TEREKOVÁ, V.:
Életmód pikkelysömörben szenvedő betegeknél
Ose Obz, 2010. október 7. 6. o. 119-123
TEREKOVÁ, V.:
A pikkelysmrben szenved betegek életstílusa
Ose Obz, 2010. 2010. 7., 6. o. 119-123
Kulcsszavak: pikkelysömör - életmód - ápolás - bio-pszicho-szociális igények.
A pikkelysmr az egyik leggyakoribb brbetegsg. Nem veszélyezteti a betegek életét, de jelentősen korlátozza, kihat a pszichére, a családi és a társadalmi életre. Nemcsak fizikailag és mentálisan érinti az embereket, hanem a társadalomban olyan emberek létezésének is komoly problémát jelent, akiket ez a betegség nem érint.
Az átfogó ápolás-gondozás, mint tervezett és szervezett tevékenység, az ápolási folyamat módszerével valósul meg, amely lehetővé teszi a nyújtott ápolás fókuszának és felépítésének meghatározását, hogy az megfeleljen az egyén, a család és a társadalom egészségügyi szükségleteinek. Ez az ellátás azonosítja a jelenlegi és lehetséges egészségügyi problémákat, meghatározza az ápolás prioritásait és meghatározza az ápolók sajátos felelősségét és autonómiáját az ellátás során (1).
A pikkelysömör láthatósága és esztétikus megjelenése számos belső és külső konfliktust okoz, amelyek állandó stresszt okoznak a betegeknél, ami a pikkelysömör genetikai tehetségével együtt a betegség látható változásainak kialakulásához és fenntartásához vezet. Támogatja a betegség krónikus állapotát és befolyásolja a betegek életminőségét, hogy megfeleljen biológiai, pszichológiai és szociális szükségleteinek. A nővér szerepe az életminőség csökkenésének megállítása vagy legalábbis enyhítése átfogó terápiás és ápolói irányítással.
A pikkelysmr pszichodermatosis. Ebben a betegségben elengedhetetlennek tartják a pszicho - szociális tényezők és az etikai kérdések bevonását, miközben hangsúlyozzák a pszichoszociálisan orientált kezelések fontosságát (2). A pikkelysömör kóros fiziológiai folyamatain keresztül elsősorban a beteg érzelmi állapotát érinti, ami a pszichéjében is megmutatkozik. A pszichét kisebbrendűségi, társadalmi érzések terhelik
megvetés, depresszió a kíváncsiság miatt és a környezettől származó emberek indokolatlan félelmei a pikkelysömör lehetséges átvitelétől. Ez jelentősen befolyásolja az érintettek mindennapi életét.
A pikkelysömör életmódra gyakorolt hatásának céltudatos vizsgálata nemcsak a betegség mindennapi életére gyakorolt hatásának részletes megértéséhez járul hozzá, hanem az egészségügyi erőforrások kiegyensúlyozott elosztásának elősegítéséhez is a pikkelysömörben szenvedő betegek nagyobb haszna érdekében. A tanulmány céljai ennek vannak alárendelve.
A válaszadók csoportja 388 véletlenszerűen kiválasztott, pikkelysömörben szenvedő betegből állt, akik a Smrdáky termálfürdő gyógyfürdő-kezelésében részesültek - 1. készlet, vagy járóbeteg-kezelés a pozsonyi Psoriasis Tomesa Kezelőközpontban - 2. készlet.
A 388 megkérdezett válaszadóból 200 férfi és 188 nő volt.
A korosztály 11 és 80 év közötti volt. A minta évtizedek szerinti felosztásakor a legtöbb válaszadó 41-50 éves volt (30,41%), 51-60 éves (28, 35%), az évtizedekben 61-70 (11,86%), 71-80 (2,58%) volt ), 11 - 20 éves (4,64%), 21 - 30 (10,82%), 31 - 40 (11,34%).
A csoportban a legnagyobb arányban a középfokú végzettségűek (61,86%) voltak, őket az egyetemi végzettségűek (24,74%), a felsőfokú szakképzettség (9,79%) és az alapfokú végzettségűek (3,61%) követték.
