húsvétra

A nagyszombatot (május 4.) a Megváltó szenvedélyének szomorúsága és a feltámadás reményének öröme egyaránt jellemzi.

Pozsony, április 29. (TASR) - A húsvét előtti 7 hetes böjt - húsvét a szlovákiai ortodox egyházban és a világon tetőzik, amely a Julián-naptárat követi. Ez a bűnbánat, a bűnbánó böjt, a gyakoribb istentiszteletek és a szigorú böjt húsvét vasárnapjáig tartó időszak, a hívők gyakrabban közelítik meg a szentségeket. A templom köntöse és a papok talárja ekkor piros, ami Jézus Krisztus vérét és kínzását jelképezi.

"Ma beléptünk a Nagy Hétbe, amelyet ominuszok hetének hívunk, hogy megemlékezzünk Jézus Krisztus elítéléséről, szenvedéséről és keresztre feszítéséről. Krisztus feltámadásának húsvét vasárnapját idén május 5-én ünnepeljük.", - mondta Jozef Haverčák, a pozsonyi ortodox egyházközség adminisztrátora.

Május 2-án, nagycsütörtökön emlékeznek az Eucharisztia létrehozására, az ortodox egyházak Jézus Krisztus utolsó vacsorájának liturgiáját tartják a tanítványokkal, beleértve a tizenkét ember lábmosásának szertartását, ahogy Jézus tette apostolaival. Ez az alázat és az emberek szolgálatának szimbóluma.

Nagypéntek (május 3.) az ortodox keresztények emléknapja is, hogy megemlékezzenek Krisztus kereszten szenvedéséről és haláláról. Ma délután este és szertartás van a szent köpeny kivételéről, amely Krisztus sírba helyezését szimbolizálja.

A nagyszombatot (május 4.) a Megváltó szenvedélyének szomorúsága és a feltámadás reményének öröme egyaránt jellemzi. Szombatról vasárnapra éjféltől éjjel a húsvétot tartják a templomokban, és Christos feltámadását már hirdetik, ezt éneklik - Christos Voskrese.
Az ortodox papok viselik a koporsót. Fotó: TASR/AP

Húsvét vasárnapján - május 5-én reggel a hívek részt vesznek az ünnepi Szent. Krisztus feltámadásának szentelt liturgia. Ezen a napon szokás megáldani a húsvéti ételeket, például sajtot, tojást, sonkát vagy süteményeket vagy más ételeket, ami a nagyböjt végének jele - jellemezte Haverčák a pészah ünnepét az ortodox templomban.

Míg egyes országokban a karácsonyt az ortodoxok a Julián-naptár, másutt pedig a Gergely-naptár szerint ünneplik, a húsvétot - a húsvétot minden államban a Julián-naptár szerint egységesen ünneplik.