TARTALOM
- 1 Az alkalmazandó szabványok forrásai
- 1.1 Nemzeti szabványok
- 1.2 Többoldalú nemzetközi egyezmények
- 1.3 Fő kétoldalú egyezmények
- 2 A kollíziós szabályok alkalmazása
- 2.1 A bíró kötelessége, hogy a kollíziós szabályokat saját kezdeményezésére alkalmazza
- 2.2 Visszahivatkozások
- 2.3 A konfliktus kritériumának változása
- 2.4 Kivételek a kollíziós szabályok szokásos alkalmazása alól
- 2.5 A külföldi jog tartalmának meghatározása
- 3 Kollíziós szabályok
- 3.1. Szerződéses kötelezettségek és jogi aktusok
- 3.2 Szerződésen kívüli kötelezettségek
- 3.3 A személyi állapot, annak a családjogi vonatkozásai (név, lakóhely, jogosultság)
- 3.4 A szülő-gyermek kapcsolat létesítése, ideértve az örökbefogadását is
- 3.4.1 A szülő-gyermek kapcsolat létrehozása
- 3.4.2 Elfogadás
- 3.5 Házasság, nem házas párok, élettársi kapcsolatok, válás, különválás, tartási kötelezettség
- 3.5.1 Házasság
- 3.5.2 Házas párok és élettársi kapcsolatok
- 3.5.3 Válás és különválás
- 3.5.4 Fenntartási kötelezettség
- 3.6 A házastársak közötti vagyoni viszonyok
- 3.7 Végrendeletek és öröklés
- 3.8 Ingatlan
- 3.9 Fizetésképtelenség
1 Az alkalmazandó szabványok forrásai
1.1 Nemzeti szabványok
A máltai nemzeti jog írásos jogszabályokból áll. Ez a jogszabály szabadon elérhető a Máltai Törvények Gyűjteményének weboldalán. Az Európai Unióhoz való 2004-es csatlakozását követően a máltai jogrendszer olyan uniós jogszabályokat is tartalmaz, amelyek közvetlenül alkalmazandók vagy átültetésre kerülnek a máltai jogba, és amelyek valószínűleg elsőbbséget élveznek a nemzeti jogszabályokkal szemben.
Noha a precedens elve nincs rögzítve a máltai törvényekben és Máltán nem kötelező, a máltai bíróságok általában hozzászoktak, hogy súlyt helyezzenek a korábbi ítéletekre, különös tekintettel a Fellebbviteli Bíróság és az Alkotmánybíróság döntéseire (mindkettő Málta legfelsőbb bírósága ).
1.2 Többoldalú nemzetközi egyezmények
- 1961. október 5-i egyezmény a külföldi hiteles dokumentumok magasabb szintű ellenőrzésének megszüntetéséről
- 1965. november 15-i egyezmény a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok külföldön történő kézbesítéséről
- 1970. március 18-i egyezmény a polgári vagy kereskedelmi ügyekben a bizonyítás külföldről történő felvételéről
- 1980. október 25-i egyezmény a nemzetközi gyermekrablás polgári vonatkozásairól
- 1980. október 25-i egyezmény a külföldi igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítéséről
- 1985. július 1-jei egyezmény a bizalmi intézményekre alkalmazandó jogról és annak elismeréséről
- 1988. január 25-i egyezmény az adóügyi kölcsönös igazgatási segítségnyújtásról
- 1992. január 16-i egyezmény a régészeti örökség védelméről
- 1993. május 29-i egyezmény a gyermekek védelméről és a nemzetközi örökbefogadással kapcsolatos együttműködésről
- 1996. október 19-i egyezmény a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az elismerésről és a végrehajtásról, valamint az együttműködésről a szülői felelősség, a gyermekvédelmi intézkedések és intézkedések terén
- 1980. évi római egyezmény a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról
- 2005. június 30-i egyezmény a bírósági megállapodások megválasztásáról
- 2007. november 23-i egyezmény a gyermektartás és más családtagok nemzetközi behajtásáról
- 2007. november 23-i jegyzőkönyv a tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról
Málta számos ENSZ-szerződést is megerősített - a megerősítés állapota itt látható.
1.3 Fő kétoldalú egyezmények
Nincs tudomásunk olyan jogalkotási rendelkezéseket tartalmazó kétoldalú egyezményekről, amelyeknek Málta részes fele.
2 A kollíziós szabályok alkalmazása
2.1 A bíró kötelessége, hogy a kollíziós szabályokat saját kezdeményezésére alkalmazza
A kollíziós szabályok kérdését a bíró hivatalból nem vetheti fel; ezeket a normákat csak akkor kell alkalmazni, ha az eljárásban részt vevő felek közül legalább az egyik jelezte, hogy jogszabályi ütközés áll fenn. A jelen ügyet előterjesztő félnek a bíróság megelégedésére bizonyítania kell a külföldi jog tartalmát. Ilyen ügy benyújtása vagy kielégítő bizonyíték hiányában a nemzeti bíróságok a máltai joggal összhangban hoznak döntést.