A legnagyobb csoport házas volt (57,73%), majd egyedülálló (24,74%), elvált (13,4%) és magányos (4,12%).
Leggyakrabban a 31–40 éves csoportban váltak el (férfiak az évtized 33,33% -áig, míg a nők csak 6,25% -ig), a 41–50-es években mindkét nem esetében magas a válási arány (16,66%/20,69 %), amelyet 51-60 évtized követett, dominánsan a nők (20,69%) és a férfiak (7,41%) között. A 21-30 évtizedben a válások aránya 14,29% mind a férfiak, mind a nők esetében.
Az adatok megszerzéséhez egy névtelen kérdőívet használtunk, amely 22 kérdésből állt. Úgy tervezték, hogy a válaszadó három vagy több lehetőség közül választhasson, és figyelembe vette az információk megszerzésének szükségességét a pikkelysömör betegre gyakorolt szomatikus hatásairól, a mentális funkcióira gyakorolt hatásáról, a társadalmi életére gyakorolt hatásról. Az adatokat abszolút és relatív számokban (%) értékeltük. Értékelték a nemek közötti tulajdonságok előfordulását a betegség egyes területein. A két minta kvantitatív változójának összehasonlításához kétoldalas Student-féle t-tesztet használtunk. Az összes vizsgálatot az alfa szignifikancia szintjén értékeltük (p) = 0,05.
A kérdőívet úgy tervezték, hogy három alapvető területre vonatkozó adatokat szolgáltasson, amelyek megfelelnek az ember bio-pszicho-szociális természetének. Rapp és mtsai. megállapította, hogy a pikkelysömör befolyásolja a rákhoz, ízületi gyulladáshoz, szív- és érrendszeri betegségekhez, cukorbetegséghez és depresszióhoz hasonló életminőséget (3).
Ezt megerősítette Choi, J. és Kooj, Y. (4). A betegpopulációt az alapvető etikai feltételek betartása alapján nyertük. Önkéntes volt, a válaszadók beleegyezésével kitöltésekor más személy nem befolyásolta.
Az irat nem, életkor, állapot, végzettség, foglalkoztatás, lakóhely, fogyatékosság mértéke, a betegség eredete szerinti elemzése lehetővé tette az irat összetételének részletesebb megismerését és a benne lévő kölcsönös kapcsolatok nyomon követését.
Feltételezzük, hogy a pikkelysömör jelentősen befolyásolja a betegek életét vele.
Munkahipotézis 1
A pikkelysömör jelentősen befolyásolja a betegek fizikai és mentális állapotát.
A férfiaknál jelentősebb hatás várható a beteg nők fizikai állapotára.
Csoportunk sajátossága az volt, hogy minden válaszadónak szomatikus megnyilvánulásai voltak a bőrön, de a körmön és az ízületeken is. A válaszadók klinikai diagnózis szerinti elemzése 38,66% -ban mutatott kombinációt, ezek közül a bőrt és az ízületeket 25,26% -ban, a bőrt és a körmöket 26,3% -ban, a bőr, a körmök és az ízületek kombinációját 12,89% -ban jelentették. Minden negyedik válaszadó azonosította az együttes érintettséget, és minden negyedik válaszadó a köröm érintettségét is. Statisztikailag szignifikáns különbség mutatkozott a nők, a bőr, a köröm és az ízületek kombinációival való gyakoribb részvétele mellett (p = 0,001). Ezek az eredmények rámutatnak a betegek multiorganikus részvételére, ami jelentősen befolyásolhatja testi, szellemi és társadalmi helyzetüket.
A pikkelysömör a nyilvánosság előtt visszataszító megjelenéssel bír, különösen, ha látható helyeken fordul elő. Megállapították, hogy a csoportba tartozó betegeknél a könyök (70,1%), a szőrös fejrész (68,04%), a térd (56,7%), a kéz (42,27%), a köröm (39,69%), az arc (21,13) volt a leggyakrabban érintett %). Komoly volt megállapítani, hogy minden ötödik beteg a test intim részeit - nemi szerveket (20,1%), végbelet (18,04%) - érintette. A látható helyek, valamint az intim területek fogyatékossága különösen erősen befolyásolja a mentális állapotot, és összefügg az interperszonális, társadalmi, munkahelyi és családi kapcsolatok zavaraival. A betegség időtartama belső feszültséget okoz, a személyiség változásai magányhoz vezetnek. A bőr változásai krónikus stresszként hatnak.
