Az általában háziasított "egyedülálló anya" kifejezést gyakran már nem használják, és lassan eltűnik. Ez elsősorban a társadalom fejlődésének köszönhető. Ma már nem ritka, hogy a gyermek egyedül él egy gyerekkel, vagy a gyermek szülei még nem házasok. Korábban minden nőtlen nőt, akinek gyermeke volt, még akkor is, ha élettársával élt együtt, egyedülálló anyának tekintették. Ez néha problémákat okozott a gyakorlatban. A törvény (ebben az esetben a szociális segélyről vagy a szülői támogatásról szóló törvény) az "egyedülálló szülő" (a jogszabály már nem különbözteti meg, hogy csak az apa vagy csak az anya él-e a gyermekkel) és a "nőtlen anya" (a család törvény működik ezzel a kifejezéssel).
A jogi feltételek módosítása
Az "egyedülálló" szülő (munkavállaló) jogi meghatározását az Art. A Munka Törvénykönyve 40. §-a kimondja, hogy: „Magányos alkalmazott az a munkavállaló, aki egyedül él és egyedülálló, özvegy vagy elvált férfi, egyedülálló, özvegy vagy elvált nő. A magányos férfit vagy nő más súlyos okokból is magányos alkalmazottnak kell tekinteni. "
A "nőtlen anya" minden olyan nő, akinek gyermeke van, aki még nem házasodott össze olyan férfival, akinek apaságát már kijelölték a gyermek számára, vagy akinek valószínűleg apai apasága következik be.
Törvény és szülési szabadság
Egyedülálló anya a szülészeti kórházban
Bejegyzések
Ust szerint. A családtörvény 74. §-a, a gyermek apjának bizonyos pénzügyi hozzájárulásokhoz való joga, és ha az apaság nincs meghatározva a gyermek számára, akkor annak a férfinak is, akinek a gyermeke iránti apasága valószínű. Elvileg jogosult a megfelelő tartásdíjra, legfeljebb kétéves időtartamra, legkésőbb a szülés napjától, valamint a terhességgel és a szüléssel kapcsolatos egyes költségek megtérítésére a gyermek apjától. A családi törvény különös figyelmet fordít egy olyan terhes nőre is, aki olyan gyermeket vár, akinek az apaságát nem határozták meg. A bíróság terhes nő kérelmére olyan férfit szabhat ki, akinek az apasága valószínűleg előre utalja a terhes nőt a fenntartásához szükséges tartásdíj elől, hozzájárulást a terhesség és a szülés költségeihez, valamint az összeget szükséges ahhoz, hogy a gyermek támogatást kapjon arra az időszakra, amikor a nő különleges szabályozás alapján (azaz 28 vagy 37 hét) jogosult volt szülési szabadságra. Meg kell azonban jegyezni, hogy ezt a jogot csak egy nő érvényesítheti sikeresen terhesség alatt, nem pedig gyermek születése után. A gyermek születése azonban nem zárja ki az ilyen javaslat érdemi feldolgozását, ha azt a születés előtt tették.
A nőtlen anya tehát azt állíthatja gyermeke apjától, hogy ésszerű rendszeres hozzájárulást nyújt a tartásához, és megtérítik a terhesség és a szülés költségeit. Az anyának azonban képesnek kell lennie e költségek bizonyítására. Ezek általában az anyasági ruhák, vitaminok, élelmiszerek költségei, amelyek ebben az időszakban igényesebbek a tápanyagellátás szempontjából, vagy a szülészeti kórház tartózkodásával kapcsolatos költségek, amelyeket az anya egészségbiztosítása nem fedezett. Ezeket az igényeket a klasszikus polgári eljárásban kell érvényesíteni, a bíróságot a felperes - nőtlen anya - beadványa köti (azaz nem tud nagyobb összeget megítélni, mint az anya a perben követelte, még akkor sem, ha a meghozatala után erre jogosult volt. bizonyíték). Ebben az összefüggésben fel kell idézni, hogy a 74. § szerint az anya a saját nevében és saját maga nem igényelheti a babakészlet, babakocsi, gyermekágy, lábtartó stb. Biztosításához kapcsolódó költségek megtérítését, ebben az esetben a gyermek saját jogai a gyermeknek a tartásdíj kiigazításakor. Az anya nem jogosult a gyermek keresztelésén a vendéglátás költségeinek megtérítésére, még akkor sem, ha az ilyen szórakozás például szokásos.
Munkakörülmények egyedülálló szülő számára
Az egyedülálló szülőknek a munkaviszonyukon belül bizonyos előnyei is vannak. A Munka Törvénykönyve védi őket munkaviszonyuk lejártakor, például a 64. § (4) bekezdés szerint. 1 alapján a munkáltató a védelmi időn belül nem értesítheti a munkavállalót, azaz j. abban az időszakban, amikor egy magányos alkalmazott vagy magányos 3 év alatti gyermeket gondoz. A magányos munkavállaló védelme nem abszolút, a Munka Törvénykönyve a 64. § A 3. cikk meghatározza azokat az okokat, amikor a munkáltató felmondhatja a munkaviszonyt egy magányos alkalmazottal (pl. A fegyelem megsértése, a munkáltató felmondása stb. Miatt). Három évnél fiatalabb, de ha egy ilyen munkavállaló teljesítette az azonnali indokokat a munkaviszony megszüntetése (pl. súlyosan megsértett munkafegyelem), a munkáltató felmondással felmondhatja vele a munkaviszonyt.
További különlegességek közé tartozik az a tény, hogy a 15 év alatti gyermeket tartósan gondozó magányos alkalmazott számára csak vele egyetértésben lehet egyenetlen munkaidőt osztani. Magányos nő vagy magányos férfi, aki tartósan gondozza a 15 éven aluli gyermeket, csak beleegyezésével alkalmazható túlórában. Az ügyeleti idő csak velük egyeztethető.
A munkaviszonyon belüli egyéb juttatásokról kollektív szerződésekben lehet megállapodni. A klasszikus családmodell megőrzése érdekében azonban a törvény elvileg nem nyújt nagyobb előnyöket az egyedülálló szülők számára.