2.2 Visszahivatkozások
A visszamenőleges és az azt követő hivatkozás (renvoi) alkalmazását illetően Málta álláspontja nem világos. A kodifikált kollíziós szabályok korlátozottak, ezért a bíróságoknak nagyon gyakran alkalmazniuk kell a nemzetközi magánjog nem kodifikált szabályait, amikor eldöntik, hogy melyik jogot kell alkalmazni egy adott esetben. A máltai bíróságok úgy döntöttek, hogy a nemzetközi magánjogra vonatkozó jogszabályok hiányában a máltai bíróságoknak követniük kell az angol common law elveit. Ennek eredményeként a máltai bíróságok elfogadták a visszamenőleges és utólagos utalás angol nyelvű alkalmazását. Ebből következik, hogy a visszamenőleges és az utólagos hivatkozás doktrínáját elutasítják a kártérítés, a biztosítás és a szerződés tekintetében. Ezt azonban a végrendelet érvényességére, a külföldi ingatlanok iránti igényekre és a családjogi kérdésekre használják.
2.3 A konfliktus kritériumának változása
Ezt úgy kell megoldani, hogy minden konfliktusszabályra meghatározzák a konfliktus kritériumának meghatározásának megfelelő időpontját.
2.4 Kivételek a kollíziós szabályok szokásos alkalmazása alól
A máltai bíróságok megtagadhatják a máltai közrenddel ellentétes külföldi törvény alkalmazását, és ha a szóban forgó külföldi törvény külföldi adótörvényként vagy büntetőjogként jellemezhető.
2.5 A külföldi jog tartalmának meghatározása
A külföldi jog jogi kérdését tényszerű tényként kell bizonyítani, nem pedig jogi kérdésként. A máltai bíróságok hatáskörébe tartozik a nemzeti jog értelmezése, és maguk nem értelmezhetik a külföldi jog tartalmát. A külföldi jog megértése érdekében a bíróság szakértőket nevez ki a külföldi törvényekről. A vitában részt vevő felek bizonyítékaik részeként különböző szakértők által készített jelentéseket nyújthatnak be.
A bizonyítási teher a jelen ügyet előterjesztő felet terheli, különös tekintettel a vita alperesére.
3 Kollíziós szabályok
3.1. Szerződéses kötelezettségek és jogi aktusok
Az EU-n kívüli országokon belüli szerződéses kötelezettségek kérdésében az 1980. évi Római Egyezmény a szerződéses kötelezettségekről szóló Római Egyezményről szóló (ratifikációs) törvény (Máltai Törvénykönyv 482. fejezete) eredményeként alkalmazandó. Másrészről az EU-országokon belül a szerződéses kötelezettségeket a Róma I. rendelet (a A szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló 593/2008.].
3.2 Szerződésen kívüli kötelezettségek
A szerződésen kívüli kötelezettségekre vonatkozó kollíziós szabályokat az 1049/2001/EK rendelet szabályozza. 864/2007 a szerződésen kívüli kötelmekre alkalmazandó jogról (az úgynevezett R II. Szabály).
3.3 A személyi állapot, annak a polgári állapothoz kapcsolódó aspektusai (név, lakóhely, jogosultság)
A máltai állampolgárság születéskor szerezhető meg, ha a gyermek apja vagy anyja máltai állampolgár.
Az állampolgársággal ellentétben az állampolgár nagykorától megválaszthatja szokásos tartózkodási helyét. A szokásos tartózkodási helyet az érintett személy lakóhelye határozza meg, valamint az a szándék, hogy határozatlan ideig vagy tartósan az érintett joghatóság területén tartózkodjon.
Bizonyos kötelezettségek, például házasság, szerződések, üzlet, végrendelet stb.
3.4 A szülő-gyermek kapcsolat létesítése, ideértve az örökbefogadását is
3.4.1 A szülő-gyermek kapcsolat létrehozása
A szülőnek a gyermekkel szemben fennálló kötelezettségeit a máltai polgári törvénykönyv határozza meg, a szülői jogok és kötelezettségek azonban ipso jure-val lejárnak, amikor a gyermek betöltötte a tizennyolcadik életévét. A máltai bíróságok illetékességét az 1782/2003/EK rendelet határozza meg A házassági ügyekben és a szülői felelősséggel kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (Brüsszel IIa. Rendelet). Ezt a kérdést a vonatkozó szakasz ismerteti részletesebben.
3.4.2 Elfogadás
Az örökbefogadásra a máltai polgári törvénykönyv is vonatkozik, amelyet a máltai bíróságok alkalmaznak, amikor joghatóságuk van. A külföldi örökbefogadásokat a máltai törvények elismerik a gyermekek védelméről és a nemzetközi örökbefogadással kapcsolatos együttműködésről szóló egyezmény alapján.
