A vérszegénység az egyik leggyakoribb betegség. Az Egészségügyi Világszervezet szerint az emberek mintegy 30 százaléka alultápláltság miatt szenved alultápláltságtól. Ennek oka azonban nem mindig lehet vashiány, ez súlyosabb betegség lehet. A tüneteket nem szabad félvállról venni.
Minden mögött vérsejtek állnak
A vérszegénység olyan betegség, amelyben a test a szövetek oxigénhiányától szenved. Az "anaemia" kifejezés a vörösvértestek számának csökkentésére utal, bár bizonyos rendellenességeknél még normális számukban is enyhe oxigénellátás tapasztalható. A hemoglobin - a vörös vér pigment - az adott életkor és nem esetében a fiziológiai határérték alá csökken. A hemoglobin és a teljes vér térfogatának aránya szintén csökken.
Különböző okok, különböző típusok
Elégtelen vérképződés akkor fordul elő, ha: őssejt-rendellenesség vagy a vörösvértestek és a hemoglobin előállításához szükséges anyagok hiánya (vas, folsav és B12-vitamin). Ez alapján ismerjük a vérszegénységet elsődleges Általában veleszületett, és másodlagos. Ez utóbbi a különböző nem hematológiai betegségek leggyakoribb klinikai tünete. Az oknak 4 típusa van:
1. Vérszegénység az elégtelen vörösvérsejt-termelés miatt: vas-, B12-vitamin-, folsav- vagy egyéb vérképződés, csontvelő érintettség, alkoholizmus vagy mérgezés szempontjából fontos anyagok hiánya miatt.
2. Vérszegénység fokozott vörösvértestvesztés miatt: akut vagy krónikus vérveszteség esetén.
3. Hemolitikus anaemia: a vörösvértestek túlzott és idő előtti halála miatt.
4. Krónikus betegségek vérszegénysége: vese-, máj-, gyulladásos, rákos és endokrin betegségek.
Összpontosítson a tünetekre
Az anaemia klinikai jelei az elégtelen oxigénellátásnak és az alapbetegség megnyilvánulásainak köszönhetők. Intenzitásuk a vérszegénység mértékétől és a test alkalmazkodási képességétől függ az alacsonyabb hemoglobinszinthez. A fiatalabb betegek általában könnyebben kezelik, mint az idősebbek. Ha fokozatosan alakul ki, akkor az általános tünetek először nem nyilvánvalóak.
Szubjektívek: fáradtság, szédülés, általános gyengeség, fejfájás, palpitáció, alvási és koncentrációs rendellenességek, fülzúgás, túlérzékenység hidegre és étvágytalanság.
Objektív tünetek: a bőr és a nyálkahártyák sápadtsága. A vérszegénység típusától függően specifikus tünetek, például aphthae, repedezett szájzugok, törékeny haj és körmök vagy száraz bőr is előfordulhatnak.
A diagnózis végrehajtása?
A vérszegénység csökkenti az életminőséget, és súlyosabb betegség jele lehet. Ha a tünetek bármelyikét észlelik és továbbra is fennállnak, ne késleltesse az orvos látogatását. A vizsgálat a részletes információkra összpontosít:
- családi és személyes történelem,
- betegségekről és neurológiai rendellenességekről,
- a gyógyszerek használatáról,
- diétán vagy súlyváltozáson.
Orvosa tovább értékeli és értékeli a bőr és a nyálkahártyák megjelenését, a pulzusszámot, a vérnyomást és a nyirokcsomók megnagyobbodását. A laboratóriumi vizsgálat alapja a teljes vérkép: vörös és fehérvérsejtek paraméterei, a vér ülepedése, a vas anyagcseréje a szervezetben és egyéb fontos mutatók. A vérszegénység okának meghatározása elengedhetetlen a kezelés megkezdése előtt.
A kezelés az októl függ
Ha a vérszegénység oka a vas, a B12-vitamin vagy a folsav hiánya, akkor ezeket kiegészítő készítményekkel kell kiegészíteni. A vas felszívódása elősegíti a C-vitamint. Ugyanakkor fontos olyan ételeket fogyasztani, amelyek hozzájárulnak a megfelelő vérképzéshez: sovány sötét hús és belsőségek, tenger gyümölcsei, zöld leveles zöldségek, szárított gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák, diófélék vagy olajos magvak. Krónikus betegségek vérszegénysége esetén a lehető leghamarabb meg kell oldani az alapbetegséget - gyulladásos, fertőző vagy tumoros állapotot, és beadni a vörösvértest-termelés hormonját. A súlyosabb eseteket általában vörösvérsejt transzfúzióval kezelik.
Van tapasztalata vérszegénységről? Írja meg a többi olvasónak a cikk alatti beszélgetésben.