A kassai UPJŠ orvosi karán végzett, a közegészségügy területén. Egyetemi tanulmányai alatt az Endorf s.r.o foglalkozás-egészségügyi szolgálatban dolgozott.
Évente körülbelül 300–400 foglalkozási megbetegedést regisztrálnak. Milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak, ha a foglalkozási betegség a munkavállalóban nyilvánul meg?
Mindannyian különböző kockázatokkal szembesülünk a munkahelyen. Az egészség ezen kockázatokkal és munkakörülményekkel szembeni védelmével nemcsak az ellenőrző szervek foglalkoznak, mint például a közegészségügyi hatóságok és a munkaügyi felügyelőség, hanem a munkavédelmi szolgálatok és a biztonsági szakemberek is. A legsúlyosabb kockázat a munkával kapcsolatos betegség - foglalkozási betegség - kialakulása.
Mi a foglalkozási betegség?
A foglalkozási megbetegedés a foglalkozási megbetegedések listáján szereplő szakosodott munkahelyek által elismert betegség, ha a munkavégzés során keletkezett (a társadalombiztosításról szóló 461/2003. Sz. Törvény). Ez azt jelenti, hogy egy elismert foglalkozási betegség csak akkor ismerhető fel, ha bebizonyítható, hogy a munkával kapcsolatos tevékenységek során keletkezett, és ugyanakkor a betegség szerepel a foglalkozási megbetegedések listáján.
Foglalkozási betegségek 2018-ban
Szlovákiában csökken a befogadott foglalkozási megbetegedések számának tendenciája. Ez évente körülbelül 300–400 eset. Az Országos Egészségügyi Információs Központ szerint 2018-ban 308 foglalkozási megbetegedés esetét jelentették. Ebből nőknél 121, férfiaknál 187 eset.
A foglalkozási megbetegedések és fenyegetések számának alakulása 2001-2018 között. Forrás: Országos Egészségügyi Információs Központ, 2018
A Szlovákiában tavaly jelentett leggyakoribb foglalkozási megbetegedés a hosszú távú túlzott és egyoldalú teher okozta végtagbetegség volt (a bejelentett foglalkozási megbetegedések csaknem fele). A második leggyakoribb betegség a csontok, ízületek, izmok, erek és a végtagok idegrendszeri betegsége volt, amelyet rezgő műszerekkel végzett munka okoz (az összes jelentett foglalkozási betegség 17,9% -a). A harmadik leggyakoribb foglalkozási betegség a zaj okozta halláskárosodás volt (9,1%).
A leggyakoribb foglalkozási megbetegedést 50 és 59 év közötti embereknél jelentették (az esetek majdnem fele). Az esetek egyharmadát 40-49 éves munkavállalóknál jelentették.
A legtöbb foglalkozási megbetegedést tavaly vették fel a kohászat és a gépipar dolgozói számára. Ezek szakmunkásként, kézművesként, gépkezelőként és gépgyártóként dolgoztak.
Hogyan nyilvánulnak meg a leggyakoribb foglalkozási megbetegedések?
A carpalis alagút szindróma a leggyakrabban jelentett foglalkozási megbetegedések - a végtagok betegségei közé tartozik a hosszú távú túlzott és egyoldalú terhelés miatt. Általában több éves munka után jelentkezik fájdalom a csuklóban, az ujjak bizsergése és zsibbadásuk.
A leggyakrabban jelentett foglalkozási betegség a carpalis alagút szindróma.
A második leggyakoribb betegség - a vibrációs betegség - a test azon részét érinti, ahol a rezgések működnek. A rezgő szerszámokkal dolgozó alkalmazott kezét ez érinti leggyakrabban. A betegségnek több szakasza van. A tünetek közé tartozik a fájdalom a kézben, az ujjakban, amikor szerszámmal dolgozik, az ujjak megkeményedése és az ujjak fehéredése.
A zaj okozta halláskárosodás főként halláskárosodásban és hangokban, vagy fütyülő fütyülésben nyilvánul meg.
Foglalkozási betegség gyanúja
Ha az egészségügyi szolgáltatást nyújtó orvosnak gyanúja van arról, hogy betegének betegsége összefügg az elvégzett munkával, vizsgálatra küldi egy másik orvoshoz - egy szakorvoshoz, aki ezt a tényt ellenőrzi. Egy ilyen betegség csak a munkahelyi orvoslás szakterületén működő speciális munkahelyen értékelhető.
Így a beteget a foglalkozás-orvosi és klinikai toxikológiai ambulanciára (KPLaKT ambulancia), a KPLaKT osztályra vagy a foglalkozás-orvosi és klinikai toxikológiai klinikára lehet irányítani. Hazánkban csak három ilyen klinika működik - Pozsonyban, Kassán és Martinban.
Foglalkozási betegség felvétele
Ez a szakorvos felméri a betegséget, akár foglalkozási betegségről van szó, akár nem. Az orvos döntését a beteg egészségi állapotának értékelése és a beteg munkakörülményeinek és elvégzett munkájának vizsgálatából származó szakértői vélemény alapján hozza meg, amelyet az illetékes népegészségügyi hatóság készített.
