- elemeket
- absztrakt
- bevezetés
- mód
- Tanulmányi helyek és résztvevők
- Javaslat intervenciós tanulmányra
- Adatgyűjtés
- Eredményváltozók és definíciók
- elemzés
- az eredmény
- A résztvevők jellemzői
- A magas vérnyomás ismerete
- Étkezés és életmódbeli viselkedés
- A hipertónia prevalenciája, tudatossága, kezelése és mértéke
- vita
- következtetések
elemeket
absztrakt
A megbetegedések és a társadalom költségei miatt a HTN közegészségügyi probléma. 4 A HTN megjelenése lassú és fejlődő folyamatot foglal magában. Ezért az egészségügyi szakembereknek nemcsak a magas vérnyomásban szenvedő betegeket kell azonosítaniuk, hanem támogatniuk kell a HTN előfordulásának csökkentését célzó megelőző intézkedéseket is. 5, 6, 7
Az elmúlt évtizedekben az Egyesült Államokban és más országokban egyre nagyobb az érdeklődés a HTN tudatosságának, kezelésének és ellenőrzésének javítása iránt felnőtteknél. 8, 9, 10, 11, 12 A HTN megelőzésére és ellenőrzésére vonatkozó jelenlegi ajánlások az életmódbeli változásokat hangsúlyozzák. 8 Az életmód-kiigazítások, amelyek olyan intézkedéseket tartalmaznak, mint a nátrium-bevitel csökkentése, a fizikai aktivitás növelése és az alkoholfogyasztás csökkentése, hatékonyan csökkenthetik a vérnyomást. Jóllehet jól definiált életmód- és étrend-megelőzési intézkedések állnak rendelkezésre a vérnyomás csökkentésére, nem világos, hogy a vidéki emberek hozzáférnek-e ezekhez a szolgáltatásokhoz és információkhoz. Ezenkívül, bár az emberek könnyen megérthetik az életmód kiigazításának előnyeit, nehéz kölcsönösen következetes viselkedésbeli változásokat elérni. 8 Meg kell valósítani és utólag értékelni kell a HTN oktatását és a vidéki lakosság életmódjának javítását támogató intervenciós intézkedések hatásait.
A vidéki területeken élő lakosok gyakran korlátozott hozzáféréssel rendelkeznek a HTN-re vonatkozó aktuális információkhoz, és bizonyos étkezési és életmód-orientált magatartást tanúsítanak, amelyek nem vezetnek jó egészséghez. A HTN elterjedtségének csökkentése és ismereteinek bővítése érdekében kidolgozták és támogatták a Hubei tartománybeli kínai vidéki lakosság számára a HTN-ről szóló kísérleti tanulmányt, attitűdöket és gyakorlatokat (KAP). A tanulmányt a kínai vidéki Tongji Medical College tervezte és végezte el.
Az intervenciós program célja az volt, hogy tájékoztatást és útmutatást nyújtson a HTN-nek, valamint kiküszöbölje a vidéki lakosság hagyományos étrendjével és életmódjával kapcsolatos általános tévhiteket. A tanulmány célja egy kínai vidéki térség intervenciós programjának tesztelése volt.
mód
Tanulmányi helyek és résztvevők
Javaslat intervenciós tanulmányra
A tanulmányterv egy intervenciós tesztből állt. Az I. csoport átfogó beavatkozásoknak volt kitéve, amelyek magukban foglalták a HTN oktatását, viselkedését és életmódbeli tanácsadását. Az oktatást és tanácsadást a helyi egészségügyi személyzet biztosította, akiket kutatócsoportunk intenzíven képzett. Az orvosi személyzetet kétszer képezték ki, egy alkalommal az első látogatás előtt és egyszer az utolsó látogatás előtt.
