Tudja, hány napig tart a böjt húsvét előtt? A válasz egyértelmű - 40 nap. . Igazán? Számoltál már valaha? A böjt első napjától nagypéntekig 47 nap van. Ahogy van?
A keresztények már a 2. században kétnapos gyászböjttel készültek a húsvéti ünnepekre. A harmadik században a böjt az egész nagy héten elterjedt, bár nem teljes böjtként. Évi niceai zsinat idején A 325 egy negyven napos húsvéti készülődés, amely magától értetődik. A cél Jézus utánzása volt, aki 40 napig böjtölt a Jordán folyóban való megkeresztelkedése után (Mt 4,2; Lk 4,1n). Az egyházatyák ebben a 40 napos utalást is látták, amikor Mózes böjtölött a Sínai-szigeteken (2Móz 34:28) és Illés prófétával a Horeb-hegy felé vezető úton (1Királyok 19: 8), valamint a 40 éves utat. Izraelen keresztül a sivatagon át.
A 3. században a katekumenátus virágzott. A katekumenek általában három évig készültek a keresztségre. Ez a felkészülés nagyszombat megkeresztelésével ért véget. A böjt alatt, imákban és szertartásokban, minden nap lemondtak a gonosz szellemről és tetteiről. Aki a korai egyházi időszakban katekuménként jött a keresztény hitbe, legyen az zsidó vagy pogány vallású, általában jól ismerte az ételektől való vallásos tartózkodást. A görögök és rómaiak vallási okokból, túlnyomórészt orvosi jellegű okokból szoktak böjtölni.
Maga a böjt az volt, hogy az ember napi egy étkezéssel elégedett volt. Az ősi szokás szerint este kell enni. Ehhez a húsételek és borok, később a tejtermékek és a tojás visszafogása közelítette meg. A középkor kezdetén megfigyelhető a termesztési gyakorlat fokozatos egyeztetése.
A keleti hagyomány szerint a nagy ököl a húsvét előtti hatodik vasárnap előtti hétfőn, azaz a szíriai növekedési vasárnapot követő hétfőn kezdődik, és Lázár szombata előtti pénteken ér véget. Ez az a 40 nap. A gyors fegyelem azonban folytatódik egy másik időszakig - a Nagy Hétig.
Hamvazószerda
A bizánci szertartás nem ismeri fel a böjt kezdetén keletkezett hamut. De még a keleti egyházakban is a nagyböjt kezdetén kezdődött a súlyos bűnben bűnösök nyilvános bűnbánatának kezdete. A bűnbánókat a bűnbánó köntösébe öltöztették, és hamuval hintették meg (Mt 11,21). Míg a nyilvános bűnbánat gyakorlata az első évezred végén eltűnt, addig a hamvas szertartás a nyugati szertartáson fennmaradt, mivel minden hívőt érintett. 1091-ben II. Urban pápát ajánlotta. ez minden egyházban közös. Ugyanakkor a klerikus és a férfi nemű laikus hamut öntött a fejükre, és keresztet készített a nők számára. A hamu megáldása iránti különleges imádság csak a 11. században következik be. A bizonyság arról, hogy az előző év májusi vasárnapi pálmaágait elégették, hogy hamut nyerjenek, a 12. századból származik.
A múltban a böjt kezdetén a hamu hamvait a keresztény küzdelemben való szolgálat erejéért tett ima zárta le. Ez a kép nagyon népszerű volt a régi templomban és a középkorban, de már megtalálható a Jób 7: 1 könyvében; segíteni akar bennünket abban, hogy a keresztényt ne a kényelmes életre hívják, hanem hogy minden ellenséges hatalom ellen küzdjön az Úr Isten ellen, nem utolsósorban saját önzésével szemben. Klimak Szent János ökölről azt mondja, hogy "az ököl építi a beszédáramlat gátjait, megnyugtatja a nyugtalanságot, védi az engedelmességet, megnyugtatja az alvást, feszültséggel gyógyítja a testet és a lelket".
A böjt jelentése
Az ököl természetesen nem vezet arra, hogy büszkék legyünk arra, hogy jobbak vagyunk, mint mások. Inkább alázatra vezet bennünket, szembesít önmagunkkal, minden vágyunkkal, szükségletünkkel, gondolatunkkal és érzésünkkel, de a sötét oldalainkkal is. A saját gonoszságának ismerete már messze van az alázatig. Az ököl megmutatja nekünk, hogy emberi test és lélek vagyunk. Nem utasíthatjuk el a testet, és nem bánhatunk vele rosszul, minden igényében el kell fogadnunk. De a böjtünkkel lelkivé tehetjük.
A böjt alatt találkozunk magunkkal, találkozunk lelkünk ellenségeivel, ami bennünket rabszolgává tesz. Arról van szó, hogy tudjuk, mi tart valójában bennünket, milyen hordozó erő hordoz bennünket, miből élünk alapvetően. És amikor tudatosan félretesszük az öklünkbe az összes helyettesítő kielégítést, amely gyakran megsüketít és elvakít minket, tudjuk a legbelsőbb igazságunkat. Vesszük a bent rejtőző fedelet. Így ismerünk mindent, ami bennünk van: be nem teljesült vágyak és vágyak, csak önmagunk körül keringő gondolatok, siker, gazdagság, egészség, önigazolás, érzések. Aktivitással, önkényelemmel, étellel és itallal borított hegek nyílnak. Minden elfojtottra fény derül. "Az öklömből kiderül, ki vagyok. Ez megmutatja nekem a fenyegetéseimet, és javaslatot tesz arra, hogy hol kezdjek harcot. A pusztában Isten tesztel minket, hogy megismertessük bíráink zavartságát. ”(Anselm Grьn) Ökölben a saját tökéletlenségeinkkel nézünk szembe.