3.5 Házasság, nem házas párok, élettársi kapcsolatok, válás, különválás, tartási kötelezettség
3.5.1 Házasság
A házasság hivatalos érvényességét annak a helynek a törvénye szabályozza, ahol a házasság létrejön. Máltán a házasságkötés alakiságait a Máltai Törvénykönyv (házassági törvény) 255. fejezete határozza meg. Ez a törvény szabályozza többek között azokat a körülményeket, amelyek kizárják a házasság megkötését. Az ott megállapított feltételek egyike az, hogy "érvénytelen a házasság olyan személyek között, akik közül az egyik tizenhat évnél fiatalabb".
A Máltán alkalmazandó jog a házastársak lakóhelyének joga, amelyet figyelembe vesznek.
3.5.2 Házas párok és élettársi kapcsolatok
A polgári szakszervezeteket a máltai törvénykönyv (polgári kötvényekről szóló törvény) 530. fejezete szabályozza, amely viszont a 255. fejezetre utal. A polgári szakszervezeteket illetően tehát a 255. fejezetben előírt alakiságoknak és feltételeknek teljesülniük kell.
3.5.3 Válás és különválás
A máltai bíróság hatáskörrel rendelkezik az 1/2003/EK rendelet szerinti válóperekben. A házassági ügyekben és a szülői felelősség kérdésében a joghatóságról és az ítéletek elismeréséről szóló 2201/2003. Ezt a kérdést a vonatkozó szakasz ismerteti részletesebben.
3.5.4 Fenntartási kötelezettség
Máltára kötelező a (z) A tartási kötelezettségekkel kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az együttműködésről szóló 4/2009. Ezt a kérdést a vonatkozó szakasz ismerteti részletesebben.
3.6 A házastársak közötti vagyoni viszonyok
Az alkalmazandó jog Máltán a házastársak háztartásának törvénye (lex situs). A Polgári Törvénykönyv 1316. cikke kimondja, hogy a Máltán kötött házasságokra a közös tulajdon rendszere vonatkozik. A Máltán kívül kötött, de később Máltán megtelepedett házasság esetén közös vállalkozás jön létre közöttük, közvetlenül a máltai lakóhelyük létrehozása után, kivéve, ha korábban nem kötöttek megállapodást a nem közös tulajdonú rendszer kizárásáról.
3.7 Végrendeletek és öröklés
Végrendelet és öröklés esetén a máltai bíróságok egységesen elfogadták a közös jogot. A törvény szerinti öröklés esetén (azaz ha nincs végrendelet), az ingó vagyon öröklésére az örökhagyó halálának időpontjában a lakóhelye szerinti jog az irányadó; az ingatlan öröklését annak a joghatóságnak a joga szabályozza, ahol az ingatlan található. Abban az esetben, ha végrendelet létezik, a végrendelet végrendelet megírására vonatkozó akaratát az örökhagyó végrendeletének törvénye határozza meg. A hagyatéki jogosult lesz ingó vagyon megszerzésére, ha jogosult vagy saját lakóhelye, vagy az örökhagyó végrendelete alapján. Ezenkívül „a végrendelet formailag akkor érvényes, ha megfelel a következő törvények bármelyikének: annak a helynek a törvénye, ahol a végrendelet megírásra került (vagyis annak a helynek, ahol aláírták és hitelesítették) annak megírásakor; az örökhagyó lakhelyének, szokásos tartózkodási helyének vagy állampolgárságának törvénye a végrendelet elkészítésekor; a végrendelet halálának pillanatában lakóhelye, szokásos tartózkodási helye vagy állampolgársága szerinti törvény. A végrendelet formálisan is érvényes lesz az ingatlan átruházása céljából, ha az összhangban van annak a joghatóságnak a jogával, amelyben az ingatlan található. "
3.8 Ingatlan
3.9 Fizetésképtelenség
Máltára kötelező a (z) A csődeljárásokról szóló, módosított 1346/2000. Ez a rendelet meghatározza többek között az adós vagyonának teljes vagy részleges elszállítására és a felszámoló kinevezésére vonatkozó eljárások vonatkozó szabályait, ha az adós fő érdekeltsége egy uniós tagállamban van. Azokban az esetekben, amelyekre nem terjed ki az 1782/2003/EK rendelet 1346/2000, a máltai törvények alkalmazandók, ha a máltai bíróság rendelkezik joghatósággal, ha a társaság Máltán van bejegyezve.
A weboldal eredeti nemzeti nyelvű változatainak tartalmát az EJN megfelelő kapcsolattartói kezelik. E szövegek fordítását az Európai Bizottság biztosította. Ezért továbbra is hiányozhatnak az eredeti szövegek fordításai, amelyeket később a tagállam illetékes nemzeti hatósága készít. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat polgári vagy kereskedelmi ügyekben, sem az Európai Bizottság nem felelős vagy más módon felelős semmilyen, a dokumentumban szereplő vagy az abban hivatkozott információért. A webhelyért felelős tagállam szerzői jogi törvényeit a jogi értesítésben találja meg.