Tudományos-szakmai interdiszciplináris szakértők által áttekintett folyóirat, amely a társadalomtudományok, a társadalomtudományok és a humán tudományok területére összpontosít

gyermekkel

  • Bevezetés
  • A projektről
  • Rólunk
  • A szerzőknek
  • Szerkesztőség
  • Az adó 2% -a

Prof. Rudolf Jedlička azt mondja: "Nem nehéz egészséges és szép gyermeket szeretni, de csak nagy szeretet fordulhat meg fogyatékossággal élő gyermek felé."

Amikor fogyatékos gyermek születik, a család olyan helyzetbe kerül, amelyre nem számított, nem tudott, nem okozott. Nagyon attól függ, hogy a család és környéke hogyan birkózik meg a helyzettel. Az érintett gyermek számára, további fejlődése szempontjából nagyon fontos a család és a közvetlen környezet reakciója és hozzáállása. Az autizmus egy átfogó fejlődési rendellenesség, amelynek több tényezője van. Hatással van a gyermek általános fejlődésére, és befolyásolja nevelési, oktatási és szocializációs lehetőségeit. A közös jellemzők ellenére az autista rendellenességek spektruma nagyon heterogén, ezért az ilyen fogyatékossággal élő családok igényei nagyon változatosak. Minden családban, amelyben fogyatékkal élő gyermek születik, szüksége van gyermeke pozitív fejlődésére, a stressz kezelésében való segítségre, a szociális támogatásra, valamint az orvosok, a szakemberek és az egész társadalmi környezet etikai megközelítésére. .

Sok év telt el az autizmus első leírása óta. Számos oktatási és terápiás megközelítést terveztek és teszteltek. Az autista központ rendellenességében (a továbbiakban PAS) vagy más átterjedő fejlődési rendellenességekben szenvedő gyermekek egységes stratégiájának ötlete az egyes szakértők erőfeszítései ellenére sem sikerült megtalálni. Szakértői tanulmányok többször megerősítették, hogy a strukturált speciális programoknak és módszereknek van a legjobb eredménye az autizmussal élő gyermekeknél. Csak ezek a specifikus módszerek, formák és eljárások biztosítják a szükséges adag információt és egyértelműséget, ami nagyon fontos a sikeres oktatási folyamat, valamint az autizmussal élő gyermek általános fejlődése szempontjából.

Az autizmussal élő gyermekek oktatásában meghatározó tényező, hogy sajátos fogyatékossággal élő népességről van szó. A fő tünetek a mentális fejlődés zavara, amelyet elsősorban az ún. a fogyatékosságok hármasa. Ez körülbelül:

  • a társadalmi interakciók minőségi megzavarása,
  • a kommunikáció minőségi megzavarása,
  • a képzelet, az érdeklődés és a tevékenységek nagyon korlátozott tartománya.

Az autizmus alapvető megnyilvánulásai

Az autizmussal élő gyermekek nem szívesen változtatnak, a kommunikáció minősége romlik, és egyeseknél nem alakul ki beszéd. Ennek a rendellenességnek az alapvető jellemzői közé tartozik az egocentrizmus, amelyet kis erőfeszítés kísér a társakkal való kapcsolattartáshoz, problémák vannak a társas kapcsolatok és helyzetek megértésében, nem tudják megszokni más emberek érzéseit és gondolatait, magányosak a csapatban kommunikációjuk pedig különleges módon zajlik. A jellegzetes megnyilvánulások közé tartozik a társadalmi naivitás, a következetes valósághűség, az idegenekkel szembeni megdöbbentő megjegyzések. Gyakran fizikailag esetlenek és súlyos motorikus képességekkel rendelkeznek. Bár az Asperger-szindrómában szenvedő gyermekek, függetlenül attól, hogy a magas működőképességű autisták elég intelligensek-e, absztrakt módon, gyakorlati értelemben, amint azt Mühlpachr (2001) állítja, szociálisan fogyatékosként és szociális ellátásra szorulnak.

Az autista gyermek világa monotonnak, elhagyottnak, üresnek tekinthető. A gyermek nem lubickol, nem reagál, pl. az anya ösztönzésére, az ő nevében, nem simul, nem mosolyog. Nem szereti néhány hangot, sikolyokkal válaszol rájuk, éppen ellenkezőleg, szereti a többi hangot, és ezek megnyugtatják őt. A gyerekeknek gyakran furcsa a kilátásuk, nehéz a szemkontaktust kialakítani, ha tudomásul veszik a környezetüket, akkor csak rövid, oldalnézetből. Gesztusok, arckifejezések, arckifejezések gyengék. Sok sztereotip mozdulatuk van, amelyek lényegtelenek. A gyerekek saját motívumukat követik, nehéz rávenni őket arra, hogy tanuljanak a felnőttektől. Kiváló képességekkel rendelkeznek az elvont és logikus gondolkodás terén, de érdeklődési körük elszigetelt. Az autista szélsőséges magány (nem fizikai, hanem inkább szellemi), a változhatatlansághoz való ragaszkodás, a rendkívül szűk területeken való elmélyülés.

