Továbbá: hiperadrenokortikizmus, hiperkortizáció
Mi a Cushing-szindróma?
A hiperadrenokortikalizmus olyan hormonális betegség, amelyben a kortizol szintje a vérben megemelkedik. A kortizol egy endogén hormon, amelynek számos fontos funkciója két kis szervben, a mellékvesékben termelődik. A mellékvese működését az agy egy része - az agyalapi mirigy - irányítja és ellenőrzi. Ha hiányzik a kortizol a vérből, az agyalapi mirigy kiválaszt egy olyan anyagot (ACTH hormon), amely a mellékvesékben fokozza a kortizol termelését. Ha túl sok a kortizol a vérben, a mellékvesék elrendelik az endogén kortizol termelésének csökkentését, ill. hagyja abba teljesen.
A kortizol tartalma a vérben napközben ingadozik. Ezeket az ingadozásokat azonban szoros határok között tartják, mivel a túl sok és a túl sok kortizol is káros a szervezetre.
Melyek a Cushing-szindróma okai?
A Cushing-szindróma különféle módon jelentkezhet. Bizonyos esetekben az agyalapi mirigy túl sok ACTH hormont termelhet, ami túlzott mennyiségű kortizol termelődését okozhatja mindkét mellékvesében. Az ilyen agyalapi mirigy meghibásodásának gyakori oka az agyalapi mirigy daganata. Az esetek 80% -ában ezek a daganatok jóindulatúak.
A Cushing-szindróma másik oka a mellékvese rák, amely általában csak egy mellékvesén van. Egy másik lehetséges ok a kortizoltartalmú gyógyszerek alkalmazása. Ezeket a gyógyszereket gyakran adják be pl. viszketéssel, fájdalommal és egyéb tünetekkel. Nagy dózisok hosszú időn át iatrogén (gyógyszer által kiváltott) Cushing-szindrómát okozhatnak.
Hogyan néznek ki a Cushing-szindróma tünetei?
A leggyakoribb tünetek a fokozott ivás, az ezzel járó fokozott vizelés és az étvágy. Sok kutya nagy súlygyarapodást mutat egyidejű izomvesztéssel (nagy has). Sok kutya a szokásosnál jobban lélegzik. A Cushing-szindróma tünetei lassan kialakulhatnak és normális öregedési folyamatként jelentkezhetnek. A Cushing-szindrómával járó bőr megnyilvánulásai a hajhullás, a visszatérő bőrfertőzések, a gyengébb sebgyógyulás vagy a kemény kalciumlerakódások lerakódása a bőrben (úgynevezett Calcinosis cutis). Néhány állat rendellenesen elvékonyodott bőrrel rendelkezik, amelyen keresztül az erek ragyognak.
Hogyan lehet diagnosztizálni a Cushing-szindrómát?
Ha a Cushing-szindróma gyanúja merül fel az általános klinikai tünetek és a bőrelváltozások értékelésével, további bizonyítékokat próbálunk rutin vérvizsgálatokkal összegyűjteni. Ha a gyanút megerősítik a vérvizsgálatok vagy a vizeletvizsgálat eredményei, akkor speciális hormonvizsgálatokat végeznek. A mellékvese ultrahangvizsgálata szintén segíthet a betegség okának tisztázásában. Ezen speciális vizsgálatok közül melyiket kell elvégezni, minden állat esetében külön kell eldönteni.
Hogyan kezeljük a Cushing-szindrómát?
A Cushing-szindróma terápiájának célja az endogén kortizol túltermelésének csökkentése. Mellékvese rák esetén lehetséges a műtéti megoldás, de a műtétek gyakran nehézkesek és idősebb állatoknál magas kockázattal járnak. Egy újabb gyógyszer zavarja a kortizol szintézisét, ezáltal csökkentve a képződött kortizol mennyiségét, és jelentősen csökkent mellékhatások jellemzik, mint a hagyományos gyógyszerek. A szükséges gyógyszermennyiséget rendszeres vérvizsgálatok figyelemmel kísérik és szabályozzák.
Ha a hypercortisolizmus oka a kortikoszteroidok beadása, ezeket a gyógyszereket fokozatosan fel kell függeszteni. Ezt azonban körültekintően kell megtenni, hogy a kutya mellékvesei lassan elkezdjék termelni a kortizolt, és ne legyen kortizolhiány.
Mi várható a Cushing-szindróma kezelésében?
A legtöbb Cushing-szindrómás kutya pozitívan reagál a kezelésre. A folyadékbevitel és az étvágy normalizálódik, az állatok lefogynak. Néhány hét múlva a haj visszanő, a bőr elveszíti fekete színét és az új bakteriális fertőzések eltűnési hajlamát. A terápia javítja az állat életminőségét és általános megjelenését, de egész életen át végre kell hajtani.