Szent Athanáziosz azt mondta: „Nézze meg a böjt hatását! Gyógyítja a betegségeket, száműzi a gonosz szellemeket, elveti a torz gondolatokat, nagyobb tisztaságot ad az elmének, megtisztítja a szívet, megszenteli a testet, és végül Isten trónja elé vezeti az embert. A böjt nagy erő és nagy sikerhez vezet. ”A böjtöt tehát soha nem szabad önsajnálatnak tekinteni, hanem szeretettel kell bánnunk magunkkal. Meg kell tanítania, hogy tudatosabban bánjunk az étellel, hogy kedvesebbek és irgalmasabbak legyünk. Az ember segítségével eljön önmagához, felfedezi a béke belső pontját, saját otthonát. A böjt a lélek egyesítése a testtel, ez megnyit minket Isten előtt, és éberebben és tudatosabban kezdünk élni az ő jelenlétében. Már nem csak a fejünkkel, hanem az egész testünkkel imádkozunk. "A böjt a test békéje", ahogy Szent Krizantém Péter mondta, és az út ahhoz a tapasztalathoz, hogy Isten Királysága már bennünk van.
Az igazság rólunk
Olvastam egy történetet. Az apa sétálni ment a gyerekekkel, és találkoztak lelki apjukkal. Juraj és Helenka egy fa körül siettek, és apám így szólt a paphoz: "Egy dolgot nem értek. Miért látja a kereszténység minden emberben bűnöst, még a gyermekeknél is, és állandóan bűnbánatot és helyesbítést ösztönöz? Végül is az ember jó, és csak annyit kell tennie, hogy ösztönözze a jóra. ”
A pap mosolygott, és csokoládét húzott elő a táskájából. A gyerekek odaszaladtak: "Jurka, vegyél egy csokit" - mondta a pap, és a fiú szeme felragyogott az örömtől. - De válj Helenka testvérileg!
- Mit jelent, hogy testvériség van vele? Juraj a homlokát ráncolta. "Testvérileg megosztani azt jelenti, hogy nagyobb részt adsz a másiknak, mint te magad" - magyarázta a pap. Juraj egy pillanatig elhallgatott, majd az egész csokoládét átadta húgának és így kiáltott: - Rendben, hadd ossza el Helenka a csokoládét!
Apám dühös volt: "Tehát nem gondoltam, hogy ilyen önző vagy."
És a pap így folytatta: "Kedves barátom, minden emberben van egy önfenntartási ösztön, amely arra készteti, hogy emlékezzen önmagára. Ez nem rossz dolog. Ha azonban ez az ösztön átlép egy bizonyos határt, akkor önzéssé válik. Mindenki remekelni akar. Elég jó. De amikor túllép a békéjén, és csak másokat akar megszégyeníteni és megalázni kiválóságával, akkor rossz, mert büszkeség. Az ember alapvetően jó, de ne felejtsük el, hogy Isten szabad akaratot adott nekünk. Ez a szabad akarat pedig az öröklött bűn után nemcsak a jóra, hanem a rosszra is hajlik, hogy meghaladja a helyes mértéket. Ezt bűnnek hívják. A bűn az ember legnagyobb szerencsétlensége - és ezért hívják annyira megtérésnek és bűnbánatnak.
Ez a nagyböjti időszak alapvető felhívása. A böjt messze nem csak egy étel elengedése. Inkább lemondás mindarról, ami nélkülözhetetlen, felesleges, vagy akár akadályoz az életemben. Lemondás arról, hogy mit tudok segíteni egy rászoruló szomszédnak: adni magamnak, az időmet, az érdeklődésemet, a türelmemet mindenkinek, akinek szüksége van rá, kezdve a saját gyermekeimmel, férjemmel, feleségemmel, házastársaimkal, szüleimmel és szüleimmel.
Az ököl tehát nem a komor lemondás ideje. Inkább megtévesztés, megújulás és Krisztus által az Atyához való közeledés. Ez egy kitartó, de örömteli erőfeszítés ideje, amelynek az Istennel való megbékélést és a húsvéti liturgia keresztségi fogadalmának megújítását kell eredményeznie. ”
Az ököl nem öncél
Ököl, imádság a testért és a lélekért című könyvében Anselm Grьn azt mondja, hogy az ököl a lelki aszkézis bevált eszköze, amely az imádsággal és az alamizsnával együtt megfelelő kapcsolatba terelhet bennünket Istennel és emberekkel. A böjt helyes megértéséhez elengedhetetlen, hogy a böjtöt ne elszigetelten vegyük, hanem mindenekelőtt az imádság kapcsán. Az ököl testben és lélekben végzett ima. Akkor Istennel való kapcsolatunk nemcsak a fejünkben van, már nem csak isteni szavakat mondunk Istennek, hanem testünkkel bevalljuk, hogy vágyunk rá, hogy üresek vagyunk nélküle, hogy függünk az ő kegyelmétől, hogy mi szeretetéből éljünk, és hogy éhségünket éljük, egyáltalán nem lehet kielégíteni a földi táplálékkal, hanem csak önmagával Istennel és minden szavával, amely az ő szájából származik (Mt 4,4).
Testben és lélekben böjtölve emlékezünk Istenre, testben és lélekben imádjuk. Az ököl testünk kiáltása Isten után, a mélység kiáltása, amelyben legmélyebb tehetetlenségünkkel, kiszolgáltatottságunkkal és beteljesedésünkkel találkozunk, és amelyben egész lényünket hagyjuk Isten szeretetének mélyére zuhanni.