Hivatalos Lap L 075, 16/03/2002 o. 0018 - 0020
A Bizottság 154/2003/EK rendelete 472/2002
(2002. március 12.),
a 1582/2003/EK rendelet módosításáról Az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határának megállapításáról szóló 466/2001
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
Tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
Tekintettel a 1592/2002/EGK tanácsi rendeletre Tekintettel az élelmiszerekben található szennyező anyagokkal kapcsolatos közösségi eljárások megállapításáról szóló, 1993. február 8-i 315/93/EGK tanácsi rendeletre [1] és különösen annak 2. cikke (1) bekezdésére, 3,
Az élelmiszerügyi tudományos bizottsággal (SCF) folytatott konzultációt követően,
(1) 2454/93/EGK rendelet Mivel a 315/93/EGK rendelet előírja, hogy a közegészség védelme érdekében meg kell határozni az élelmiszerekben található szennyezők maximális szintjét;
(2) A Bizottság 154/2006/EK rendelete 466/2001 [2], amelyet a legutóbb a 2004/46/EK rendelet módosított. 257/2002 [3] meghatározza az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok legmagasabb szintjeit, amelyek 2002. április 5-től hatályosak;
(3) Bizonyos tagállamok elfogadták vagy tervezik elfogadni a fűszerekben az aflatoxinok maximális szintjét és az egyes élelmiszerekben az ochratoxin A maximális szintjét. Tekintettel a tagállamok közötti különbségekre és a verseny torzulásának ebből eredő kockázatára, közösségi intézkedésekre van szükség a piac egységének biztosítása érdekében, az arányosság elvének tiszteletben tartása mellett;
(4) Az aflatoxinok, különösen az aflatoxin B1, genotoxikus rákkeltő anyagok. Az ilyen típusú anyagok esetében nincs olyan határ, amely alatt nem észlelhetők káros hatások, ezért nem lehet meghatározni megengedett napi bevitelüket. A jelenlegi tudományos és műszaki ismeretek, valamint a termelési és tárolási technikák fejlődése nem akadályozza e gombák fejlődését, következésképpen nem teszik lehetővé az aflatoxinok fűszerekben való teljes megszüntetését. Ezért olyan alacsony határértékeket kell meghatározni, amelyek ésszerűen elérhetőek;
(5) a tagállamok által a Bizottság sz. Ajánlásával összhangban végrehajtott összehangolt ellenőrzési program eredményei. Az élelmiszerek hatósági ellenőrzésének összehangolt programjáról 1997-re [1997] szóló, 1997. január 8-i 97/77/EK [4] rendelkezésre áll, mivel az egyéb élelmiszerekben az aflatoxinok maximális szintjét meghatározták. Ezek azt mutatják, hogy sok fűszer magas szintű aflatoxint tartalmaz. Ezért helyénvaló meghatározni a nagy mennyiségben használt fűszerfajták maximális szintjét, amelyeknél a szennyeződés gyakorisága magas;
(6) A maximális szinteket 2003. december 31-ig felül kell vizsgálni, és szükség esetén csökkenteni kell, figyelembe véve a fűszerek aflatoxin-szennyezettségének csökkentését az előállítás, a betakarítás és a tárolás módszereinek fejlesztésével, valamint a tudományos és műszaki ismeretek fejlesztésével.