Az autizmus megértésében bekövetkezett jelentős változások közé tartozik annak elfogadása, hogy a gyermekkori autizmus nagyon gyakran társul mentális és egyéb fogyatékosságokkal. Általában az autizmus és a mentális retardáció gyakori kombinációja. Az autisták nem alkotnak homogén csoportot, és itt átlagos vagy átlag feletti intelligenciával (Asperger-szindróma, erősen funkcionális autizmus) rendelkező gyermekeket találunk, de a közepes, súlyos vagy mély mentális retardáció területén autizmussal élő gyermekeket is. Az autizmus megnyilvánulásai eltérnek, és a mentális fogyatékosság mértéke is változó.

Peeters (1998) szerint a legtöbb autizmussal élő gyermek a közepes és súlyos mentális retardáció zónájában van. Az autizmussal élő gyermekek 60% -ának IQ-értéke 50 alatt van, az autizmussal élő gyermekek 20% -ának enyhe mentális retardációja van, az autizmussal élő gyermekek 20% -ának pedig átlagos vagy átlag feletti IQ-ja. Gyakran nehéz megkülönböztetni az autizmus súlyos formáját és a mentális retardációt, mivel a mentális retardáció olyan tüneteket mutathat, amelyek hasonlítanak az autizmusra. Az értelmi fogyatékos gyermekek azonban az autizmussal ellentétben sokkal társasabbak, fantáziájuk van, szeretnek verbálisan és nem verbálisan, gesztusokkal és arckifejezésekkel kommunikálni. Néha a korai diagnózis nehezebb, különösen akkor, ha látás- és hallássérülésekkel jár. Az értelmi fogyatékos gyermekeket késleltetett fejlődés jellemzi, de az autizmussal élő gyermekek fejlődése minőségileg eltérő. Kiegyensúlyozatlan fejlődési profil jellemzi. Bizonyos fejlettségi szinteken az autizmussal élő gyermekek, például motoros készségek szintjén, összehasonlíthatók az egészséges gyerekekkel, de más területeken, például a kommunikációban, a társadalmi kapcsolatokban, a képzelet jelentősen elmarad. Még akkor is, ha az autizmussal élő gyermekek rendelkeznek valamilyen átlagon felüli képességekkel, nem tudják felhasználni őket a gyakorlati életben.

A mentális retardáció mértékének és a beszéd fejlettségének meghatározása nagyon fontos szerepet játszik a prognózis és az autizmussal élő gyermekek egyéni terápiájának megteremtése szempontjából. Kedvezőbb fejlődés várható azoknál a gyermekeknél, akiknek az IQ-ja meghaladja az IQ-t, és a verbális megnyilvánulások megjelenése az 5. életévig megtörténik. Az autizmussal kapcsolatos kutatások megfordultak az autizmus pszichózisként való megértésében, és ezt a diagnózist fejlődési rendellenességnek, nem pedig mentális betegségnek minősítették.

Az autista megnyilvánulások befolyásolásakor gyakran találkozunk a "terápia" kifejezéssel, de ez orvosi értelemben nem terápia. Mivel még mindig nincs egyértelmű oka az autizmusnak, kezelése az orvosi kezelés szempontjából nem lehetséges. Az autizmus egy életen át tartó fogyatékosság, ez egy állandó állapot, amelyet speciális módszerek és megközelítések jelentősen befolyásolhatnak. Ezek a nevelés és oktatás sajátos módszerei, amelyeket oktatási módszerként emlegetnek. Minél hamarabb alkalmazzák ezeket a módszereket, annál jobb a gyermek számára. Jelenleg az autizmus egyetlen hatékony terápiája a helyes gyógypedagógiai megközelítés (a megfelelő formák, módszerek és eszközök kiválasztása). A megközelítést strukturálni kell, következetes megjelenítési támogatással, szigorúan egyénileg, személyre szabottan, minden autista gyermek számára külön-külön. Az egyéni oktatási terveken belül (a továbbiakban IVP) különféle módszerek, formák és eljárások használhatók annak érdekében, hogy a gyermek elérje a maximális önállóság szintjét, amely lehetővé teszi számára, hogy minden megszerzett tudását, készségét és szokását felhasználja a lehető legteljesebb élethez.