A munkakörülmények vizsgálatából származó szakértői vélemény kulcsfontosságú dokumentum a foglalkozási megbetegedések felismerésében. A közegészségügyi hatóság megerősítheti (de nem köteles) megerősíteni, hogy a beteg által elszenvedett betegség a munkával kapcsolatban merült fel,
Ha az orvos megtudja, hogy betegségről van szó, amely okozati összefüggésben van a munkával, orvosi igazolást állít ki a foglalkozási betegség elismeréséről. Orvosi jelentést készítenek akkor is, ha a foglalkozási megbetegedést nem ismerik fel. Az orvosi jelentés mintája a foglalkozási betegség felismerése és el nem ismerése esetén a sz. 355/2007 Coll. a 3e. mellékletben. A jelentés többek között megfogalmazza, hogy a beteg mely munkakörben dolgozik, ill. dolgozott, valamint a munkáltató és a munkahely részletei.
Milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak, ha a munkavállalót foglalkozási betegség miatt ismerik el?
A munkáltató köteles a foglalkozási megbetegedésben részesített munkavállalót jelenlegi egészségi állapotára tekintettel másik munkahelyre áthelyezni. Ha nincs más megfelelő beosztása a munkavállaló számára, felmondhatja neki, vagy beleegyezhet a munkaviszony megszüntetésébe.
Ebben az esetben azonban a munkáltató köteles végkielégítést fizetni. A Munka Törvénykönyve szerinti végkielégítés összegének legalább a munkavállaló havi átlagfizetésének tízszeresének kell lennie.
Ez nem vonatkozik arra az esetre, ha a balesetet egy alkalmazott okozta, és nem felelt meg a munkahelyi biztonság és egészségvédelem biztosítására vonatkozó előírásoknak, vagy a munkahelyi biztonság és egészségvédelem, illetve az alkohol, kábítószerek vagy pszichotrop anyagok okozta munkahelyi balesetnek, valamint a a munkáltató nem tudta megakadályozni (a Munka Törvénykönyve 76. cikkének (3) bekezdése).
Foglalkozási betegséggel kapcsolatos károk megtérítése
Ha az alkalmazottnál foglalkozási megbetegedést diagnosztizáltak, kártérítésre jogosult. Számos lehetőség van. Ezeket az ellátásokat a társadalombiztosító fizeti, szükséges, hogy a munkavállaló jelentkezzen. A társadalombiztosító társaság értékeli a foglalkozási megbetegedések kivizsgálásának összes véleményét és jelentését. A munkavállaló által teljesített feltételektől függően a következő ellátások nyújthatók:
- Fájdalom kompenzálása;
- A szociális alkalmazás nehézségeinek kompenzálása;
- Egyszeri elszámolás;
- Baleseti járadék;
- A kezeléssel járó költségtérítés.
A fájdalom kompenzálása
Ha a foglalkozási betegség klinikai megnyilvánulása nem tartott tovább 1 évnél, fel kell mérni az okozott fájdalmat. Az egészségkárosodás, annak kezelése vagy következményeinek megszüntetése által okozott fájdalmat kompenzálják (437/2004. Sz. Törvény).
A szociális alkalmazás nehézségeinek kompenzálása
Ha a foglalkozási betegség klinikai megnyilvánulásai több mint 1 évig tartottak, felmérik a szociális alkalmazás nehézségeit. Állandó képtelenség olyan munkát végezni, amely a betegséget okozta, vagy annak súlyosbodásához vezethet.
Egyszeri elszámolás
Ezt az ellátást olyan munkavállalók kapják meg, akik foglalkozási megbetegedés következtében legalább 10% és legfeljebb 40% munkaképtelenek.
Baleseti járadék
Ennél a dózisnál különbséget tesznek a munkaképesség csökkenésének üteme között. Rendszeres ellátás, amelyet csak akkor lehet nyújtani, ha a munkaképesség több mint 40% -kal csökken.
A kezeléssel járó költségtérítés
Ezt az ellátást akkor fizetik, ha a foglalkozási betegség kezelését nem egészségbiztosítás, hanem társadalombiztosítás fedezi.
Foglalkozási betegség kompenzációjának összege
Nehéz kiszámítani azt a teljes összeget, amelyet a munkavállaló kaphat a foglalkozási betegség felismerésekor. Az orvos feladata, hogy felmérje az egészségkárosodás mértékét, és a társadalombiztosító társaság értékelje helyzetét.
A foglalkozási megbetegedések megelőzése/védelme
Hogyan lehet megelőzni a foglalkozási megbetegedéseket? Az alapnak megfelelő munkakörülményeknek kell lennie, amelyeket a munkáltató biztosít az alkalmazottainak. Szerves része a belső irányelvek kidolgozása és azok betartása.
A következő alapvető lépés az egyéni védőeszközök biztosítása és az alkalmazottak maguk általi használata (pl. Hallásvédők zajos munkahelyen).
Egészségvédelem, munkavédelem, tűzvédelem gond nélkül, vegye fel velünk a kapcsolatot
Kérjen nem kötelező érvényű árajánlatot a munkavédelem ellenőrzött szolgáltatójától, a PZS-től és a PO-tól.