(7) Az ohratoxin A egy gombák (Penicillium és Aspergillus fajok) által termelt mikotoxin. Világszerte természetes módon számos növényi termékben fordul elő, például gabonafélékben, kávébabokban, kakaóbabokban és szárított gyümölcsökben. Megtalálták olyan termékekben, mint a gabonafélék, a kávé, a bor, a sör, a fűszerek és a szőlőlé, de az állati eredetű termékekben is, nevezetesen a sertés vesében. Az ochratoxin A gyakoriságának és szintjének kutatása az élelmiszer- és az emberi vérmintákban azt mutatja, hogy az élelmiszer gyakran szennyezett;
(8) Az okratoxin A karcinogén, nephrotoxikus, teratogén, immunotoxikus és esetleg neurotoxikus tulajdonságokkal rendelkező mikotoxin. Emberben nephropathiával jár. Az okratoxin A hosszú felezési ideje lehet az embereknél;
(9) Az Élelmiszerügyi Tudományos Bizottság az ochratoxin A-ról szóló, 1998. szeptember 17-i véleményében úgy ítélte meg, hogy ésszerű lenne az ochratoxin A-expozíciót a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni azáltal, hogy biztosítják, hogy az expozíció a tolerálható napi beviteli tartomány alsó szintjén legyen. 1,2-14 ng/kg, más hatóságok által javasolt testtömeg, pl. kevesebb, mint 5 ng/testtömeg-kg/nap;
(10) A jelenlegi tudományos és műszaki ismeretek fényében, a termelési és tárolási technikák fejlődése ellenére, nem lehet megakadályozni ezeknek a gombáknak a fejlődését. Ennek eredményeként az ochratoxin A nem távolítható el teljesen az ételtől. Ezért olyan alacsony határértékeket kell meghatározni, amelyek ésszerűen elérhetőek;
(11) Az ohratoxin A táplálékon keresztül kerül be, főleg gabonafélékben és gabonatermékekben. A megelőzés kiemelkedően fontos a szennyezés megelőzése és a fogyasztóvédelem szempontjából. Ezenkívül helyénvaló elfogadható szinten meghatározni a gabonafélék és a gabonatermékek maximális szintjét, feltéve, hogy óvintézkedéseket alkalmaznak a szennyeződés megelőzésére a termelési és forgalmazási lánc minden szintjén;
(12) A szárított szőlő (bogyók, mazsola és szultanák) magas szennyezettségét találták. A szárított szőlő az ochratoxin A fontos táplálékforrása a magas fogyasztású embereknél, különösen a gyermekeknél. Noha ezért helyénvaló jelenleg egy technológiailag elérhető szinten határértéket meghatározni, tovább kell javítani az eljárásokat a szennyezés csökkentése érdekében;
(13) Az ohratoxin A-t kávéban, borban, sörben, szőlőlében, kakaóban és fűszerekben is kimutatták. A tagállamoknak és az érdekelt feleknek (például szakmai szervezeteknek) azonosításban és kutatásban kell részt venniük az ochratoxin A termelésében szerepet játszó különféle tényezők azonosítása és az ochratoxin A ezen élelmiszerekben való jelenlétének csökkentése érdekében meghozandó óvintézkedések meghatározása érdekében. Ezen termékek esetében minden erőfeszítést meg kell tenni a kutatás és az elővigyázatossági intézkedések terén az ochratoxin A-tartalom minimálisra csökkentésére az ALARA elvvel összhangban megállapított maximális szintig (az ésszerűen elérhető legalacsonyabb értékig). Ha nem tesznek erőfeszítéseket egyes termékek ochratoxin A-tartalmának csökkentésére, akkor meg kell határozni a termékek egészségének legmagasabb szintjét a technológiai megvalósíthatóság becslése nélkül;
(14) A 1592/2003/EK rendelet A 466/2001/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.
(15) Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével.,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
A (z) A 466/2001/EK rendelet a következőképpen módosul:
1. A 4. cikk (1) bekezdése A 2. cikk a következőképpen módosul:
a) a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép: "Az I. melléklet 2.1. és 2.2. pontjában felsorolt termékekben lévő aflatoxinok és ochratoxin A tekintetében a következő tilos:",
b) levélben b), "és 2.1.3." helyébe a következő szöveg lép: "2.1.3., 2.1.4., 2.2.1. és 2.2.2.".
