Ezek a növényi vegyi anyagok (úgynevezett fitokemikáliák) főleg gyümölcsökben, zöldségekben fordulnak elő, de vannak virágokban, szemekben, gumókban és növényi szárakban is. Feldolgozás után a gyümölcs- és zöldséglevekben és italokban is megtalálhatók.
Még borban is vannak, főleg vörös fajtákban. A növényi termékek emberi egészségre gyakorolt előnyös tulajdonságai már régóta ismertek. Maguk a flavonoidok kutatása iránt fokozott az érdeklődés, főleg az ún Francia paradoxon - az a megállapítás, hogy Franciaország mediterrán régióiban a magas állati zsírfogyasztás ellenére a vörösbor gyakori és jelentős fogyasztása mellett lényegesen alacsonyabb volt a szív- és érrendszeri betegségek halálozása. A vörösborban található flavonoidok részben felelősek voltak ezért a jótékony hatásért.
Kémia
Ma már több ezer különböző típusú flavonoid ismert, egyes források szerint 4000-en vannak, mások szerint több mint 6000. Kémiai szerkezetük alapját az ún. flavon vagy izoflavon, amelyhez különféle más kémiai szerkezetek táplálkoznak. A flavonoidok mellett a fitokemikáliák és a fitokemikáliák is fontos szerepet játszanak az emberi egészség védelmében. nem flavonoid típusú polifenolok. Ezek közül a legismertebb a resveratrol, amely főleg a különféle gyümölcsök, például a szőlő héjában és magjában található meg, és elsősorban antioxidáns aktivitásáról ismert.
A cselekvés mechanizmusa
A flavonoidokat az ún antioxidánsok, olyan anyagok, amelyek megvédik testünk sejtjeit a káros szabad gyököktől. A szabad gyökök olyan molekulák, amelyek instabil oxigént tartalmaznak, és ha túl sok van belőlük a testünkben, helyrehozhatatlan károkat okozhatnak sejtjeinkben (például rosszindulatú daganatok). A flavonoidok szabad oxigéngyökökkel képesek oxidálni magukat, aminek eredményeként nagyobb kémiai stabilitást nyernek. Tudományos kutatások azt mutatják, hogy a flavonoidok fogyasztása rendkívül fontos az ember számára, és jótékony hatással van a hosszú távú egészségre. Jótékony hatásuk számítása hosszú. Rendszeres bevitelük támogatja immunitásunkat, kiküszöböli a különböző rákkeltők káros hatásait és lelassítja a rosszindulatú daganatos sejtek növekedését, képes megakadályozni a sejt DNS károsodását. A legtöbb tanulmány megerősítette, hogy a flavonoidok (pl. Kvercetin) toxikus hatást gyakorolnak a rákos sejtekre, míg az egészséges sejtek nem mérgezőek ugyanazon dózisokban.
Az elfogyasztott flavonoidok mennyisége
Az elfogyasztott flavonoidok mennyisége országonként változó. Számos tanulmány kimutatta a legalacsonyabb átlagos bevitelt Finnországban (2,6 mg/nap), a legnagyobbat pedig Japánban (68,2 mg/nap). A flavonoidok közül a leginkább a kvercetineket fogyasztják, amelyek forrása elsősorban az alma és a hagyma. A flavonoidok napi bevitele magasabb, mint az E-vitamin és a béta-karotin bevitele. Másrészt a C-vitamin napi bevitele körülbelül háromszor nagyobb, mint a flavonoidoké. A flavonoidok tényleges napi bevitele nemcsak az elfogyasztott mennyiségtől, hanem a vékonybélből a véráramba történő felszívódásuktól is függ. A flavonoidok a szénhidrátokkal együtt gyakran alkotnak növényekben komplexeket, úgynevezett glikozidokat. A flavonoidok glikozidos formáját általában lényegesen jobb felszívóképesség jellemzi, mint a nem glikozidos formát, azaz a szénhidrát nélküli komponens nélküli flavonoidokat. Kivételt képeznek a katechinek, amelyek jól felszívódnak, bár általában nem találhatók meg glikozidos formában.
