vagy

  • Eva Miadoková külső szerkesztő
  • 2017. február 26

Az emberi test sejtmilliókból áll. A sejtek több ezer különböző gént tartalmaznak, amelyek genetikai információkat szolgáltatnak. A genetikai információ az egész emberi test működését irányító utasítások sorozatát kódolja. A kromoszómákon elhelyezkedő gének, azaz j. a sejtmagban elhelyezkedő rostos szerkezeteken felelősek az emberi jellemzőkért, például a szem színéért, a vércsoportért vagy a magasságért. Tehát hogyan fordulhat elő, hogy új élet keletkezik és úgy néz ki, mint annak?

Miért nézünk ki mindkét szüleinknek?

Nem mindannyian kerestük a választ arra a kérdésre, hogy miért hasonlít mindkét szülőre, és miért nem örökölte csak a "jobb" vagy "szebb" tulajdonságait és megjelenését? A választ erre a kérdésre a genetika (a szervezetek öröklődésével és változékonyságával foglalkozó tudomány) adja meg, és rejtve van és kódolva vannak a kromoszómák. A kromoszómák száma és alakja az élő szervezetek minden egyes fajára, így az emberre is jellemző. Az egyiknek megvannak 46, mégpedig 22 pár azonos és 1 pár egyenlőtlen kromoszóma. A kromoszómák a sejtek magjában találhatók és párokat alkotnak. Egy pár azonos kromoszóma, más néven homológ kromoszómák, nem csak azonos méretű, ugyanolyan alakú, de ugyanazokat a géneket is hordozza. Mind a 22 homológ emberi kromoszómapárban az egyik kromoszóma (és a rajta elhelyezett gének) az apától, a másik az anyától származnak. Ez biztosítja, hogy mindkét szülő génje hordozójában fejeződik ki. Véletlenszerű kombináció - e gének "keverése" az oka annak, hogy általában hasonlítunk mindkét szülőre.

Így minden emberi sejtben 22 pár azonos (homológ kromoszóma) és 1 pár található, amely nemcsak alakjában, méretében és genetikai tartalmában különbözik a többitől, de ennek a párnak a kromoszómái is különböznek egymástól. Ezért hívjuk őket heterokromoszómák vagy nemi kromoszómák. Az emberi nemi kromoszómákat szimbólumokkal jelöljük X és Y.

A nemi kromoszómák szerepe

A múltban sok mítosz létezett, amely "utasításokat" adott a kívánt nemű gyermek születésére. A genetikának köszönhetően ma már egyértelmű, hogy a nemi kromoszómák játszanak szerepet a gyermek nemének genetikai meghatározásában, és hozzájárulnak egy felnőtt férfi és egy nő közötti különbségekhez is. Az ember nemét az X és Y nemi kromoszómák kombinációja határozza meg. A leendő nőre jellemző az ún. homogametic nem (XX). Ez azt jelenti, hogy egy nő két azonos nemű X kromoszómát hordoz, az egyik X kromoszómát apjától kapja, a másikat pedig az édesanyjától. A jövő ember számára tipikus ún. heterogametikus nem (XY), amely az X és Y kromoszómák kombinációjával jön létre. A fiú csak az apától szerezheti meg az Y, az anyától pedig az X kromoszómát. Hozzá kell tenni azonban, hogy a nemek közötti különbségek az ún férfias (férfi) és nőies (női) tényezők. A férfias tényezők olyan génkomplexumok, amelyek férfiasságot kölcsönöznek a férfiaknak, a nőiség pedig hozzájárul a szebbik nő nőiességéhez.