Van de Kerkhof és Salonen az Europso-vizsgálatban 7575 válaszadóból álló kohorszban volt a leggyakoribb mérsékelt pikkelysömör és 32% -os ízületi érintettség (5). Az általunk értékelt csoportban a válaszadók 25,26% -ánál találtunk együttes érintettséget.
Niemeier és mtsai. (6) hangsúlyozzák a pikkelysömör megnyilvánulásainak nagy hatását a látható helyeken. Láthatóságukat az áldozat számára jelentős stresszornak tekintik. Azt állítják, hogy a betegségben szenvedő kéz enyhe fogyatékossága is hatással van az interperszonális és társadalmi kapcsolatokra, hangsúlyozzák a kéz társadalmi funkcióját (6).
Young (7) a National Psoriasis Center-ből az Egyesült Államokban beszámolt a pikkelysömör súlyosságának osztályozásáról. A testfelület kevesebb, mint 2% -át határozta meg enyhe formaként, a középső forma a testfelület 3-10% -át, a súlyos forma pedig 10% -ot meghaladja. E besorolás szerint csoportunkban a legtöbb a mérsékelt pikkelysömör volt.
A betegség időtartama jelentősen befolyásolhatja a betegséghez való hozzáállást, az önértékelést és más interperszonális kapcsolatokat. Stern és mtsai. Jelentés szerint azok, akik gyermekkoruk óta betegek, és idősebb betegek, 45 év felett, jobban tolerálják a pikkelysömör okozta problémákat (8).
Az eredmények azt mutatják, hogy a fizikai változások a betegek nagy részét aggasztották. Érdekes volt megjegyezni, hogy a pikkelysömör statisztikailag szignifikánsan több férfit érint. Valószínűleg a férfiak személyiségéből következik.
A kutatás eredményei azt mutatták, hogy a fizikai változások negatívan befolyásolják a betegek mentális állapotát. A nemi elemzés kimutatta, hogy a pikkelysömör jobban rontja az egészség érzését a nőknél, mint a férfiaknál. Ezeket a különbségeket nem tudjuk megmagyarázni a betegség mértékében vagy időtartamában, mivel e paraméterek összetételében nem volt szignifikáns különbség. Lehet, hogy ezek tükrözik a nők ezen érzések felfogásának alsó küszöbét és a bonyolultabb pikkelysömör. A testi és lelki egészség fogyatékosságát publikációikban több külföldi szerző is megfigyelte. Pszoriázisos betegek több mint felénél szennyeződés-érzésről számolnak be, 30% -ban viszketésről. Betegeink adatai meghaladják az idézett szerzők adatait.
Betegeink eredményei közel állnak az USA-ban 40 350 beteg e-mailes felméréséből származó adatokhoz, amelyeket Krueger et al. (9) az Egyesült Államok Psoriasis Nemzeti Referencia Központjától. Először is, a korpásodás hazánkban 94% -ban bosszantó volt, majd viszketés 79% -ban és bőrpír 71% -ban.
A pikkelysömör fizikai és mentális egészségre gyakorolt hatásának elemzése és értékelése mindkét nemre jelentős hatást mutatott. A korpásodás (85,95%), a vörös bőr (69,73%) jelenlétét, a tünetek láthatóságát (70,62%) és az egészségérzetet súlyosbítja a viszketés, égés és fájdalom a pikkelysömörben szenvedő betegek életében. Meglepetésünkre a férfiak a psziché fizikai változásokra gyakorolt szignifikánsan gyakoribb negatív hatásairól számoltak be - korpásodás, vörös bőr, míg a nők a pikkelysömör fizikai egészségre gyakorolt - viszketés (87,64%), fájdalom (47,19%), fáradtság ( 41, 57%) (1. ábra). Rendellenességről, alvászavarról, égésről, szúrásról és vérzésről számoltak be mindkét nemnél, statisztikailag szignifikáns különbségek nélkül.
