Ettől az agyunk csípős lesz a Google számára?
A modern technológiák egyre nagyobb szerepet játszanak életünkben. Számítógépek, okostelefonok, táblagépek vesznek körül minket. De milyen hatással vannak ezek az új technológiák a gondolkodásunkra? Okosabbak vagy hülyébbek vagyunk miattuk? A kérdés megválaszolása nem könnyű, és erre a vitára szinte minden alkalommal sor kerül, amikor új készülék vagy találmány jelenik meg. Sokrates filozófus már az ókori Görögországban tiltakozott az írás és a könyvek használata ellen. Úgy gondolta, hogy az emberek hülyék lennének miattuk, mert ha mindent el tudnak olvasni és írni, akkor semmire sem kell emlékezniük. Az idő megmutatta, hogy tévedett. Bár az emberek már nem tudják elmondani a teljes Odüsszeát és az Iliászt, mint Szókratész idején, az írás elterjedése szokatlan haladáshoz és az oktatás növekedéséhez vezetett. Az évszázadok során az emberek a magasnyomás, az írógépek, a távíró és a televízió hatásáról vitatkoztak. Ma tehát vannak támogatói és ellenzői a számítógépeknek és az Internetnek. Tehát a Google valóban megakadályozza az agyunk működését, vagy ez más? Vessünk egy rövid pillantást mindkét tábor képviselőjére.
A modern technika ellenzőinek oldalán Manfred Spitzer német pszichiáter és pszichológus áll, aki egy interjúban azt mondta: "Ha autót használsz, az izmaid elsorvadnak. Amikor GPS-t használsz, az agyad elsorvad." tanulmánysorozat, amely véleménye szerint megerősíti, hogy a számítógépek és a mobiltelefonok használata túlnyomórészt negatív hatással van kognitív képességeinkre. Például Spitzer leírja a kutatás eredményeit, amelyek a modern technológiák memóriára és interperszonális kommunikációra gyakorolt hatására összpontosítottak. Ebben a kutatásban a résztvevők egy rövid játékfilmet néztek meg együtt. Miután meglátták, a lehető legtöbb részletet fel kellett idézniük belőle. Néhány résztvevőnek magának kellett volna emlékeznie ezekre a részletekre anélkül, hogy lehetősége lett volna megbeszélni másokkal. A többi résztvevő ezután együtt dolgozhatott és ezt a feladatot négyszemközt vagy internetes csevegés útján tudta megvitatni. Kiderült, hogy a legtöbb részletre azok az emberek emlékeztek, akik szemtől szemben beszélgettek.
Később ebben a könyvben Spitzer rámutat arra a kutatásra, hogy a multitasking negatív hatással van figyelmünkre és növeli impulzivitásunkat. Az általa említett egyéb kutatások azt mutatják, hogy az információk könnyű hozzáférhetősége miatt az interneten sokkal gyorsabban elfelejtkezünk. Tényleg így van? Nyilvánvalóan igen, erre utal egy másik, újabb kutatás, amelyet Spitzer nem említ könyvében. Például az Egyesült Államokban 2013-ban végzett felmérés kimutatta, hogy a 18-34 év közötti emberek feledékenyebbek, mint az 55 évnél idősebbek. Például gyakrabban elfelejtették, hogy ma milyen nap van, hova tették a kulcsaikat vagy hol hagyták telefonjukat.
A modern technika másik nagy ellenfele Nicholas Carr amerikai újságíró, aki szerint a számítógépek és az internet rossz hatással vannak különösen olvasási szokásainkra. Az információk beáramlása miatt szerinte gyorsabban és felszínesebben olvasunk, és sokkal kevésbé értjük az írott szöveget. Carr több könyvet is megjelentetett ebben a témában, de én személy szerint inkább rövidebb szövegeket ajánlanék nektek, különösképpen a The Atlantic magazinban megjelent híres cikkét: A Google hülyeséget okoz?.
Másrészt az új technológiák pozitív oldalára jobban összpontosító optimisták közé tartozik Clive Thompson kanadai újságíró, az Okosabb, mint gondolnád: Hogyan változtatja meg a fejünket jobbá gondolkodásunk című könyv szerzője. Ebben a könyvben Thompson azt vizsgálja, hogy a modern technológia hogyan javíthatja valójában gondolkodásunkat. Rámutat például arra, hogy a számítógépek, a mobiltelefonok és az internet miatt ma sokkal gyakrabban írunk, mint az előző generációk. Ezért fejleszteni kell kifejező képességeinket. Ezt megerősíti például Andrey Lunsford, a Stanford Egyetem kutatása. Munkájában elemezte az egyetemi hallgatók esszéit, amelyeket ma és a huszadik század elején írtak. Kiderült, hogy a mai hallgatók szövegei nagyjából ugyanannyi nyelvtani hibát tartalmaznak, de sokkal hosszabbak, mint a csaknem száz évvel ezelőtt írt szövegek. A hosszúság mellett azonban jelentős stílusváltás is történt. A jelenlegi hallgatók esszéi sokkal bonyolultabbak és egyértelműbb érveket tartalmaztak.
Az Internet és a számítógépek másik képviselője például Garry Small pszichiáter. 2008-ban végzett kutatásában megállapította, hogy az interneten való böngészés növeli az agyi aktivitást, mint a rendszeres könyvolvasás. Az aktivitás növekedése főleg az agy azon részein következett be, amelyek felelősek a komplex gondolkodásért és a döntéshozatalért. Azt, hogy a modern technológiák pozitívan befolyásolhatják gondolkodásmódunkat, Betsy Sparrow pszichológus kutatása is mutatja. Eredményei azt sugallják, hogy a modern technológiának köszönhetően nem kell annyi információra emlékeznünk, és így az agyunk sokkal nagyobb képességekkel rendelkezik arra, hogy a különböző problémák megoldása során különböző eljárásokon és stratégiákon gondolkodjon. Ennek köszönhetően sokkal kreatívabbak vagyunk a megoldások megtalálásában.
Tehát az agyunk zsugorodik a Google miatt? Nehéz kimondani. A számítógépeknek és az internetnek, mint más dolgoknak, megvan a maga előnye és hátránya. Nekik köszönhetően valószínűleg kreatívabban találunk megoldásokat a különböző problémákra, és nekik köszönhetően képesek vagyunk jobban bemutatni ötleteinket és hozzáállásainkat. Ugyanakkor azonban miattuk is jobban zavartak és impulzívak vagyunk. Gyakran gyorsan, felületesen olvasunk cikkeket és jelentéseket, és kevesebb információra emlékezünk belőlük. Röviden, a modern technológia lehet jó cseléd, de rossz mester, ezért gondolkodjunk el mindig azon, hogy mikor és hogyan használjuk őket.