Az autizmussal élő gyermekek, szüleik és gyógypedagógusaik megsegítése érdekében 2008/2009-ben a Zsolna régió 17 speciális általános iskolájában végeztük a kutatás első részét. Az alapcsoport 85 autista, mentális fogyatékossággal élő tanulóból állt. Arra a tudásra alapoztunk, hogy az autizmussal élő gyerekek alig tudják elemezni a helyzetet, nem tudják, hogyan kell kategorizálni a szükséges információkat, kezelni szabadidős tevékenységeiket, csak azt értik, amit látnak. A szokásos tanítási folyamat és a körülöttük lévő világ nagy káoszt jelent számukra, amelybe rendet, szabályosságot és bizonyos fokú kiszámíthatóságot kell bevinni. A környezet és az azt körülvevő viszonyok jobb megértése érdekében egyértelmű vizuális határokat kell megadni nekik az egyes tevékenységekhez.

A kutatás másik célja az autizmusban szenvedő gyermek iskolai végzettségének, általános ellátásának megismerése volt a lehető legnagyobb függetlenség és fokozatos szocializáció elérése érdekében. Kutatással szerettük volna megfigyelni, leírni, elemezni és összehasonlítani az autizmussal élő gyermekek oktatási eredményeit befolyásoló különféle tényezőket, válogatást a leggyakrabban használt módszerekből és formákból, amelyek segítségével a gyógypedagógusok segítenek a gyermekek összes megszerzett tudásának, készségének és szokásának felhasználásában. autizmussal élni az életet.a legmagasabb színvonalú.

Ezeket a tényeket közvetlenül a kiválasztott speciális általános iskolák oktatási folyamatában, valamint a kérdőív és az interjú módszerével igazolták, amelyeket a speciális általános iskolák és létesítmények igazgatójának, valamint az autista tanulókat oktató gyógypedagógusoknak címeztek. Kutatással meg akartuk tekinteni a fogyatékosságok egyedi sajátosságait, mint például a terjedő fejlődési betegségek, valamint valós képet az egyéni specifikus és közös oktatási módszerek, formák, elvek és eljárások alkalmazásáról az oktatási folyamatban és a szocializációs folyamatban, valamint mint módszertani segítség a szülők számára.

Kutatásunkban a kérdőívek visszatérési aránya 100% volt. A kutatás során megtudtuk, hogy mely speciális eljárásokat, programokat, módszereket alkalmazzák a gyógypedagógusok az oktatási folyamatban, és a konkrét módszerek közül melyek a legalkalmasabbak az értelmi fogyatékossággal élő autizmussal élő tanulók oktatásához. Megfigyeltük és összehasonlítottuk, hogy a speciális általános iskolákban az oktatás szervezési és irányítási formái közül melyik a legalkalmasabb az autizmussal küzdő tanulók számára, és milyen gyógypedagógiai szolgáltatást tudunk felajánlani ezeknek a gyermekeknek a szüleinek, mivel az autizmus terjedő fejlődési rendellenesség befolyásolja és befolyásolja az életet.az egyén egész életében biodromális volt.

Egy másik, általunk ellenőrzött módszer az alkalmazott viselkedéselemzés (ABA), amelyet az oktatási folyamatban a gyógypedagógusok 20% -a használ. Ezt a módszert főleg azoknál az autista tanulóknál alkalmazzák, ahol a nem kívánt viselkedés kiküszöbölésére van szükség. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az ABA módszert technikaként is használják az új készségek elsajátításához.

A PECS módszert - egy képi kommunikációs rendszert, amelyet a problémás magatartás kiküszöbölésére és megelőzésére használnak az elégtelen kommunikációból, a gyógypedagógusok csupán 18% -a használja, és még mindig nem elterjedt a speciális általános iskolákban.

B) A mentális fogyatékossággal élő tanulók speciális általános iskoláiban az autizmussal élő tanulók 40% -át külön osztályokban oktatják, ahol a gyógypedagógusok strukturált oktatást alkalmaznak, egyéni megközelítéssel minden tanuló számára az igényeinek megfelelően. A tanítás rövidebb időtartamokra oszlik, többnyire blokktanítás. Kutatással figyeltük az egyes speciális általános iskolák tárgyi és technikai felszereltségét is. Az autizmus diagnózisa magának az iskolának a felkészültségével kapcsolatos sajátosságokat vonja maga után, különös tekintettel azokra az osztályokra, amelyekben az autizmussal élő tanulókat oktatják (strukturált környezet), és ezáltal az anyagi, technikai és személyi szempontból magasabb pénzügyi igények az iskola felé.