2. Az 5. cikk a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A Bizottság legkésőbb 2003. december 31-ig felülvizsgálja az I. melléklet 2. részének 2.1.4. Pontjában meghatározott aflatoxin-határértékeket, és adott esetben csökkenti azokat a tudományos és műszaki ismeretek fejlődésének figyelembevétele érdekében.
A Bizottság legkésőbb 2003. december 31-ig felülvizsgálja a 2.2.2. Pont rendelkezéseit. és 2.2.3. Az I. melléklet 2. része a szárított szőlő gyümölcsében az ochratoxin A maximális szintjéről, azzal a céllal, hogy az ochratoxin A maximális szintjét zöld és pörkölt kávéban és kávétermékekben, borban, sörben, szőlőlében, kakaóban és fűszerekben, valamint fűszerekben határozzák meg., vegye figyelembe az elvégzett vizsgálatokat és az ezekben a termékekben az ochratoxin A jelenlétének csökkentésére alkalmazott óvintézkedéseket.
Ennek érdekében a tagállamok és az érdekelt felek minden évben értesítik a Bizottságot az elvégzett vizsgálatok eredményeiről és az ochratoxin A-val történő szennyeződés megelőzését szolgáló megelőző intézkedések alkalmazásában elért eredményekről. "
3. Az I. melléklet e rendelet mellékletének megfelelően módosul.
Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 10. napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2002. április 5-től kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2002. március 12-én
[1] Ú. ban ben. LU L 37., 1993.2.13., 1. o. 1.
[2] Ú. ban ben. LU L 77., 2001.3.16., 1. o. 1.
[3] Ú. ban ben. LU L 41., 2002.2.13., 1. o. 12.
[4] Ú. ban ben. LU L 22., 1997.1.24., 1. o. 27.
Az 1831/2003/EK rendelet I. mellékletének 2. szakasza (mikotoxinok). A 466/2001/EK rendelet a következővel egészül ki:
"Termék | Maximális tartalom (μg/kg) | Mintavételi módszer | Az analitikai módszerek teljesítmény kritériumai | |
B1 | B1 + B2 + G1 + G2 | |
2.1.4 A következő típusú fűszerek: Capsicum spp. (szárított gyümölcsei egészben vagy őrölve, beleértve chilit, porított chilit, cayenne-t és paprikát) Piper spp. (gyümölcse, beleértve a fehér és a fekete borsot) Myristica fragrans (szerecsendió) Zingiber officinale (gyömbér) Curcuma longa (kurmuma) | 5. | 10. | - | 98/53/EK irányelv 98/53/EK irányelv
- Capsicum spp. (szárított gyümölcse egészben vagy darálva, beleértve chilit, porított chili, cayenne-t és paprikát)
- Piper spp. (gyümölcse, beleértve a fehér és a fekete borsot)
- Myristica fragrans (szerecsendió)
- Zingiber officinale (gyömbér)
- Curcuma longa (kurmuma)
| 5. | 10. | - | 98/53/EK irányelv 98/53/EK irányelv "
"Termék | Maximális tartalom (μg/kg vagy ppb) | Mintavételi módszer | Összehasonlító elemzési módszer |
Gabonafélék (beleértve a rizst és a hajdinát is) és az abból származó gabonatermékek
Nyers gabonafélék (beleértve a nyers rizst és a hajdinát) 5. | A Bizottság 2002/27/EK irányelve A 2002/27/EK irányelv
2.2.1.2.A gabonafélékből származó összes termék (beleértve a feldolgozott gabonatermékeket és a közvetlen emberi fogyasztásra szánt gabonamagokat is) | 3 | A 2002/27/EK irányelv A 2002/27/EK irányelv
Szárított szőlő (bogyók, mazsola és szultanák) 10. | A 2002/27/EK irányelv A 2002/27/EK irányelv
2.2.3Zöld és pörkölt kávé és kávékészítmények, bor, sör, szőlőlé, kakaó, kakaótermékek és fűszerek | - "| | |