A terhességre való felkészülés akkor kezdődik, amikor egy pár vagy egy nő vágyakozni kezd a gyermek után. Jelenleg a nők a társadalmi-gazdasági biztonság érdekében elhalasztják a terhességet egy későbbi életkorig. Ez a tendencia az anyák átlagéletkorában is megmutatkozik. Az Eurostat jelentése szerint 2001-ben az Európai Unióban az anyák átlagos életkora 29 év volt. 2014-ben az átlagéletkor 30,4 évre emelkedett. A képen. Az 1. ábra az Európai Unió országait mutatja az anyák életkor szerinti megoszlása szerint az első gyermek születésekor. Az anyák átlagos életkora a Szlovák Köztársaságban 27 év volt, Csehországban 28,1, Hollandiában 29,5, Görögországban 30 és Olaszországban 30,7 év. (1)
Etiológia
Klinikai kép
Rendszeres, nem védett nemi érintkezés esetén a párok akár 80% -a is teherbe eshet egy éven belül. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a pár meddőségének meghatározása az, hogy egy évnél hosszabb rendszeres, nem védett nemi aktus után nem képes gyermeket fogantatni. (4)
Diagnosztika
Ha egy nő teherbe esni próbál, megelőző nőgyógyászati vizsgálatokra kell mennie. A megelőző vizsgálatot az első kapcsolatba lépő nőgyógyász végzi. A nőgyógyászati megelőző vizsgálat magában foglalja az átfogó nőgyógyászati vizsgálatot, amely magában foglalja a mell tapintását, transzvaginális ultrahangvizsgálatot, hasi és emlő ultrahangvizsgálatot 2 évente. Ha a nőkben kimutatják a BRCA1 gén mutációját, 30 éves kortól ajánlott 6 havonta vérmintát venni a CA 125 daganatmarkertől, és 35 éves kortól, és egyszer a év. A nőgyógyász megelőző ellátásának része a méhnyak és az emlőrák aktív és szervezett keresése is. A méhnyakból származó biológiai anyag citológiáját a 23 éves korig tartó nők állami egészségbiztosítása alapján végzik. Az első két citológiai mintát éves időközönként végezzük. Ha ez a két citológiai eredmény negatív, akkor azokat 3 éves időközönként folytatják 64 éves korukig. (18)
A Szlovák Nőgyógyászati és Szülészeti Társaság (SGPS) ajánlása szerint 2015-ben konszenzus alakult ki a termékenységi rendellenességben szenvedő párok kezelésében. E konszenzus szerint az elsődleges kontakt nőgyógyász az anti-Müllerian hormon (AMH) és az antrális follikulusszám (AFC) meghatározását használja fel a petefészek-tartalék felmérésére. Javasoljuk az AMH bazális szintjének vizsgálatát a menstruációs ciklus 3. és 5. napjától (5). Az AFC meghatározása transzvaginális ultrahangvizsgálattal történik a korai follikuláris fázisban. A 2–10 mm átmérőjű tüszőket mindkét petefészkén általában megszámoljuk. Ezen tüszők száma alapján meghatározzák a petefészek tartalékának előrejelzését. Az AFC hasznos, de kevésbé pontos módszer, mint az AMH. (6)
Az AMH, az AFC szintjének értelmezése 25-29 éves nőknél
- Ha az AMH értéke kevesebb, mint 1,5 ng/ml (alacsony petefészek-tartalék), vagy ha az AFC a 0–7 tartományba esik, akkor a pár elküldik a segített reprodukciós központba.
- Ha az AMH értéke meghaladja az 1,5 ng/ml értéket (normális petefészek-tartalék) vagy az AFC értéke meghaladja a 8-at, a férfit urológushoz (andrológushoz) vagy segített reprodukciós központba utalják spermiogram céljából.
Az AMH, az AFC szintjének értelmezése 30 éves és idősebb nőknél
- Ha az AMH értéke kevesebb, mint 1 ng/ml (alacsony petefészek-tartalék), vagy ha az AFC a 0–7 tartományba esik, akkor a pár a segített reprodukciós központba kerül.
- Ha az AMH értéke meghaladja az 1 ng/ml értéket (normális petefészek-tartalék) vagy az AFC értéke meghaladja a 8-at, a férfit urológushoz (andrológushoz) vagy egy segített reprodukciós központba utalják spermiogram céljából.
