Az inklúzió olyan oktatási rendszer, amely lehetővé teszi, hogy minden gyermek rendszeres általános iskolába járjon. Az inkluzív iskolák tanárai minden diákot külön-külön, rendkívüli személyiségként közelítenek meg. Nemcsak az oktatás, hanem az egész iskolaszervezet is a gyermekek egyéni megközelítésén alapszik. Minden gyermeknek megvan a maga egyéni terve, amely alkalmazkodik képességeihez, tehetségéhez és fogyatékosságához. Az inkluzív oktatás rendszerében nagyon fontos szerepet játszanak a szülők is, akik jobban részt vesznek az iskolai életben, mint nálunk eddig szokás.

oktatás

Az inkluzív iskolákban végzett oktatás főleg arra összpontosít, hogy minden gyermek teljes mértékben kihasználja a lehetőségeit, és ugyanakkor megtanuljon kommunikálni és együttműködni másokkal. A gyermek különbségét itt úgy érzékeljük, mint egy lehetőséget önmagunk és mások iránti tisztelet kialakítására, az empátia, a tolerancia, az odafigyelés és a felelősség kialakítására.

A befogadás nem új keletű. Finnországban vagy az Egyesült Királyságban ez egy általános oktatási rendszer, amelynek működését sokéves tapasztalat igazolta.

Miért befogadó oktatás?
Minden gyermeknek joga van a minőségi oktatáshoz. Legyen szó egészséges, jó társadalmi háttérrel rendelkező vagy hátrányos helyzetű gyermekekről, az államnak mindenkinek egyenlő oktatást kell nyújtania, amely minden hallgató számára lehetővé teszi a képességeinek maximális fejlesztését, és segít abban, hogy a lehető legjobb munkát találjanak a társadalomban. Ezt a jogot rögzíti például az Alapjogok és Szabadságok Chartája, a gyermek jogairól szóló egyezmény, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény, az oktatási törvény és a megkülönböztetés elleni törvény.

Számos tanulmány azt mutatja, hogy el kell hagyni a klasszikus módszereket az oktatásban, és foglalkozni kell az új trendekkel. Az inkluzív osztályokban az osztálycsoportok sokszínű összetétele arra készteti a tanárokat, hogy gondolkodjanak és új módszereket teremtsenek a gyerekekkel való együttműködéshez.

Az inkluzív oktatás a gyakorlatban azt jelenti, hogy az osztályon a legtöbb, laikus kifejezéssel élve "normális" gyermek jár, szakmailag ép gyermekeknek nevezzük őket. Ugyanabban az osztályban azonban a gyerekek is "mások", pl. mentális fogyatékossággal élő, szociálisan gyenge és nem stimuláló háttérrel rendelkező gyermekek, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek, diagnosztizált tehetségű és Asperger-szindrómás gyermekek. A gyerekek az első osztálytól kezdve együtt töltik az időt a padokon, és egyes osztálytársak másságát nem tartják semmi különösnek vagy zavarónak. Az egész pedagógiai csapat részt vesz az iskola vezetésében, a tanteremben a tanár főleg asszisztensével működik együtt. Órákat úgy terveznek és valósítanak meg, hogy az osztályban minden gyermek részt vegyen.

Előnyök és lehetséges problémák

Egészséges, jó társadalmi háttérrel rendelkező gyermek

1. az osztály sokfélesége valódi képet ad a gyermeknek arról a társadalomról, amelyben élni és dolgozni fog, ezáltal jobban felkészítve a jövőre
2. A tanár egyéni megközelítése segíthet a gyermeknek felfedezni a gyanútlan képességeket
3. a gyermek megtanulja természetes módon érzékelni és reagálni a különbségekre vagy változásokra
4. egy heterogén csapatban a gyermek jobb szociális érzést, a kommunikáció művészetét vagy a problémák megoldásának képességét fejleszti.

  • Lehetséges problémák:

Ha az egyik szülő nem ért egyet a befogadás alapelveivel, például negatív véleményt nyilvánít a különböző osztálytársakról a gyermek előtt, akkor a gyermek feleslegesen megzavarodhat, mert ők maguk a különbséget természetes részként érzékelik.

Fogyatékos vagy hátrányos helyzetű gyermek

1. lehetőséget kap arra, hogy rendszeres csoportban találjon barátokat, társadalmi környezete nem korlátozódik a hátrányos helyzetű gyermekekre
2. A tanár egyéni megközelítése segíthet a gyermeknek felfedezni a gyanútlan képességeket
3. elkapja azt az érzést, hogy a társadalom része, ami erősíti önbizalmát
4. az osztály sokfélesége valódi képet ad a gyermeknek arról a társadalomról, amelyben élni és dolgozni fog, ezáltal jobban felkészítve a jövőre.

  • Lehetséges problémák:

A fogyatékossággal élő gyermekek általában megszokták a különleges bánásmódot, ami oda vezethet, hogy másoktól függenek. Az inkluzív iskola megtanítja a gyermekeket arra, hogy a lehető legtöbbet hozzák ki saját képességeikből, amelyeket a gyerekek kezdetben negatívan észlelhetnek figyelemvesztésként.

