2.7. 2007 Szerző: Monika Macháčková Bár az emberi hülyeség és könyörtelenség már nem okozhat meglepetést, mindig ugyanazzal a csodálkozással csodálkozom.

erős

Archívum

Népszerű az internetről

Csillag stílus Emily Blunt: Másold le a divat trükkjeit, ezekből hollywoodi sztár is lesz!

Emlékszel Petra Bernasovskára a Bzzz show-ban? Ebből a fotóból kitett hasával úgy nézett ki.

Azt hitte, álmai emberének színleli magát, jobb arca sokkolta: Rettenetes, amit tett vele!

Öt gyakorlat a memória edzéséhez: Futtassa az agyát!

Puffadás, székrekedés, irreális fáradtságtól szenved? Kezdje el inni mindennap EZT A TESTE KÖVET!

Nem Pozsonyban élek, SAD busszal utazom munkába. Éveken át. Nem is olyan szörnyű, mint a született pozsonyiak elképzelik. Csak 50 percbe telik attól a pillanattól kezdve, hogy elengedem a szeneci lakásom kilincsét, a számítógép bekapcsolásáig a szerkesztőségben. Természetesen, feltéve, hogy nincs baleset az úton. Akkor sokkal tovább tart. Korábbi rekordom csaknem 3,5 óra torlódás a régi Seneca úton. A kadečót már tapasztaltam, de az új tapasztalatok mindig feledésbe taszítják az idősebbeket.

A helyzetet a délutáni buszról írom le. Forró meleg, egy sikátor fáradt emberekkel, akik csak egy dologra vágynak - hogy végre hazaérjenek. Egy nagy, szőrös, izzadt, koszos srác az ajtóig nyomja magát. Az előtte tisztességesen, nyugodt hangon álló hölgy bejelenti, hogy a következő megállóban is fellép. A tisztességes emberek számára a helyzet azzal zárulna, hogy a srác megköszönné és megállásra várna. De ez nincs itt.

"Te tehén, legalább mozogj! "Macsót üvöltött, és valami pikánsabbat és tiszteletlenebbet adott hozzá barátja címéhez. Aztán megvakarta az ágyékát, és nézte, ahogy" gólt "szerez.

Ha azt várnád, hogy valaki meg mer mondani valamit neki, akkor tévedne. Mármint - legalábbis senki nem mondott hangosan semmit. De mint én, az epe is biztosan egyre jobban emelkedett, és inkább kirúgták őket a buszról. Az ő szintjén folytatta a beszélgetést ismerősével.Megtudtuk, hogyan iszik olyan tyúkok, mint a vér, akik nem tudnak mást, csak félrevezetni és panaszkodni. Mintha megpördülhetne velük!
Ekkor jutott eszembe az összes beszélgetés a nők pótolhatatlan küldetéséről, a megérdemelt tiszteletről. és most már csak egy nagy bla maradt az egészből - bla-bla.

Számomra teljesen világos, hogy mit érzett az illető hölggyel kapcsolatban - megalázva és megbántva. Semmiért, semmiért. De mit gondol a "hős" magáról? Megmutatta a teljes buszt, aki a felelős! Hockto mégsem fogja zavarni! És egyáltalán nem okos szerető!

Nem, nem vagyok feminista. De amikor ilyen idiótákat látok, száz vágyam van arra, hogy ő legyek.

Sajnálom őt. Világában él, tele butaságokkal és apróságokkal. Hogyan neveli ez a személy a gyermekeit? Talán az, amit jól csinál - a könyökpolitika, a tetemeken való átfutás képessége, a nem kiválasztott szókincs - ez segít abban, hogy túlélje ma. A buszon üvöltsön egy védtelen nőt, majd leguggoljon egy még agresszívebb főnök elé. Pihenni is kell valahol! Hogy egy teljesen idegen, ártatlan ember elviszi? Pchá! És mi van azzal, hogy egy vékony nő, aki nem tudja megvédeni magát? Még egy ilyen primitívnek is szüksége van pszichohigiéniára .

Bár nem várom, hogy az illető elolvassa ezt a blogot, mégsem bocsátom meg neki a linket - tudja, kedves uram, mi a legrosszabb a hülyeségben? Az a tény, hogy nem látható, hogy nem kezelhető és egész életen át! Kívánom, hogy még nagyobb káddal találkozzon, mint te valamikor az életében!

És a többieknek - próbáljuk elkerülni a hasonló embereket. És ha már találkozunk velük. hagyjuk őket gyorsan. A velük való beszélgetés mindig kontraproduktív és felesleges.

Ehelyett keresse a bölcs és érzékeny emberek társaságát. Vagy inkább olvassa el a LIFE új számát.