A családi könyvtár nagysága összefügg?

mekkora

Az Irodalmi Információs Központ késő tavasszal rendszeresen végez átfogó olvasmánykutatást. Idén a kutatás tárgya a negyedéves általános iskolások voltak. A kutatást 1500 hallgató reprezentatív mintáján végezték, 96,3% -os sikeraránnyal (1445 helyesen kitöltött kérdőív). A kutatás a gyermekek olvasáshoz, valamint a televízióhoz és a számítógépekhez való viszonyának legszélesebb összefüggéseit vizsgálta. Az eredményeket külön kutatási jelentésben teszik közzé.

A kutatások szélességének szemléltetése érdekében máris felkínálunk összefüggéseket az egyik kérdés megválaszolására: Körülbelül hány könyv van otthon? (Ne számolja a folyóiratokat). Ezért egyértelmű volt, hogy nem a gyermek tulajdonában lévő könyvek számát határozták meg, hanem a háztartás összes könyvének számát. A válaszadók öt alternatív válasz közül választhattak: 1. kevés vagy egy sem (maximum 10), 2. egy polc (kb. 25 könyv), 3. egy könyvtár (legfeljebb 100 könyv), 4. két könyvtár (101–200 könyv), 5. még több (több mint 200 könyv). Minden alternatíva esetében volt egy illusztráció arról, hogy milyen 10 könyv, ill. 25, 100, 200, 300 könyv. Így a gyermeknek nem kellett gondolkodnia vagy megbecsülnie a család otthon lévő könyvek számát, de elég volt ahhoz, hogy emlékezzen a háztartás helyére és tárolására.

Az eredmények meglehetősen kedvezőtlenek, és nemcsak a könyvekhez való viszonyról, hanem hazánk általános kultúrájáról is szólnak. A megkérdezett gyermekek háztartásának egyharmadánál kevesebb, mint 25 könyv található. Nem, kevés könyvben (legfeljebb 10) van a háztartások 9, 7% -a. A háztartások 23,3% -ának van egy polcja (kb. 25 könyv). Egy könyvtárban (legfeljebb 100 könyv) a családok 36, 9% -a van. Két könyvtárban (azaz 101-200 könyv) a háztartások 18, 7% -a van. E kutatás szerint a családok 11,4% -ának több mint 200 könyve van. Mivel nem feltételezzük, hogy azoknak a háztartásoknak, ahol negyedikesek élnek, lényegesen több vagy kevesebb könyve lehet, mint más háztartásoknak, úgy gondoljuk, hogy a kapott adatok a teljes népességre vonatkoznak.

A könyvek gyakorlatilag nincsenek roma családokban. Csak minden húsz roma háztartásban van huszonötnél több könyv. Akár 79, 1% -uknak legfeljebb 10 könyve van, de csak 1, 5% -uknak több mint 200 könyve van. A roma családok alacsony könyvszámának több oka is van. Mindenekelőtt ez az iskolai végzettség elmaradása, a romák gyenge anyagi helyzete, de bizonyos mértékben a romák nyelvű könyvek hiánya és az a tény is, hogy a romák kultúrája történelmileg nem kapcsolódik az írás és a könyvek közegéhez, hanem a szóbeli és az értelmező hagyományhoz kapcsolódik.

Sok nagy könyvtár (több mint 200 könyv) olyan háztartásokban található, ahol csehül is beszéltek a gyermekkel (21,6%). Kétségtelen, hogy senki sem Csehországból érkezett, és nem fizikai munkára érkezik Szlovákiába, hanem inkább olyan pozíciókra, ahol felsőoktatásra van szükség, így a gyermekeikkel csehül beszélő emberek között valószínűleg viszonylag több a közép- és egyetemi végzettségű .

A családi könyvtár méretét kétségtelenül nagyban befolyásolja a család általános pénzügyi helyzete. Ezt közvetett módon több más mutató is tükrözi. A több mint 200 könyvvel rendelkező háztartások kétszer nagyobb valószínűséggel fordulnak elő, mint egy gyerek saját szobával, saját íróasztallal, saját hangszerrel, saját mobiltelefonnal, és háromszor nagyobb a saját gyermekük aránya, mint a nem több háztartásokkal mint 10 könyv.számítógép.

A családi könyvtár mérete összefügg a gyermek könyvhöz való viszonyával. Például azzal a kijelentéssel, hogy szeretem a könyveket kapni, a 200-nál több könyvet számláló családok gyermekeinek csupán 1,2% -a egyáltalán nem értett egyet, de legfeljebb tízszer több olyan családból származó gyermek, amelynek legfeljebb 10 könyve van. Egészen logikus, mert azokból a családokból származó gyerekek, ahol nincsenek könyveik, nem is kapják meg őket, így nem mondhatják, hogy tetszik nekik. A 200-nál több könyvet számláló háztartások gyermekeinek 9,8% -a nem ért egyet azzal a kijelentéssel, hogy szeretek egy könyvben vagy könyvtárban végiglapozni a könyveket, de csaknem háromszor annyi, legfeljebb 10 könyvet tartalmazó háztartásból származó gyermek. A könyvek hiánya a könyv iránti érdeklődés hiányához vezet, ami viszont arra a véleményre vezet, hogy az olvasás unalmas. A 200-nál több könyvet tartalmazó háztartásokból származó gyermekek legfeljebb 55,5% -a, de a 10-nél kevesebb könyvből álló háztartások fele annyi gyermeke nem értett egyet azzal az állítással, hogy szeretem a könyveket, de csak képekkel, mert az olvasás unalmas.

A családi könyvtár mérete tükröződik más médiumokhoz képest is. A fizetőképesebb háztartásokban, ahol sok a könyv, a gyerekek valószínűleg rendelkeznek jobb minőségű kábeltévével ellátott tévével, vagy videó- ​​és videotárral is. Mindazonáltal a "nehéz gyermeknézők" száma, akik hétköznaponként több mint 5 órán keresztül néznek tévét vagy videót, 2,5-szer alacsonyabb a 200-nál több könyvet tartalmazó háztartásokban, mint a 10-nél kevesebb könyvet tartalmazó háztartásokban.

A családi könyvtár egyáltalán nem hamis bemutató a kisvárosi családok kultúrájáról. Szó szerint egy társadalmi mutató, amely kapcsolatban áll, függ és függ a kultúra egyéb formáitól, nemcsak a felnőttek, hanem a háztartásban élő gyermekek is.