Ha a gyerekek már kicsi koruktól járnak osztályba, akkor a köztük lévő különbségeket valami természetesnek tekintik. A probléma az, ha egy fogyatékossággal élő gyermeket be kell vonni a következő évbe. Az ilyen helyzet megköveteli a környezet és maguk a hallgatók gondos előkészítését. Ezért jobb, ha a gyerekek már kiskoruktól megszokják egymást (pl. Együtt az óvodában is).

Szülők

1. a tanárok nyitottsága, segítőkészségük és együttműködésre irányuló erőfeszítésük lehetővé teszi a szülők számára, hogy hatékonyabban ellenőrizzék gyermekeik eredményeit és oktatásának menetét
2. különféle iskolai rendezvényeken való részvétellel a szülők jobban megismerik gyermekeik életét
3. Az oktatás befogadó megközelítésén keresztül az iskola megkönnyíti a szülők oktatását.

  • Lehetséges problémák:

Mivel a befogadó iskolák többsége a szülőkkel való aktív együttműködésre törekszik, előfordulhat, hogy a szülőknek a szokásosnál több időre van szükségük az iskolában.

Tévhitek:
Azok a gyerekek, akiknek speciális igényeik vannak, visszatartják gyermekemet! Gyermekem fogyatékossága miatt nem kapja meg azt az ellátást, amelyre szüksége van! A tanárnőnek kevés ideje lesz a gyermekemre! Ilyen összetételben nem vesznek át annyi tananyagot, mint egy "normális" tanteremben!

Magyarázat:
A sajátos nevelési igényű gyermekek száma nincs hatással a lefedett anyag mennyiségére. Az inkluzív iskola tanárai általában nem alkalmazzák azokat az eljárásokat, amelyeket már iskolánk óta megszokhattunk. Ezért úgy tűnhet, hogy a gyerekek kevesebbet fognak tanulni új, játékosabb módszerekkel. De ez tévedés. Éppen ellenkezőleg, a hallgatók gyakran többet tanulnak az interaktív és kreatív oktatási eljárásoknak köszönhetően.

Az inkluzív oktatásra oly jellemző individualizáció viszont minden gyermek számára azonos gondozást garantál, akár tehetséges, akár hátrányos helyzetű gyermekről van szó. Ezért minden tanuló az igényeinek és ütemének megfelelően fejlődik, pedagógusokból álló csoport segítségével, amely tanárokból, asszisztensekből, gyógypedagógusokból, pszichológusokból stb.

Iskola

1. folyamatosan fejleszti a tanárok képességeit, és professzionális csapatot hoz létre a tantestületből
2. az inkluzív iskola az egész csapat minőségi együttműködését hangsúlyozza, és ezáltal megkönnyíti a tanárok igényes munkáját
A 3. befogadó iskola fontos szerepet játszik a helyi társadalmi életben. Ez egy kulturális, oktatási, megelőző és családi központ.

  • Lehetséges problémák:

1. Kezdetben az inkluzív megközelítés időigényesebb lehet.
2. A befogadás megvalósítása szervezeti változásokat és személyi állományt igényel.
3. A gyermekek oktatásában részt vevő emberek konzervatív gondolkodásmódjának átalakítása szintén kihívást jelenthet, pl. szülők, tanárok, alapítók vagy iskolavezetők.

Tévhitek:
Nem működhet! A tanárok ezt nem tudják kezelni ennyi gyermekkel az osztályban!

Magyarázat:
Az a tény, hogy a befogadás működik, ellenőrizhető azokban az országokban, ahol ez a rendszer magától értetődő, pl. Svédországban, Finnországban vagy az Egyesült Királyságban, de több cseh iskolában is. Ami az osztályban lévõ gyermekek számát illeti, igaz, hogy kisebb számú gyermek sokkal könnyebbé és hatékonyabbá teszi a pedagógusok munkáját. A tanársegédi pozíciók bevezetése ebben az esetben nagy segítség. Az előkészített általános iskola a gyermekek számára legalább ugyanolyan gondozást biztosíthat, mint egy speciális iskola, anélkül, hogy ezeket elosztaná.

Vállalat

1. az inkluzív iskola már kisgyermekkorától kezdve toleranciát, empátiát, megértést tanít. Megszünteti az idegengyűlöletet, a rasszizmust, és a kisebbségekkel együtt tanítja az életet
2. egy befogadó iskola segít a tabutémák kezelésében
3. egy hatékony átalakítás után alacsonyabb pénzügyi költségeket garantál az oktatási rendszer számára
4. alacsonyabb társadalmi terhet eredményez a társadalom számára, mivel minden egyes ember függetlenséghez és foglalkoztatáshoz vezet a munkaerőpiacon.

  • Lehetséges problémák:

Az emberek általában határozottan ellenzik a sztereotípiák változását, ezért sok erőfeszítést igényel az új gyakorlatok gyakorlati megvalósítása.

Tévhitek:
A normál gyerekek a normál iskolákhoz tartoznak, mások a speciális iskolákhoz!

Magyarázat:
Minden gyermeknek joga van általános iskolába járni, és a demokratikus társadalomnak tiszteletben kell tartania ezt az alapvető emberi jogot. De ez nem csak jogi nézet, a gyermekek különféle csoportokba nevelése segít az oktatóknak, a gyermekeknek és szüleiknek abban, hogy enyhítsék társadalmunkban a különbségektől való közös félelmet, legyen szó testi fogyatékosságról vagy csak bőrszínről.