A közönséges káposzta (Brassica oleracea) vad fajokból fejlődött ki, amelyek még mindig a Földközi-tenger és Nyugat-Európa sziklás partján nőnek.
Már az őskorban is ismert volt. Régen Hlavaticának hívták, de ez a név rég eltűnt. A kelták ismerték, brezikusnak nevezték, ami valószínűleg a Brassica tudományos nevet adta.
Idősebb Cato (Kr. E. 234–149) képviselő, római államférfi, a római klasszikus próza megalapítója a mezőgazdaságról szóló könyvben dicsérte a káposzta gyógyhatásait, leírta, hogyan segíti elő az emésztést, taszítja a mámort, kezeli a melankóliát, sőt sebeket és fekélyek.
Azt tanácsolta, hogy nyers káposztát fogyasszon nagy bankettek előtt és után. Tanácsot adott a gazdáknak a káposzta termesztésével és kapálásával kapcsolatban, sőt azt állította, hogy "egy káposztát termelő gazda saját gyógyszertárat épített a kertben". A savanyú káposztát azonban akkor még nem ismerték, a szlávok ősi felfedezése az 5. század előtti időkből származik. A 11. században a káposztát már termesztett zöldségként írják le.
Káposzta termesztése
A vadfajokhoz képest a káposzta rövidített, módosított szárral (mélységgel) rendelkezik, amelyen a viaszbevonattal rendelkező termelők sima leveleket növesztenek, tömör, szorosan tekercselt fejet alkotva. Kétféle formában termesztik: fehér fejkáposzta (alba) és vörös fejkáposzta (rubra). A tenyészidőszaknak megfelelően ismerünk korai, félkorai és késői fajtákat, amelyek hosszabb tárolásra is alkalmasak. Az ültetést általában előre megtermelt palántákból végzik, tápanyagtalajt igényel - az első sorban közvetlenül a megtermékenyítés után. A tenyészidő a fajtától függően 100 és 250 nap között változik. Friss kúpokat vagy savanyú káposztát fogyasztanak.
Káposzta használata
A káposzta egészséges és biológiailag nagyon értékes zöldség. A B-vitaminok mellett főleg köpetcsökkentő C-vitamint tartalmaz, amelyet a főzés alatt és után is a káposzta tart (C-vitamin megkötött formája - aszkorbigén). Ezért a téli hónapokban a káposzta a legjobb forrása ennek a vitaminnak a szélességi fokunkon. Az ásványi anyagok közül kalcium, magnézium, kálium és kén van jelen.
Ezenkívül a káposzta tartalmaz egy U-vitamin nevű fekélyellenes faktort. A fehér káposzta leveleiből préselt friss gyümölcslé ajánlott a gyomor- és nyombélfekély kezelésében. A máj működésére is jó hatással van.
A népi gyógyászatban friss káposzta leveleket adtak kiütésekhez és sebekhez. A káposzta tejsavas erjesztése során tejsav képződik, amely nemcsak hosszabb ideig őrzi meg a káposztát, hanem a tumorsejtek szaporodásának megállítását célzó tevékenysége is megtalálható. A savanyú káposzta leve pozitívan befolyásolja az emésztés szabályozását, és támogatja a szükséges bél mikroflóra (bélbaktériumok) kialakulását.
Napi 300 g-ig elfogyasztva nem kell aggódnia a pajzsmirigyre (ún. Strumigének) gyakorolt negatív hatások miatt. Nagyobb fogyasztás nem szükséges, ez a mennyiség fedezi a táplálkozás szempontjából fontos anyagok napi szükségletét.
Főtt káposzta
Vágjon egy friss fej káposztát, és sós vízben főzze körülbelül 7-10 percig. Egy ideig nem takarjuk le a tartályt, hogy elkerüljük a csípős anyagokat. Megszórjuk a főttet sült zsemlemorzsával, és öntsünk rá vajat, hasonlóan a spárgához vagy a kelkáposztához.
Párolt fejkáposzta
Vágja le a káposztát, és párolja az eredetileg kitett vízzel leöntve, majd adja hozzá a sült hagymát, és óvatosan párolja a kenőcsön. Ha a zsiradékot közvetlenül a párolás kezdetén lehetne adni, az elnyelné a kellemetlen szagot, és a káposzta elveszítené az ízét. Ezután ízesítse a káposztát sóval, rascával, cukorral, citromlével vagy ecettel, porral liszttel vagy vajjal besűrítse, és szükség szerint adjon hozzá kevés vizet. Pároláskor reszelt almát is adhatunk a káposztához. Az így elkészített káposztát köretként szolgálják fel a húsnál.
Párolt savanyú káposzta
Ha szükséges, vágja a savanyú káposztát kisebb tésztákra, majd párolja a zsíros habos hagymán. Porold meg a puha lisztet, édesítsd és savanyítsd ízlés szerint.
Káposztatekercsek
Mossuk meg a káposztafejet, és főzzük sós vízben körülbelül 10 percig. Lehűlés után bontsa le levelekre. A kiflit vagy zsemlét mártsuk a tejbe, zúzzuk össze és keverjük össze apróra vágott hagymával, 2 tojással és 500 g darált hússal. Fűszerezzük fekete borssal és őrölt borssal, sóval, jól összekeverjük, és a keveréket káposztalevélre tesszük. Az oldalain lévő töltelékre hajtogatjuk, beburkoljuk és cérnával beburkoljuk. Kb. 40 percig sütjük előmelegített sütőben vajon, csepegtessük húslevessel. Sütés után adjunk hozzá 1/8 l tejszínt a mártáshoz, főzzük és öntsük rá a káposztaleveleket.
Cseh "couračka"
Forraljuk fel a savanyú káposztát kevés vízben. Különösen főzzen egy puha darab kolbászt és kockára vágott burgonyát. Adjunk hozzá burgonya- és kolbászvizet a káposztához, adjunk hozzá apróra vágott kolbászt és burgonyát. Sűrítsük be a levest 0,25 l tejföllel, amibe belekevertünk egy evőkanál lisztet. Főzzük, adjunk hozzá 2 tojássárgáját, egy darab vajat, sót és szükség szerint savanyítsuk meg.
Káposzta pogácsák
Szükségünk van egy fej káposztára, 1 tojásra, 2 szalonnára, 30 g zsírra vagy szeletelt szalonnára, zsemlemorzsára, hogy megvastagodjon, kb. 150 g zsírt pirítsunk meg. Az apróra vágott káposztát zsírban aprítsa fel sóval, időnként öntsön rá vizet. Ezután apróra vágjuk, adjunk hozzá apróra vágott szalonnát, sót, tojást és annyi zsemlemorzsát, hogy lapos pogácsákat kapjunk. Csavarjuk lisztbe és zsírban pirítsuk meg.
Párolt káposzta tésztával
Vágja le a káposztát, fedje le sós vízzel és párolja kb. 10 percig. Aztán lecsepegtetjük. Az apróra vágott hagymát zsírban megpirítjuk, hozzáadjuk a lecsepegtetett káposztát és puhára pároljuk. Sózzuk, ízesítsük kissé zúzott rascával és fekete borssal, és amikor már nagyon puha, keverjük össze főtt tésztával. 600 g nyers káposztához 300 g széles tészta vagy palack elegendő. Az étel fahéjas cukorral való édesre is jó.