 Celsius-fokkal történő csökkentésére, három évtizeden belül el kell érnünk a szén-dioxid-semlegességet.

A bioüzemanyagok segítenek?

"Az erdőtelepítés a legjobb megoldás a ma kínált éghajlatváltozásra" - mondja Tom Crowther, az ETH zürichi professzora. "Ha gyorsan emlékszünk, akkor 25 százalékkal csökkenthetjük a légkör szén-dioxid-mennyiségét, arra a mennyiségre, amelyet utoljára egy évszázaddal ezelőtt láttunk."

Crowther Trillion tree kezdeményezése a média figyelmét felkeltette, de számos kétséget hozott magával.

Számos klimatológus cáfolta Crowther számítását, miszerint minden tonna szén-dioxid, amelyet az ültetett fák felszívnának, megegyezik egy tonna szén-dioxiddal, amely eltűnik a légkörből. Az arány valójában 2: 1 - a professzor elfelejtette figyelembe venni a föld szénforgalmát.

Más kritikusok is válaszoltak Crowther merész ötletére, emlékeztetve arra a fosszilis tüzelőanyagokat nem lehet 100% -osan pótolni. Az egyik Myles Allen, az Oxfordi Egyetem geoszisztématudományának professzora: „A hős erdősítés segíthet, de itt az ideje abbahagyni a fosszilis tüzelőanyagok természetes helyettesítését. Nincs is semmi. "

Mások azon vitatkoznak, hogy hol kellene fát ültetni. "Lehet, hogy jó ötletnek tűnik, de a fák ültetése a szavannába pusztító lehet az ottani életre" - értenek egyet Kate Parr és Caroline Lehman, a Liverpooli Egyetem és Edinburgh.

Az oroszlánok és zsiráfok területe a föld felszínének több mint 20 százalékát lefedi. A biodiverzitás szempontjából ugyanolyan sokszínűnek tekinthető, mint a dzsungel. Ezek a tervek emberek milliárdjainak is otthont adnak, akik közül sokan termesztenek és szarvasmarhát nevelnek.

A végső szó tehát a Globális Nyílt Adatok A Mezőgazdaságért és Táplálkozásért (GODAN) kezdeményezés ügyvezető igazgatójához, Andre Laperrière-hez tartozik, aki ezt mondja:

"Mezőgazdaságunk a legnagyobb mértékben hozzájárul a talajerózióhoz és a szennyezéshez. A legnagyobb kihívás, amellyel szembesülünk, mintegy félmilliárd gazdálkodót tanítanak világszerte károsanyag-kibocsátás nélkül dolgozni.

A további lépések magukban foglalják a kollektív étkezési szokások megváltoztatását környezetbarát módon (a szennyezéshez hozzájáruló tömegesen előállított élelmiszerek, például avokádó, pálmaolaj és vörös hús elkerülése), az állatok természetes környezetének védelmét és a természetes pusztulás megakadályozását (mint az amazóniai esőerdőkben). a terméstípusok javítása és az erdőgazdálkodás támogatása (az erdők kivágása helyett a gazdaságok építése érdekében). "