A könnyen emészthető tápláló étrendet fogyasztó főemlősök agya nagyobb.
2017. március 28., 17:55 Renáta Zelná
BRATISLAVA. Minden főemlősnek nagy az agya. Nekik köszönhetően tudják használni az eszközöket, gyorsan megtalálni az ételt és megérteni a bonyolult kapcsolatokat nagy társadalmi csoportjukban. A tudósok azonban még mindig nem tudnak megegyezni abban, hogy mi okozta az agyi túlfeszültséget.
Az egyik hipotézis szerint az agy csak azokhoz a társadalmi csoportokhoz alkalmazkodott, amelyekben a főemlősök éltek - minél nagyobb a csoport, annál nagyobb az agy. Egy új kutatás most azt sugallja, hogy őseink agya egy kalóriatartalmú és könnyen emészthető étrendnek köszönhetően nőtt.
A tanulmányt a New York-i Egyetem kutatói tették közzé a Nature Ecology & Evolution folyóiratban.
Alma és narancs
Kezdetben a főemlősök kutatói azt akarták megvizsgálni, hogy a monogám fajoknak van-e kisebb vagy nagyobb agyuk, mint a több partnerrel élő fajoknak. 140 főemlősfajon kutattak. Kiderült, hogy a szexualitás, a főemlősök társadalmi csoportjainak összetettsége és a csoportok mérete semmilyen módon nem befolyásolja az agy méretét.
Az agy méretét azonban meg tudták jósolni annak alapján, hogy a faj étrendje levelekből vagy gyümölcsökből állt-e. A levelekben található tápanyagok a vastag sejtfalak mögött vannak elrejtve. Ahhoz, hogy a főemlősök képesek legyenek lebontani őket, sok időt és energiát kell fordítaniuk az emésztésre. Ezért gyakran fekszenek és emésztenek ételt étkezés után több órán keresztül.
A gyümölcsöt fogyasztó főemlősök sokkal aktívabb életet élnek. A gyümölcsök gyorsan lebomlanak, és sok kalóriát tartalmazhatnak, így energiájuk más szervekhez juthat - konkrétan az agyhoz.
Az új hipotézissel azonban nem mindenki ért egyet. "Olyan, mintha az almát hasonlítanánk a narancshoz" - mondta Robin Dunbar, a hipotézis szerzője, miszerint az agy nőtt, amikor a főemlősök éltek, mondta a Science magazinnak. Dunbar szerint bár a gyümölcs kinyithatta az ajtót a nagyobb agy felé, az étel önmagában nem képes kellően erős evolúciós nyomást létrehozni.
A gyümölcs megtalálása kihívást jelent
"A diéta és a szocializáció nem alternatív magyarázat a nagyobb agyakra. Ezek további magyarázatok "- teszi hozzá Dunbar. De gyümölcs nélkül az agy valószínűleg soha nem kezd növekedni. Ezért sokkal fontosabb, gondolja Alex DeCasien tanulmány fő szerzője.
Maga a gyümölcs elfogyasztása nehezebben gondolkodik el. A leveleket a főemlősök szinte bárhol megtalálhatják. Gyümölcs megtalálása nehezebb. Az egyénnek emlékeznie kell arra, hogy hol és mikor nő. A főemlősöknek jobb navigációval kellett rendelkezniük az űrben, és összetett problémákat kellett megoldaniuk, ha a gyümölcs elérhetetlen helyen volt. Az evolúció ezért előnyben részesíthette az agyú fajokat, amelyek képesek megoldani ezeket a problémákat.
A gyümölcs fogyasztása tehát kiinduló lehet, és így a főemlősök bonyolultabb társadalmi életet teremthetnek. "Valamikor egyszerűen lehetetlen elválasztani a kettőt" - mondta DeCasien.
Az étrendnek minden bizonnyal fontos helye van az evolúcióban, különösen az embereknél. Egy új tanulmány azt sugallja, hogy hasonló lehetett számukra.
"A főzés az, ami teljesen új területekre terelte az emberi vonalat" - mondta a Science-nek Richard Wringham antropológus, aki nem működött együtt az új tanulmányban. Különösen a hús és a belőle származó tápanyagok főzése játszott fontos szerepet az emberi evolúcióban.