A speciális általános iskolákban tanuló tanulók 28% -a szerepel az A, B és C változat egyes éveiben, kidolgozott IVP-vel. Meg kell állapítanunk, hogy ez az oktatási forma nem alkalmas az autizmussal élő diákok számára, mert a gyógypedagógusok nem tudnak egyéni megközelítést nyújtani az autizmus diagnózisa által megkövetelt mértékben, mivel az értekezés folyamatában más értelmi és halmozottan fogyatékos tanulók is vannak. Ez a tény leggyakrabban azokban az iskolákban fordul elő, ahol kisebb az autista tanulók száma, és az érvényes jogszabályoknak megfelelően nem lehet külön osztályt létrehozni ezeknek a tanulóknak.

Az autista tanulók oktatásának és képzésének legjobb megvalósítási formája egy külön általános iskola létrehozása az autista tanulók számára mind anyagi, mind technikai és személyi szempontból. Ez az iskolatípus átfogó gyógypedagógiai szolgáltatást és megfelelő oktatási feltételeket nyújthat az autizmussal élő tanulók számára. Az iskola tíz tanulóval hozható létre a hatályos jogszabályoknak megfelelően. A Zsolnai régióban eddig egy magán általános iskola működik autista tanulók számára, és minden megszólított szülő és pedagógus személyzet, akik eredetileg speciális általános iskolába jártak, és a gyermekeket más fogyatékossággal élő tanulókkal együtt oktatták, egyértelműen megerősítették az ilyen típusú iskola létrehozását. autista tanulók számára. A pozitív változások főként a problémás magatartás kiküszöbölésében vannak, amelyek összefüggenek e gyermekek tudományos és szociális készségeinek elsajátításában elért haladással.

C) Valamennyi kutatott hallgató kidolgozott egy egyéni oktatási programot, amely egyénileg vette figyelembe az egyenetlen fejlődési profilt, és kidolgozta azokat a területeket, amelyek az autizmussal küzdő tanulóknál a leginkább hiányosak (kommunikáció, társas viselkedés és képzelőerő). Az IVP-n belül a gyógypedagógusok minden szinten átalakították a tananyag tartalmát munkalapokká, speciális didaktikai segédleteket hoztak létre, amelyek az egyéni megközelítéssel, a megfelelő módszerek kiválasztásával és a hallgató igényeinek rugalmas megválaszolásával együtt lehetővé tették a autista tanulók oktatása. Az osztályfőnökök megerősítették, hogy jó, ha a szülők részt vesznek az IVP létrehozásában, mert a szülő a legjobban ismeri gyermekét és a kölcsönös együttműködést, az autizmussal élő tanulók oktatási folyamatában nagyon fontos a tanár napi kapcsolata a szülővel.

D) A strukturált tantermi környezet több szempontból is nagy jelentőséggel bír az autizmussal élő diákok számára. Jobb koncentrációval és odafigyeléssel segíti őket, javítja az önálló munka hatékonyságát, kiküszöböli a viselkedési problémákat, ami elősegíti a hallgatót az akadémiai és társadalmi készségek terén. A strukturált környezet fontosságát és igazolását kutatásunkban a gyógypedagógusok 36% -a erősítette meg. A gyógypedagógusok 60% -a mondta, hogy a strukturált környezet befolyásolja az oktatási folyamatot, de nem minden tanulóra, a gyógypedagógusok 4% -a pedig megerősítette, hogy a strukturált környezet csak alkalmanként szünteti meg az autizmussal élő tanulók viselkedését. Az iskolai gyakorlat egyértelműen megerősítette számunkra, hogy az autista tanulók nagyon sikeresek egy ilyen környezetben. A strukturált környezet nagy jelentőséggel bír a gyermekek számára nemcsak az iskolában, hanem az otthoni környezetben is.

E) Ebben az összefüggésben meg kell említeni, hogy a Zsolnai régió tizenhétből öt speciális általános iskolának szervezeti egységként van egy speciális pedagógiai tanácsadó központja is, ahol a különféle fogyatékosságokra összpontosító gyógypedagógusok dolgoznak. Minden központban van egy pszichológus, rehabilitációs dolgozó, orvos tanár, szociális munkás, akik professzionális gyógypedagógiai diagnosztikát és kapcsolódó átfogó szolgáltatásokat nyújtanak az autizmussal élő gyermekek és szüleik számára.

