LONDON - A népszerű Guinness-rekordok könyve, amelyet először 65 évvel ezelőtt, 1955. augusztus 27-én adtak ki, az emberi tevékenység és a természeti jelenségek világrekordjainak gyűjteménye. A könyvet minden évben kiadják, és egyes feljegyzéseket elvetnek, és újakra cserélik őket. Száz országban értékesítik, és 25 nyelvre lefordították.

A könyv kiadásának ötlete 1951-ben született, amikor Sir Hugh Beaver, a Guinness Sörfőzde ügyvezetője részt vett egy írországi vadászatban, és a jelenlévők közül senki sem találta el a repülő aranylót. Vita folyt arról, hogy ez a leggyorsabban repülő madár Európában. Beavernek eszébe jutott, hogy hasznos lehet egy könyv, amely hasonló kérdésekre ad választ. 1954-ben a londoni iker hírügynökséghez, Norris és Ross McWhirter újságírókhoz fordult, hogy megpróbáljon összeállítani egy ilyen könyvet. A premier 198 oldalas nyomtatását 1955. augusztus 27-én kötötték meg, és karácsonyi bestseller lett.

A következő évben megjelent a könyv az Egyesült Államokban, amely több mint 70 000 példányban kelt el. Ezt követte a francia (1962), a német (1963), a japán, a spanyol, a dán és a norvég (1967), és a kiadvány fokozatosan megjelent számos más nyelven is. A tartalom minden mutációban megegyezik. Jelenleg a Guinness-rekordok archívuma több mint 40 000 rekordot tartalmaz, évente mintegy 1500 újat adnak hozzá. Az őket feldolgozó csapat gondosan ellenőrzi hitelességüket. Az irodák (New York, Tokió és Peking) globális hálózata és más képviseletek ezt a célt szolgálják.

Idén Szlovákia legnagyobb húsvéti tojása

ünnepli

A klasszikus rekordok mellett, mint például a világ legidősebb, legmagasabb vagy legnehezebb embere, furcsa érdekességek is megjelennek a Guinness-könyvben. Ide tartozik például az a férfi, akinek az arcán a legtöbb ruhacsipesz van, a legnagyobb a "zombik" menetelése, vagy az a rekorder, akinek a legnagyobb csótánya van a szájában. A "Guinness" -nek vannak azonban kritikusai is, akik rámutatnak arra, hogy a rekordokra vadászó emberek gyakran kockáztatják egészségüket és életüket.