A beavatkozási tevékenységek a következőket tartalmazták:
A helyi egészségügyi személyzet képzése. Szükség volt a helyi egészségügyi személyzet képzésére, hogy segítsen megérteni a HTN megelőzésére és kezelésére vonatkozó kínai irányelveket. Az egészségügyi továbbképzés bevezetése fontos volt az egészségügyi rendszerek számára, amelyek végül beépíthetik a megelőző szolgáltatásokat eljárásaikba, és információkat terjeszthetnek az egészséges magatartásról és életmódról a vidéki lakosság számára. Képzés után a helyi egészségügyi szakemberek azonosíthatják a HTN kockázati tényezőit és megfelelő viselkedési célokat javasolhatnak.
Egészségügyi oktatás a résztvevők számára. Számos oktatási módszert alkalmaztak, köztük nyomtatott médiát (újságok, brosúrák stb.), Órákat és levelező tanfolyamokat, amelyek növelhetik az egyének ismeretét a HTN-ről és annak kockázati tényezőiről, és javulást hozhatnak az egészséggel kapcsolatos magatartással kapcsolatban. Az első évben az intervenciós csoport résztvevőit kis csoportokba osztották, és hat 1 órás egészségügyi képzési találkozón tájékoztatták őket. Havonta egyszer gyűléseket tartottak, hogy az intervenciós csoport minden résztvevője részt vehessen rajta.
Kutatócsoportunk brosúrákat állított össze a HTN-ről, valamint az étkezési szokásokról és az életmódbeli viselkedésről szóló információkról, amelyek az I. csoport résztvevői számára elérhetőek voltak; egy teáskanál sót (2 g-onként) juttattunk az 1. csoport minden háztartásához. Az étkezési szokásokról és az életmódbeli viselkedésről szóló brosúra tartalma a következőkre összpontosított:
A nátrium bevitelének csökkentése
Nagyobb mennyiségű gyümölcs és zöldség fogyasztása
Alacsony zsírtartalmú tejtermékek kiválasztása
Az alkoholfogyasztás korlátozása
A fizikai aktivitás növelése
A C csoport résztvevői az intervenciós időszak alatt nem voltak kitéve beavatkozási intézkedéseknek, de rendszeres szokásos egészségügyi ellátásban részesültek. A C csoport résztvevőinek vérnyomását, magasságát és súlyát mértük a két csoport összehasonlítása céljából. A monitoring 3 évig tartott. Az 1. ábra a kísérlet profilját mutatja.
A tanulmány tervezésének sematikus rajza.
Teljes méretű kép
Adatgyűjtés
Az alapméréseket 2003 májusában kaptuk; a beavatkozás ezt követően kezdődött és 3 évig tartott. Az első felmérésben az intervenciós csoport és a kontrollcsoport mintanagysága 826, illetve 806. 2006 áprilisában utóintézkedéseket hoztak azokra, akik válaszoltak a második felmérésre. Az alapméréstől számított 3 év elteltével az I és a C csoportba tartozó válaszadók tényleges száma 805 és 727 volt a C csoportból. A válaszadási arány 97,4% volt az I. csoportban és 90,2% a C csoportban.
Ugyanazt a kérdőívet használták a mérésekhez 2003-ban és 2006-ban. A résztvevők mindkét csoportja kitöltött egy kérdőívet, amely kérdéseket tartalmazott a szocio-demográfiai jellemzőkről, a HTN ismereteiről és észleléséről, valamint az étrendről és az életmódról. 15 perces kérdőívet töltöttek ki, hogy értékeljék a beavatkozás hatását a HTN-ismeretek fejlesztésére és az életmódbeli változások ösztönzésére. A kérdések a tudásról és az életmódról szóltak (vagyis arról, hogy mely HTN-hez kapcsolódó kockázati tényezőkről tudtak, milyen megközelítésekről tudtak, hatékonyan megelőzhetik és kontrollálhatják a HTN-t, mennyire kötődnek az életmódhoz való igazodáshoz, mennyire fizikailag aktív az alkoholfogyasztás, dohányoztak-e vagy sem, valamint só- és zsírbevitelük szintje). A tudáskérdések formátuma több válaszlehetőség felsorolását tartalmazta, amelyekben 1 vagy több helyes válasz és néhány helytelen lehetőség található. A kérdőívet kutatócsoportunk tudósai tervezték.