A második lépésben javasoljuk, hogy az elsődleges kontakt nőgyógyász vizsgálja meg a spermiogramot. Ha a spermiogram normális, akkor ellenőrzi a petevezetékek átjárhatóságát. Ha a spermiogram kóros, akkor a házaspárt egy asszisztált reprodukciós központba küldi. Utolsó lépésként az elsődleges kontakt nőgyógyásznak meg kell vizsgálnia a petevezetékek átjárhatóságát. Ha mindkét petevezeték elzáródik, a párost egy segített reprodukciós központba küldi. Ha legalább egy petevezeték átjárható, a petefészek-tartalék normális és normospermia van a férfiban, teherbe esése érdekében 1-3 ciklus klomifén-citrát stimulációt hajt végre nőkben. Ha ez a 3 ciklus sikertelen, a nőgyógyásznak el kell küldenie a párost egy segített reprodukciós központba. (6)
A terápia differenciáldiagnosztikája és prekoncepciójának beállítása
Ha a beteget 1-es vagy 2-es típusú diabetes mellitus miatt kezelik, akkor a glikált hemoglobin-érték 7% alatt van. A magas vércukorszint teratogén potenciállal rendelkezik. Az első trimeszterben a jó glikémiás kontroll csökkenti a veleszületett rendellenességek kockázatát, és megakadályozza a diabéteszes retinopathiát, nephropathiát és makroangiopathiát is.
Az elsődleges kontaktusú háziorvos vagy nőgyógyász feladata a hipertóniás betegek oktatása is. A fogamzóképes nők kb. 3% -át krónikus hipertónia kezeli. A terhesség krónikus hipertóniája a koraszülés, a placenta megszakadásának és a magzati növekedés visszamaradásának magasabb kockázatával jár. A hipertóniás nők 25% -ánál preeclampsia alakul ki terhesség alatt. A hipertóniás betegek prekoncepciós előkészítése során a vérnyomáscsökkentők megváltoztatása olyanokra is javasolt, amelyek nem rendelkeznek teratogén potenciállal. A teratogén potenciállal rendelkező vérnyomáscsökkentők példái az angiotenzin-konvertáló enzim (ACE) inhibitorok és a szartánok. Az első kapcsolattartó orvosnak a terhesség diagnosztizálásakor biztonságos gyógyszerekkel kell helyettesítenie őket, például metildopával, béta-blokkolókkal és kalciumcsatorna-blokkolókkal. (9, 10)
Trombofília esetén a warfarinról az alacsony molekulatömegű heparinra történő áttérés jelzett. A varfarin teratogén hatással van a magzatra. (9)
Vitaminok helyettesítése a fogamzásgátló készítményben
Megelőzés - a terhességet befolyásoló tényezők
A sikeres terhességhez hozzájáruló tényezők az egészséges életmód, a rendszeres testmozgás és a fizikai aktivitás. Bizonyított, hogy a kiegyensúlyozott és egészséges étrend elengedhetetlen az emberi test megfelelő működéséhez. Jelenleg azonban úgy gondolják, hogy a terhesség idején az életmód később befolyásolhatja maga az embrió és a magzat fejlődését. A testmozgás megelőzően és védő módon hat az elhízás, a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek, az oszteoporózis és a mentális stressz ellen. A Rich-Edwards 2002-ben publikálta, hogy a fizikai aktivitás csökkentheti a petefészek-működési zavarok okozta meddőség kockázatát. Amikor hozzáadta a testtömeg-index (BMI) értékeket a fizikai aktivitás és a petefészek működésének felmérésére, megállapította, hogy a fizikai aktivitás védi a petefészek működését és független a BMI-től (15, 16).
A dohányzás, az alkohol, az elhízás és a mentális stressz negatívan befolyásolják a nők fogamzóképességét. A dohányzás a spermiumtermelés, a mozgékonyság és a különböző morfológiai rendellenességek csökkenését okozza a férfiaknál. Nőknél a dohányzás főleg megzavarja a luteális fázist, a zona pellucida megvastagodását okozza, és ezáltal megnehezíti a spermiumok behatolását a petesejtekbe. A dohányosoknál a menopauza is korábban kezdődött, akár 1–4 évvel korábban, mint a nem dohányzóknál. Az alkoholfogyasztás a nők termékenységét is csökkenti. A pontos mechanizmus nem ismert, úgy gondolják, hogy az alkohol növelheti a vér ösztrogénszintjét, és ezáltal negatív visszacsatolással elnyomhatja az agyalapi mirigy működését és az FSH-termelést. Hatással lehet az ovulációra és a blastocysta fejlődésére. Nagy mennyiségű alkohol ismételt vetélést vagy a magzat károsodását okozhatja.
Az elhízás a BMI ≥ 30, a túlsúlyos BMI ≥ 25 (16, 17). Az elhízott nőknél a hormonális egyensúlyhiány és az inzulinrezisztencia miatt gyakran van petefészek-diszfunkció. A diabetes mellituson kívüli betegségeket és a szív- és érrendszeri betegségeket gyakran kiegészítik. Nemcsak az elhízott, hanem a rendkívül karcsú, alultáplált nőknek is problémát jelent a teherbe esés. A BMI-ről