Munkahipotézis 2
A pikkelysömör jelentősen befolyásolja a betegek személyiségét, jelentősebben a nők személyiségét, mint a férfiak.
Társadalmi lényként élete életének mintegy felét otthon, a munkahelyen és a különféle napi tevékenységekben tölti. A megnyilvánulások krónikussága és láthatósága tartós stressznek teszi ki a beteget, amely befolyásolja a beteg személyiségét és újraaktiválja a pikkelysömör.
Stern és mtsai. (7) betegcsoportjukban a válaszadók 50% -a szégyellte magát, 30% -uk depresszióban és haragban szenvedett, 25% pedig reménytelenséget, kétségbeesést és félelmet érzett. A súlyos pikkelysömörben szenvedő betegek (73%) önbizalomzavarról számoltak be. A szerzők megállapították, hogy gyermekkoruktól kezdve a betegek nem érzik magukat annyira erősen az önbizalom (58%), mint a felnőttkorban kezdő betegek. A betegek 89% -a zavart és zavarban volt teste megjelenése miatt.
Fried et al., Számoltak be arról, hogy a pikkelysömörben szenvedő betegek fele mérsékelt félelem, depresszió, düh érzésben szenved (9). Eredményeink összehasonlíthatók ezekkel az adatokkal, valamint az Augustine et al. (13) Németországban. Az önértékelés és a testképzavarok kockázata magányossá és társadalmi elszigeteltséggé nő.
A betegséggel való megbirkózás azonosított adatai, valamint a bőrön megnyilvánuló megnyilvánulások állandó stresszt okoznak a betegek számára, valamint az életcélok teljesítésének elmulasztását. A kohorszunkban szenvedő betegek 64,32% -os idegességről, 61,08% -ban ingerlékenységről és 34,05% -ban a legkevésbé romlott koncentrációról számoltak be (2. ábra).
Munkahipotézis 3
A pikkelysömör jelentősen befolyásolja a betegek napi tevékenységét, jelentősebben a nők, mint a férfiak.
A napi s szabadidős tevékenységek nagymértékben befolyásolják a pikkelysömörben szenvedő betegek életminőségét. Gyakran feltett krdsek a pikkelysmrben szenved betegeknek szolgl sok külföldi kérdőívben.
Van de Kerkhof és Salonen (5) 7 európai ország 7575 válaszadójának mintájában azt találták, hogy a pikkelysömör a válaszadók 46% -ában, a ruházat változásai pedig a válaszadók 38% -ában befolyásolták a ruházat választását. A sporttal kapcsolatos problémákat 26%, a betegségek leplezését 25%, a fodrász problémákat 21%, a házimunkára és a kertre gyakorolt hatást a válaszadók 20% -a említette. A válaszadóink adatai magasabbak a sport, a ruházat kiválasztásakor, valamint a beszédek és a szeretteik elrejtése érdekében, amikor befolyásolják a házimunkát és a kertészkedést. A betegség megnyilvánulásait a betegek 25,26% -a, néha 15,31%, gyakran 31,96% és mindig a betegek 26,29% -a rejti el (3. ábra). A pikkelysömör kóros megnyilvánulásai megváltoztatják a ruházatot: igen, 15,47% nyilatkozott, inkább igen 27,84%, esetenként a válaszadók 27,84% -a. A szabadidős tevékenységeket befolyásolva a betegek 71,1% -a jelentett hatást az úszásra, 54,33% a sportválasztásra, 30,06% az ünnepekre és 22,54% a kerti munkára (4. ábra).
Weiss és mtsai. beszámol arról, hogy a pikkelysömörben szenvedő betegek 75% -a számol be az úszás és a sport korlátozásáról (11). Betegeink adatai szinte azonosak (71,1%). Különböző okok miatt lehetnek különbségek a sport, a foglalkoztatás, a szexuális problémák területén.
