Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság (EK) alelnöke (Szerző: TASR)

könnyíteni

A balti államok a Szovjetunió idejétől kezdve csatlakoznak a villamosenergia-rendszerhez, céljuk az integráció a nyugat-európai kontinentális rendszerrel.

Šefčovič hétfőn, az EU klímavédelmi és energiaügyi biztosával, Miguel Arias Cañettel fogadta Észtország, Litvánia, Lettország és Lengyelország energiaügyi minisztereit. 2018. május végéig szeretnének megoldást találni a balti államok villamosenergia-hálózatának a kontinentális európai rendszerrel való szinkronizálásának legjobb módjára.

Szerinte ez politikailag érzékeny téma és technikailag bonyolult folyamat. Valami új építés alatt áll, amikor a három balti ország „el akar szakadni” az eredeti beszállítótól és kapcsolatba lépni európai partnereivel.

Az EU nem akarja kizárni Oroszországot és Fehéroroszországot ebből a folyamatból a váratlan helyzetek elkerülése érdekében. Moszkvának és Minszknek egyaránt ismernie kell ennek a folyamatnak a következményeit, és foglalkozni kell Oroszország elektromos csatlakozásával a kalinyingrádi enklávéval is. Ez év tavaszán Šefčovič is megvitatta ezt a projektet az orosz és a belorusz energiaügyi miniszterrel, és biztosította őket, hogy az EU megfelelő technikai és politikai tárgyalásokat akar folytatni velük.

Šefčovič tisztázta, hogy Észtország és Finnország között már működik két villamos vezeték, amelyek lehetővé tették a Baltikum számára, hogy Svédországhoz is csatlakozzanak, az első két nagyobb kapcsolat pedig már Lengyelországgal is.

"De ez nem elég ahhoz, hogy azt mondhassuk, hogy a kapacitás elegendő ahhoz, hogy teljes mértékben szinkronizálódjon az európai villamosenergia-rendszerrel, és leváljon a volt Szovjetunió rendszeréről" - mondta.

Ez egy pénzügyi szempontból kihívást jelentő projekt, ezért az Európai Bizottság megállapodott a balti és a lengyel energiaügyi miniszterekkel a szállításirendszer-üzemeltetők és a szakértők ütemtervéről, amely az egyes projektek mozgósításához szükséges összes tanulmány elkészítéséhez szükséges. Ezeket az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből (CEF) kell finanszírozni.

Erre a célra márciusban már készül a balti államok, Lengyelország miniszterelnökeinek és az Európai Bizottság elnökének találkozója, és várhatóan júniusban megkötésre kerül egy kötelező erejű memorandum.

Šefčovič szerint a balti országoknak az EU villamosenergia-rendszeréhez való kapcsolódása nem tükröződhet a magasabb villanyszámlákban. A skandináv országokkal való jelenlegi összekapcsolást pozitívan befolyásolta az ott legjobban működő villamosenergia-piac, ahol mind a vízenergiát, mind a megújuló energiaforrásokat támogatják.

Az északi és a balti országokban közös a Nord Pool villamosenergia-piac, amely még az európai villamosenergia-piac vezetője is.

"Feltételezzük, hogy a teljes szinkronizálás után nagyobb lesz az energiabiztonságuk, a rendszer jobban ellenőrzött és az áraknak esniük kell" - mondta Šefčovič.

Szerinte ez attól is függ, milyen reformokat tárgyalnak Brüsszelben az EU Energiaügyi Tanácsa.

A szlovák európai biztos rámutatott, hogy a hétfői Miniszterek Tanácsa történelmi pillanatról beszél, mert ha megtalálják az EU-tagországok politikai akaratát, akkor az Európai Bizottság Tiszta Energia Mindenki néven ismert törvénycsomagja hatályba lép.

Megállapodás lesz a nemzeti energia- és éghajlat-változási tervek elkészítéséről, elképzelések arról, hogy milyen lesz az energia-, klímapolitikánk és a közlekedésünk 2030-ig.

Javaslat továbbá a megújuló energiaforrásokból előállított energia növelésére, ahol az EK 2030-ra az energia legalább 27% -át szeretné elérni a teljes energiaszerkezetből, harmadsorban pedig van egy javaslat a villamosenergia-piac új kialakítására.

Inkább a digitalizációra támaszkodik, és nagyobb súlyt kell adnia a polgároknak az energiapiacon - képesek lesznek eldönteni, hogy kitől vásárolnak villamos energiát, vagy azt, hogy saját maga állítja-e elő, és ellátja-e a hálózattal.