A HTN-tudatosságot az a résztvevő határozta meg, aki igennel válaszolt a kérdésre: „Orvosa, ápolója vagy más szakember elmondta-e, hogy magas a vérnyomása?” A HTN (újonnan diagnosztizált HTN) tudatlanságát az a résztvevő határozta meg, aki válaszolt. nem "vagy" nem tudom "a következő kérdésre:" Mondta-e orvosa, ápolója vagy más szakember, hogy magas vérnyomása van? " 140 Hgmm, vagy legalább 90 Hgmm DBP-érték. A jelenlegi HTN-kezelést egy résztvevő határozta meg, aki igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy "Ön jelenleg rendszeresen kezeli-e és életmódváltása van-e orvosától a magas vérnyomás miatt?" Vérnyomás 140 Hgmm alatti SBP-vel és DBP kevesebb, mint 90 Hgmm.
Az első látogatás során, 2003. májusában mindkét csoport résztvevői kitöltöttek egy kérdőívet, és megmérték a vérnyomást, a magasságot és a súlyt. Vérnyomásméréseket rögzítettek minden beteg esetében, és arról, hogy a beteg hipertóniás-e vagy sem. 3 év után meghívták a résztvevőket, és egy kérdőív kitöltésére, valamint a vérnyomás, a magasság és a súly újbóli mérésére kérték őket. A méréseket és a magas vérnyomást ismét rögzítettük. Ugyanaz az orvosi személyzet ismételt látogatásokat tett minden résztvevőnél, hogy minimalizálják az interjúk közötti eltéréseket.
Eredményváltozók és definíciók
Az étkezési szokások a sóbevitelből, a zöldség- és gyümölcsbevitelből, a zsírbevitelből és egyéb adatokból álltak. A sós ételeket úgy határozták meg, hogy átlagosan több mint 6 g sót fogyasztanak naponta. A túlzott zsírfogyasztást úgy határozták meg, hogy átlagosan több mint 25 g zsírt fogyasztott naponta. A pácolt étel olyan ételfajta, amelyet só vagy erjesztés útján tartósítanak, mint például a cipzárak és a szalonna.
A dohányzásról számos tanulmány foglalkozik, a dohányzás különböző meghatározásaival. 15, 16, 17, 18 Ebben a tanulmányban azokat a személyeket határozták meg, akik életük során legalább 100 cigarettát szívtak és szívtak életük során, mint jelenlegi dohányzókat, ami megegyezett a dohányzás abbahagyására tett kísérletek során használt definícióval az Egyesült Államok Közösségi Intervenciós Tesztjében. 15 Felmérésünkben az önjelölt dohányzást a következő kérdések alapján értékelték: "Dohányzott-e már cigarettát, cigarettát és szivart, amelyet maga készített?" És "Füstölt-e legalább 100 cigarettát életében?"
Az alkoholfogyasztás adatait egy kérdőívből gyűjtötték össze, a következő kérdést felhasználva: "Hányszor fogyasztott alkoholt az elmúlt 30 napban, figyelembe véve az összes alkoholos ital típusát?" A férfiak esetében az értelmes alkoholfogyasztás az, ha átlagosan két, vagy kevesebb ital naponta és erős alkoholfogyasztás - az átlagosan napi kétnél több ital fogyasztását határozza meg. A nők esetében az értelmes alkoholfogyasztás az, ha átlagosan egy vagy kevesebb italt fogyasztanak naponta, az erős italokat pedig az, hogy átlagosan egynél több italt fogyasztanak naponta. 19., 20. Ezért felmérésünk azt találta, hogy a saját belátása szerint történő ivást a következő kérdés mérte: "Naponta egynél több italt fogyaszt?"
