Az Isten nélküli erkölcsi rend elveszíti alapját!
Ősidők óta a hétköznapi keresztények foglalkoztak a világ erkölcsi gonoszságának Istennel, a jó elvével való összeegyeztethetetlenségével.
A nagyböjt ideális alkalom nemcsak a böjtre, de különösen a jó cselekedetekre.
Aki soha nem böjtöl, aki soha nem tagad semmit, az alig képes legyőzni a kísértést.
Az ököl felemeli a szellemet, amelyet a test tökéletesít, tevékenységeket tökéletesít, érdemeket szerez a mennyben, segít legyőzni gyengeségeinket, és fenntartja a szellem uralmát a test felett.
A szentírások számos példát hoznak a böjt megőrzésére. Dávid király a zsoltárában így énekel: "Böjtölök böjtöt, és mindig szívemben imádkoztam" (Zsolt 35,13). A korinthusiakhoz írt második levelében Pál apostol ezt írja: "Krisztus szolgája vagyok erőfeszítésben, fáradságban, éberségben, éhínségben és szomjúságban; ököllel, télen és mezítelenül" ( 2 Kor 11:27).
Lehetetlen megemlíteni Keresztelő János aszketikus életét a sivatagban egészen addig a napig, amikor megjelent Izrael előtt (Lk 1,27), vagy a tiszteletreméltó pesti Jánosról, akit ti gr. macska. Minden évben megemlékezünk a naptárról szeptember 2-án.
Az ököl jó a léleknek és a testnek. Egészségügyi szempontból a böjtöt az egészség befolyásolásának leghatékonyabb módszerei közé sorolhatjuk. Maga az emésztőrendszer kiterjedt regenerációja mellett nő a szervezet ellenállása a kórokozó mikroorganizmusokkal szemben, javul a sebgyógyulás, és általános az anyagcsere felgyorsulása. Ezért az igazolás állítólag fiatalítja a böjtöt. A böjt egészségi előnyeinek bizonyítékaként a szigorúan böjtölő szentek életkorának legjobb tanúja: Nagy Arzenius hasonló 95 éves korában halt meg, Nagy Pachomius 110 évesen élt, Anton pedig a Nagy, évek. Polykarp püspök és vértanú 86 évesen megégett (Synaxar, A szentek élete).
Nincsenek szubjektív okai a böjt elkerülésének, ezért lelkiismeretesen betartjuk a böjt parancsolatait. Ha egy keresztény olyan nézetekkel találkozik, hogy a böjt szükségtelen, kényelmetlen, akkor nem szabad tévedni.
Pál apostol azt tanítja nekünk: "És ne légy alkalmazkodva ehhez a világhoz, hanem újulj meg, hogy megtudd, mi Isten akarata, mi a jó, kedves és tökéletes" (Róma 12: 2).
A nagyböjti időszak csúcspontja a bűnbánat megtérése. A szent gyónás - a bűnbánat szentsége - azzal jár, hogy megbánjuk a bűnök megvallását egy olyan pap előtt, akinek felhatalmazása van felismerni és elérni a feloldozást. De nemcsak tiszta vallási aktus, hanem valóban szentségi aktus is.
Az Úr Jézus hatalmat adott az apostolnak a bűnök megbocsátására, mondván: "Akinek megbocsátja a bűneit, annak megbocsáttatik; akinek visszatartja őket, az visszatartja" (Jn 20,23).
Ha a bűnbánat szentségében el akarjuk érni a bűnök bocsánatát, akkor Jézus példázatának tékozló fiát kell követnünk a lelkiismeret következetes és őszinte megkérdőjelezésével, az elkövetett bűnök megbánásán és Isten dicsőségével való sértésén keresztül. Isten és a pap előtt, és részesüljenek az úrvacsorai engesztelésben.
A negyvennapos böjti időszak a legjobb alkalom arra, hogy elmélkedjünk Jézus Krisztus bűnbánatra való gondviselő hívására: "Nem, mondom nektek, ha nem tér meg, akkor mind elpusztulnak" (Lk 13: 5).