A hosszú távú stressz, fizikai és mentális nehézségek, az interperszonális kapcsolatok rendellenességei fokozott alkoholfogyasztáshoz vezethetnek. Ezt általában a szakirodalom állítja. Válaszadóink 6,36% -ban mérsékelt alkoholfogyasztást, 12,23% -ban napi fogyasztást vallottak.
A válaszadók válaszainak értékelése a betegek fizikai és mentális állapotának jelentős romlását mutatta mindkét nemnél. A statisztikai értékelés szignifikánsan gyakrabban igazolta a nők fizikai állapotának romlását a férfiakhoz képest, de nem mentális állapotban, ahol a beteg férfiak gyakrabban érintettek.
A válaszok elemzése a pikkelysömörben szenvedő betegek személyiségjegyeire is jelentős hatást mutatott. Annak eldöntésében, hogy a pikkelysömör befolyásolja-e a nőknél jobban a személyiségjegyeket, mint a férfiaknál, statisztikailag szignifikáns különbséget csak a nők által gyakrabban jelentett irritációkban találtak, hasonlóan a több depresszióról beszámoló nők kapcsolódó tünetéhez. A többi megfigyelt tulajdonság nem mutatott statisztikailag szignifikáns változásokat.
A pikkelysömör jelentősen befolyásolja a betegek szabadidős tevékenységeit és a mindennapi tevékenységeket, különösen azokat, amelyek társas és személyes kapcsolattal járnak. A rájuk gyakorolt hatás lényegesen magasabb volt a nőknél, mint a férfiaknál. A férfiak lényegesen nagyobb eséllyel fogyasztanak alkoholt a pikkelysömör miatt.
A kapott adatoknak kiindulópontként kell szolgálniuk a krónikus betegség kezelésében alkalmazott megközelítés megváltoztatásához. A fizikai tünetek kezelésén túl szükség lesz a kezelés kiegészítésére oktatási tevékenységekkel a pikkelysömörben szenvedő betegek egészségének gondozásában. A kutatás értékelése képet nyújthat a pikkelysömör összetett hatásáról a betegek életére. E rendellenességek kockázatának meghatározása lehetővé teszi a korai beavatkozást, amely jelentősen támogathatja a páciens kezelését és visszatérését a teljes élethez. Szükség lesz teret szerezni a sajtóban, a rádióban és a televízióban annak érdekében, hogy a nyilvánosságot tájékoztassuk a pikkelysömör okairól, nem kommunikálhatóságáról és nem fertőző jellegéről, internetes honlapot kell létrehozni, megfelelő közösségi foglalkozásokat kell szervezni, felkészülni. ápolók, hogy kiegészítsék a betegek pszichoszociális problémáinak ellátását, és aktívan működjenek a pikkelysömör kezelésére szolgáló klubokban. Számos kérdés megoldatlan marad a betegség és a betegség kapcsolatában, annak megbirkózásában, társadalmi helyzetében és betegségében.
A betegek egészségi állapotának pszichoszociális értékelése kulcsfontosságú az ápolói értékelés során, és egyben különleges helyzet a pszichoszociális problémák gondozási tervbe történő beépítésében is. Ezért javasoljuk egy egyszerűsített kérdőív gyakorlati alkalmazását, hogy képet alkossunk a pikkelysömör egyes életterületekre gyakorolt hatásairól, és meghatározzuk a pikkelysömör negatív hatásait az egyes betegeknél.
Az ápoló célzott interjú módszerrel vagy kérdőívvel vehet részt a fizikai és mentális egészségi rendellenességek diagnosztizálásában.
Szakképzett kérdésekkel képes észlelni a rendellenességeket az egyes szomatikus területeken, és nem csak a mentális változások és a megszakadt társadalmi kapcsolatok területén.
Megfelelő egészségügyi értékelés befolyásolhatja a pikkelysömör negatív hatásait, javíthatja a gyógyulási folyamatot és reszocializálja a beteget.
A professzionális, kifejezetten fókuszált oktatás sikeresen működik a betegség megnyilvánulásainak gyógyításában és a megfelelő interperszonális és családi kapcsolatok megteremtésében.