A kérdőív a fizikai aktivitás során is foglalkozott. A fizikai aktivitás meghatározása alapján az Egyesült Államok magatartási kockázatfigyelő rendszerében (BRFSS) 21 a fizikai aktivitást a következőképpen határozták meg: fizikai munka, séta, kerékpározás, kocogás, tánc vagy qigong napi 30 vagy több percig 6 vagy több nap egy héten. A válaszadókat megkérdezték, hogy egy héten hány napon vettek részt legalább 30 perces fizikai tevékenységben, beleértve a fizikai munkát, a gyalogolást, a kerékpározást, a kocogást, a táncot vagy a qigongot az alábbi kategóriák szerint: heti 6-7 nap, 3-5 nap héten, heti 1-3 napon vagy soha.
elemzés
A kérdőív sok lezárt és több nyitott kérdésből állt. Az elemzés során a nyílt kérdésekre adott válaszokat kategorizálták. A gyakoriságokat használták a résztvevők jellemzőinek leírására a demográfia, a HTN ismerete és észlelése, az étkezési szokások és az életmód tekintetében. Ezután kiszámították a százalékokat. A HTN-rel kapcsolatos ismeretek és észlelések változását négyzetes tesztek segítségével határoztuk meg a csoportokban vagy a csoportok közötti változások kimutatására. Ugyanezeket a teszteket használták az étkezési szokások és az életmódbeli viselkedés változásainak kimutatására. Valamennyi statisztikai elemzést az SPSS 13.0 alkalmazásával végeztük Windows (SPSS, Chicago, IL, USA).
az eredmény
A résztvevők jellemzői
Asztal teljes méretben
A magas vérnyomás ismerete
A HTN megértésének szintje nagyon alacsony volt minden résztvevő számára. A kérdőívet az összes résztvevő utolsó látogatásakor, 2006. áprilisában megismételték. 3 évvel a beavatkozás megkezdése után az I. csoport résztvevői jelentős javulást mutattak a HTN, az étrend és az életmód ismereteiben és megítélésében. Fontos, hogy az I. csoportban több résztvevő válaszolt helyesen a kérdésekre, mint a C csoportban. Az egészségügyi irányelvek szerint a csoport legtöbb résztvevője tudta, hogy több gyümölcsöt és zöldséget kell fogyasztaniuk, csökkenteniük kell a nátrium bevitelét, növelniük kell az alacsony zsírtartalmú tejtermékeket, csökkenteniük kell az alkohol mennyiségét. fogyasztás és dohányzás., rendszeresen gyakoroljon és rendszeresen ellenőrizze vérnyomását. Az eredményeket a 2. táblázat mutatja.
Asztal teljes méretben
Étkezés és életmódbeli viselkedés
A 3. táblázat bemutatja a résztvevők étkezési szokásainak és életmódbeli változásait. 3 év utánkövetés után jelentős étrend-kiigazítások történtek az I. csoportban, például változtak a só- és zsírbevitel. 3 év után nem tapasztaltak szignifikáns különbséget a pácolt táplálékbevitelben az I. és a C csoport között, de az I. és a C. csoportban szignifikáns csökkenés volt tapasztalható. megfigyelt. 3 év. 3 év után az alkoholfogyasztás az I. csoportban jelentősen csökkent, mint a C csoportban. A fizikailag aktív résztvevők aránya ebben a két csoportban jelentősen megnőtt; a százalékos arány az intervenciós csoportban 43,4-ről 59,7% -ra, a kontrollcsoportban pedig 43,7-ről 70,2% -ra nőtt.
Asztal teljes méretben
A hipertónia prevalenciája, tudatossága, kezelése és mértéke
3 év után csak a beavatkozási csoportban volt jelentős csökkenés a HTN prevalenciájában, ami 35,4-ről 22,5% -ra esett. A kontrollcsoportban a HTN prevalenciájában nem történt változás, amit a HTN száma és prevalenciája bizonyít (291 és 36%), amely szinte változatlan maradt. Jelentősen megnőtt a tudatosság, a kezelés és a kontroll a magas vérnyomásban szenvedő betegek mindkét csoportjában. A 4. táblázat a magas vérnyomásban szenvedő betegek tudatosságát, kezelését és kontrollját mutatja.