Az ember mindenért "felelős" lehet

Fiú vagy lány lesz? Ezt a kérdést sok reménykedő szülő feltette magának korábban. Különösen a család megőrzése érdekében azt akarták, hogy elsőszülött gyermekük fiú legyen. Ma is sok jövőbeli anya fontolgatja, hogy kék vagy rózsaszín felszerelést készítsen-e várható utódai számára. Ugyanakkor tudat alatt választ keres arra a kérdésre, hogy valójában mi függ a leendő ember nemétől. A gyermek neme egyértelműen a fogantatás (megtermékenyítés) idején dől el. Egy emberi petesejt csak az X kromoszómát tartalmazza, míg a spermiumok az X vagy Y kromoszómát is hordozhatják. Ha egy petesejtet megtermékenyítenek egy X kromoszómát hordozó spermiumok, akkor meg fog születni lány (XX). Ha egy Y-kromoszómát hordozó spermium bejut egy petesejtbe, az megszületik fiú (XY). Ez az apai sperma, ill. az általa hordozott nemi kromoszóma "dönt" a gyermek neméről. Akár egy férfi tisztában van ezzel, akár befolyásolni szeretné, "felelős" azért, hogy lányt vagy fiút szülessen. Tehát megalapozatlan és nem helyénvaló, hogy egyes férfiak megbánják a nőket azért, mert csak lányokat vagy fiúkat szülnek.

Annak a valószínűsége, hogy az X vagy Y kromoszómát hordozó spermiumok megtermékenyülés során behatolnak a petesejtbe, igen ötven százalék, ami egy lány vagy fiú születésének valószínűségét szintén ötven százalékkal eredményezi. És megfejtettük a rejtvényt, hogy miért születik ugyanannyi fiú és lány, akivel az emberiség ősidők óta foglalkozik.

Hogyan lehet megtudni a várható baba nemét?

A tudományos fejlődésnek köszönhetően a nők most minőségi terhességi tesztekhez férhetnek hozzá, hogy megtudják, várhatnak-e utódokat. Ha a leendő anyák előre meg akarják tudni a szív alatt hordozott csecsemő nemét, használhatnak genetikai tesztet, amely lehetővé teszi a magzat nemének meghatározását az anya véréből a terhesség 10. hetétől kezdve. A teszt több mint kilencvenkilenc százalékos megbízhatósággal rendelkezik, és teljesen biztonságos mind az anya, mind a gyermek számára. Az anya vérében keringő, szabadon keringő magzati DNS miatt a felvett vérmintában ellenőrzik az Y kromoszóma jelenlétét. Ha szerepel a mintában, akkor fiú, ha nem, akkor az anya kislányt vár.

A legelterjedtebb módszer azonban manapság az ultrahangvizsgálat. Az úgynevezett morfológiai vizsgálat elvégezhető a terhesség tizenkettedik hete után. Ekkor az orvos meg tudja mondani a leendő szülőknek, hogy lány vagy fiú nevet választanak-e a babának. Sajnos ebben az időszakban a kép a szonográfiai eszköz monitorán még mindig pontatlan lehet. A láthatóságot számos tényező befolyásolja, például az, hogy a csecsemő megfelelően megfordult-e, a nemi szervei kellően fejlettek-e, a nőgyógyász korszerű felszereléssel rendelkezik-e stb. Ha az orvosnak nem áll rendelkezésre minőségi ultrahangos készülék, a várható utódok még néhány hétig megtartják maguknak a "titkukat".

A modernebb alternatíva manapság nagyon népszerű és népszerű 3D vagy 4D ultrahang. Jobb és pontosabb képet nyújt. A vizsgálat ideális ideje a 13. és 17. hét között van. Ha egy potenciális anya meg akarja látni születendő csecsemőjének arcát, és többet szeretne megtudni az egészségéről, akkor a legjobb, ha a terhesség 24. és 27. hete között kiderül a nem.

Szerző: prof. RNDr. Eva Miadoková, dr. a pozsonyi Comenius Egyetem Természettudományi Karának Reach-en belüli Science Reach szerkesztőségének

Illusztráció fotó: Pixabay.com

Szerkesztette és kiadta: Zuzana Vetrecin Čeplíková, NCP VaT, a CVTI SR