A gyógypedagógiai tanácsadó központok meghatározhatják az autizmus diagnózisát a kisgyermekkorban, és megfelelő oktatási programot kínálhatnak az autizmussal élő gyermekek számára a speciális óvodákban és más iskolákban és létesítményekben. Kutatással figyeltük, hogy az autizmussal vagy más átterjedő fejlődési rendellenességgel rendelkező gyermekek bekerülnek-e az óvodai oktatásba, ill. előkészítő év. A szülők interjújából tudjuk, hogy vagy korán nem akarják gyermekeiket elhelyezni ezekben a létesítményekben, vagy régiójukban nincsenek ilyen létesítmények, és az autizmussal élő gyermekek beilleszkedésének rendes óvodái nem állnak készen.

Javaslatok a gyakorlathoz:

A szülőnek olyan szakértőtől van szüksége információra, akinek lehetősége van arra, hogy gyakorlatában több fogyatékosság esetét figyelemmel kísérje, hozzáférjen a technikák, módszerek és új eljárások fejlesztésével kapcsolatos legfrissebb információkhoz. Ezek révén a szülő jobban megérti gyermekét, és segíti a gyermek fejlődésének támogatásában. Támogatásra különösen akkor van szükség, ha a szülő a normális élethelyzetek mellett a fogyatékkal élő gyermek szorongását is tapasztalja. A szülőket támogatni kell, csalódásukat és csalódottságukat el kell távolítani, és motiválni kell őket a közös munkára.

Az autizmus nagyon súlyos fogyatékosság, amely egyéni, folyamatosan módosított megközelítést hoz minden gyermekhez, egyéni igényeinek, mentális szintjének, viselkedésének és különösen egészségi állapotának megfelelően. Nagyon jelentősen befolyásolhatják elsősorban speciális eljárások, módszerek és megközelítések, amelyeket szigorúan egyénileg kell alkalmazni minden autista gyermek számára. Ha valóban segíteni akarunk a gyerekeken és a szülőkön, akkor sajátos oktatási környezetet kell biztosítanunk számukra, meg kell tanítanunk őket a zavaró hatások minimalizálására, meg kell találnunk a megfelelő kommunikációs csatornát és meg kell nyitnunk az utat a fokozatos szocializáció előtt.

Az autizmussal diagnosztizált gyermekek gondozásának összefüggésében a gyógypedagógia és a szociális munka közös nevezője, hogy kiaknázza lehetőségeiket, ellensúlyozza hátrányos helyzetük negatív következményeit, és igyekszik beilleszkedni egy olyan társadalomba, amely tiszteletben tartja a gyermek jogait, méltóságát és esélyegyenlőségét. minden ember. Mindkét esetben ez egy szakszerű, szakosodott, többnyire egyénileg orientált beavatkozás, amelynek célja a fogyatékosság következményeinek kiküszöbölése vagy enyhítése, azaz. a fogyatékkal élők átfogó rehabilitációja. Mindkét részleg közös célja végső soron az életminőség javítása, az ilyen fogyatékossággal élő gyermekek társadalmi integrációjának javítása, hogy felhívja a lakosság figyelmét problémáikra, és megpróbálja megtalálni a megfelelő megoldásokat ezekre a problémákra.

A szerző: PhDr. Janka Marková
Bibliográfiai hivatkozások listája

[1] MARKOVÁ, J. 2009. Az autizmussal élő tanulók oktatási folyamatának munkamódszerei és formái. Doktori tézis. Pozsony: VŠZaSP sv. Alžbety, 2009. ISBN 978-80-970501-3-9.
[2] MÜHLPACHR, P. 2001. Az autizmus ismeretlen. In: Különleges pedagógia, 2001, vol. 11. sz. 3. o. 143-148. ISSN 1211-2720.
[3] PEETERS, T. 1998. Autizmus - az elmélettől az oktatási beavatkozásig. Prága: Scienia, 1998. 170 p. ISBN 80-7183-114-X.

Az előadás egy nemzetközi tudományos konferencián hangzott el Alkalmazott etika a szociális munkában és más segítő szakmákban, amelyre 2010. október 20–21-én került sor Pöstyénben, és amely a konferencia anyagában jelent meg:
MÁTEL, A. - SCHAVEL, M. - MÜHLPACHR, P. - ROMAN, T. 2010. Alkalmazott etika a szociális munkában és más segítő szakmákban. Nemzetközi tudományos konferencia anyagai. Pozsony: VŠZaSP sv. Erzsébet. 413 s. ISBN 978-80-89271-89-4.