Klinikai hatás
Az első jelentős jótékony hatás a flavonoidok anti-szklerotikus hatása. Az elfogyasztott és felszívódó flavonoidok kiküszöbölik a szabad oxigéngyökök negatív hatását, így csökkentve az érelmeszesedés és az azt követő szívkoszorúér-betegség kockázatát.
A második ismert jótékony hatás a gyulladáscsökkentő hatás. A flavonoidok többféle anyagcsere útján elnyomják a gyulladásos mechanizmust.
A harmadik pozitív hatás a daganatellenes hatás. Az oxidatív stressz folyamataiban képződő szabad oxigéngyökök károsíthatják a DNS-t, és a sérült sejtek ezt követő osztódása kikerülhet az ellenőrzés alól és mutációkhoz vezethet. Ha a kritikus gének (pl. Úgynevezett onkogének) ilyen módon károsodnak, a mutációk visszafordíthatatlan sejtkárosodáshoz vezethetnek, amelynek végén rosszindulatú daganat áll fenn. A flavonoidok hatékony antioxidánsok, amelyek különböző mechanizmusokkal és különböző szinteken képesek elnyomni a rákot. Számos flavonoid (pl. Fizetin, apigenin, luteolin) erősen gátolja a sejtosztódást. A flavonoidok elnyomják a neovaszkularizációt is, ami fontos például sérülések és sebgyógyulások után. A rákban szabályozatlan neovaszkularizáció lép fel, amely megkönnyíti az áttétek kialakulását és terjedését.
Ugyanilyen fontos a flavonoidok antitrombotikus hatása. A különféle flavonoidok fontos antiagregáns és így antitrombotikus szerepet játszanak, és ennek a hatásnak a mechanizmusa még mindig intenzív tanulmányozás tárgyát képezi. A legerősebb antitrombotikus hatású flavonoidok között van a quercetin, a miricetin és a kaempferol.
Gyakran vitatják a flavonoidok vírusellenes hatását. Számos tanulmány bizonyította, hogy a flavonoidok képesek elnyomni a vírusreplikációt. Fertőzésellenes hatást figyeltek meg például herpes simplex vírusokkal, rotavírusokkal, adenovírusokkal és más légzőszervi vírusokkal. Az elmúlt 20 évben intenzíven tanulmányozták a flavonoidok alkalmazásának lehetőségét a HIV vírusok szaporodásának elnyomásában. A flavonoidokkal kapcsolatos kutatások azonban még korántsem teljesek.
További jótékony hatások közé tartozik például az antibakteriális és antiallergiás hatás, sőt jótékonyan hatnak a csontritkulás és a fogszuvasodás ellen is.
A flavonoidok forrásai és tanácsok a gyakorlathoz
A flavonoidok leggazdagabb forrása a gyümölcs, a zöldség és a hüvelyes. A legtöbb flavonoid a szójában és más hüvelyesekben, diófélékben és növényi magokban található meg. Zöldségből káposzta, zeller, petrezselyem, brokkoli, hagyma, fokhagyma és póréhagyma. A gyümölcsben a citrusfélék, az alma és az olyan apró gyümölcsök dominálnak, mint az eper, a málna és az áfonya. Ugyanakkor fűszerekben, teában (főleg zöldben), kávéban vagy vörösborban is.
A cukrozatlan zöld tea (katechinek) napi fogyasztása szintén jelentős flavonoid bevitelt jelenthet.
Az összes szükséges antioxidáns megszerzésének alapvető előfeltétele a növényi ételek sokfélesége. Az egyik gyümölcs- vagy zöldségféleség egyoldalú előnyben részesítése a másikkal szemben inkább káros, mintsem káros.