Felfedezik a betegségeket és gyógyítani tudnak. Ennek ellenére félünk a "láthatatlan" elektromágneses hullámoktól. Gyakran hozunk fejfájást, álmatlanságot, fáradtságot, gyengített immunitást a TV antennáihoz, mobiltelefonokhoz, WiFi routerekhez, mikrohullámokhoz, de számítógépekhez is, de például agydaganatokhoz és rákhoz is.

elektroszmog

Prof. Ing. JAN VRBA (70), CSc., A Cseh Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karának Elektromágneses Mezõ Tanszékén egy interjúban elmagyarázza, hogyan alakulnak ki a fóbiák "sugárzó" mobiltelefonokból, WiFi vagy 5G hálózatokból.

Milyen elektromágneses hullámforrásoktól tartanak az emberek leggyakrabban?
Alapvetően minden olyan mikrohullámú adóval felszerelt technológia, amely elektromágneses hullámokat bocsát ki a frekvenciaspektrum mikrohullámú részében, aggodalmat okozhat és fóbiákat okozhat.

Tehát mi a felesleges ijesztés, és amit éppen ellenkezőleg, nem becsülne alá?

Természetesen nem lehet lebecsülni az ionizáló elektromágneses sugárzást, például az alfa-, a béta- és a gammasugárzást, amelyet a radioaktív anyagok bomlása okoz. Továbbá a röntgensugarak és a részecskék által okozott sugárzás is felgyorsult a gyorsítókban. Ezek az ionizáló sugarak károsíthatják mind a sejteket, mind a DNS-eket, és ha meghaladnak egy bizonyos dózist, akkor valóban életveszélyesek. Biológiai hatásuk azonban nagyon jól feltérképezett, és nagyon szigorú higiéniai előírások vonatkoznak rájuk.

A mindennapi életben ionizáló sugárzásnak vagyunk kitéve?
A mindennapi életben az ember csak minimálisan van kitéve ionizáló sugárzásnak. Véleményem szerint felesleges riasztások fordulnak elő a nem ionizáló elektromágneses mezők - például rádió, mikrohullámú sütő, terahertz, infravörös, látható és részben ultraibolya hullámok - káros hatásáról folytatott számos vitában. Az elektromágneses sugárzás az elektromágneses hullámok frekvenciaspektrumának látható részén, amelyet fénynek hívunk, minden bizonnyal a legfontosabb a bolygónk életéhez. És akkor az elektromágneses sugárzás az elektromágneses hullámok frekvenciaspektrumának infravörös részén, amelyet hőnek nevezünk.

És mi van a vezeték nélküli WiFi-hez használt mikrohullámokkal?
Bár számos cikk található a mikrohullámok káros hatásairól az interneten, fizikai szempontból a mikrohullámok, átvitt értelemben kevésbé, kevésbé agresszívek, mint a fény vagy a hő. Nem vagyunk képesek érzékelni a nem ionizáló elektromágneses sugárzás frekvenciaspektrumának más részeit, de speciális technikával mérhetjük őket. Ez pedig lehetővé teszi számunkra a mikrohullámú technológiák biztonságos kezelését.

Akkor miért aggódik ennyi ember miattuk?
Véleményem szerint nagy szerepet játszik az a tény, hogy ugyanazokat a fizikai kifejezéseket használjuk az ionizáló elektromágneses hullámokra, mint a nem ionizáló hullámokra. Például „sugárzásról” és „sugárzásról” beszélünk. Ennek oka mindkét ilyen típusú elektromágneses hullám azonos fizikai jellege, de azok számára, akiknek nincs lehetőségük és idejük az elektromágneses tér tanulmányozására, akkor nehéz lehet eligazodni benne. Az a széles körben elterjedt hit, miszerint az elektromágneses mezők egyáltalán nem voltak itt, mielőtt a mobil technológiák szintén nagyon erősen hozzájárulnak a fóbiák létrejöttéhez, most azonban folyamatosan növekednek. Ami természetesen nem igaz, mert az elektromágneses mező, ill. sugárzása megalakulása óta az egész világegyetemben létezik. Bolygónkon az élet, beleértve az embert is, olyan környezetben alakult ki, ahol az elektromágneses sugárzás különféle formái mindig is léteztek.

Így a nem ionizáló sugárzás egyáltalán nem árt az embernek?
Válaszolok a kérdésre - árt-e a személynek fény vagy hő? Ha a fény vagy a hőteljesítmény megfelelő szinten van, akkor nem csak nem káros, de még az emberi élet számára is feltétlenül szükséges. Ha azonban túlzásba vittük hővel vagy fénykibocsátással, akkor természetesen ártalmas lehet az emberi egészségre. Nem ionizáló sugárzás esetén szokás megkülönböztetni a termikus és nem termikus biológiai hatásait. Hőhatások akkor váltanak ki, amikor ez a sugárzás megemeli az emberi test hőmérsékletét, és ezek nagyon jól feltérképezettek.

És mi a helyzet az elektrohiperszenzitivitással, vagyis az elektromos áram iránti fokozott érzékenységgel? Létezik vagy gyártmány?
Ez egy olyan fogalom, amelyet néhány országban már elismertek, de még nincs egyértelműen meghatározva. Jómagam találkoztam olyan emberekkel, akik azt állítják, hogy elektromos vagy elektromágneses mezőket érzékelnek, besugárzottak stb. Arra azonban nem volt lehetőségem, hogy kísérletileg igazolják állításukat. Ezért nem világos, hogy ez csak a fóbia egyik formája volt-e.

Jan Čáp
Az interjú a Téma 08/20 magazinban jelent meg