Asztal teljes méretben
vita
Az intervenciós csoportban a prevalencia arányának jelentős csökkenése azzal magyarázható, hogy a csoport résztvevői a vizsgálat során beavatkozási intézkedéseket kaptak, és a hároméves követés során adatgyűjtő látogatásokon is részt vettek. Ezek a kapcsolatok növelhetik a résztvevők tudatosságát a vérnyomásmérésről, és jobban betarthatják az életmódbeli változásokat; azt is érezhetik, hogy minőségi orvosi ellátást kaptak. Alternatív megoldásként az egészségügyi szolgáltatók agresszívebben tudják beazonosítani és kezelni a HTN-t az intervenciós csoportban. A kontrollcsoport tudatosságának, kezelésének és mértékének növekedése meglepő volt a kontrollcsoportban. Véleményünk szerint egy lehetséges magyarázat a HTN népszerű ismeretéhez és a társadalmi fejlődéssel járó jobb farmakológiai kezeléshez kapcsolódhat. Ezért a HTN-tudatosság, a kezelés és a kontroll szintje mindkét csoportban jelentősen emelkedett.
A beavatkozás célja az egészségtudatosabb magatartás megvalósításának ösztönzése, valamint az egészségtelen étkezés és életmód csökkentése volt. A korábbi beavatkozásoktól eltérően hangsúlyoztuk az egyének viselkedésének változását és az információk terjesztését. Hangsúlyoztuk az egészségügyi szakemberek megértésének különbségeit is, hogy hatékonyan kommunikálhassanak a résztvevőkkel. Megerősítettük, hogy az egészségügyi szakemberek beszámolói hatással lehetnek a vidéki lakosság egészségtelen, hagyományos étkezési szokásaira és életmódjára. Megmutattuk azt is, hogy az egészségnevelés területén a kapcsolattartás hatással lehet az étkezési szokásokra és az életmódbeli változásokra még a kevésbé iskolázott vidéki lakosság körében is. A beavatkozás pozitív vonatkozásai között szerepel annak bizonyítéka, hogy a résztvevők ismeretei a HTN-ről jelentősen javultak; a beavatkozásnak tehát optimális pozitív hatással kell lennie mind magukra a résztvevőkre, mind családjukra. A pozitív hatások segítik a résztvevőket az egészséges viselkedés alakításában a következő években.
A vizsgálat egyik lehetséges korlátja az volt, hogy az aktív beavatkozást közvetlenül az alanyokkal hajtották végre. A vizsgálat nagyobb populációra történő általánosításának lehetősége korlátozott, mivel a vidéki egészségügyi szakemberek egy bizonyos területre korlátozódtak. Fontos embereket kell kiválasztanunk intervenciós tételeinkként, és ösztönöznünk kell őket arra, hogy terjesszék a HTN-ismereteket és az egészséges életmódra vonatkozó információkat családtagjaiknak és szomszédaiknak. Egy másik figyelembe veendő korlát az ilyen program költsége. Az ESH-ESC (Európai Társaság a magas vérnyomásért és az Európai Kardiológiai Társaság) irányelvei szerint 22 életmód-ajánlást kell végrehajtani megfelelő szakmai támogatással, és rendszeresen meg kell erősíteni. Ez a motivációs megközelítés időigényes, és a gazdasági szempont értékeléséhez jövőbeli tanulmányokra van szükség. Ezenkívül a vizsgálat másik korlátja, hogy az egészségügyi szakemberek által végzett vérnyomásmérések torz vérnyomásmérést eredményezhetnek. A jövőbeni vizsgálatok során elektronikus vérnyomásmérőt kell használni a pontos leolvasás biztosítása érdekében.
következtetések
Beavatkozásunk erősítette a HTN résztvevőinek tudását, és pozitív és egészséges viselkedésbeli változásokat eredményezett. Megállapításaink azt mutatják, hogy ez a megközelítés hatékony eszköz a HTN előfordulásának csökkentésére és a hosszú távú egészségügyi eredmények javítására.