A foszfor fontos része a csontok, a fogak, a membránok szerkezetének és az energia-anyagcserének. A felnőtt emberi test körülbelül 450-650 g foszfort tartalmaz, főleg a fogakban, a csontokban és a központi idegrendszerben. Ennek ellenére olyan információk jelentek meg, amelyek szerint az élelmiszerekben található foszfor káros, és vigyázni kell rá. Ezért céloztuk meg ezúttal a foszfort. Ha tudni szeretné, hogy van valójában, olvassa el róla többet cikkünkben.
A foszfornak számos fontos szerepe van az emberi testben, ezért nevezik szükséges ásványi anyag. Funkciói közé tartozik főleg az építés, az aktiválás, a szabályozás vagy a katalizátor. Az érdekes dolog az a testben lévő foszfor 80% -a megtalálható a csontokban és a fogakban, a fennmaradó rész eloszlik a vérben és más szövetekben, különösen a szívben, a vesében, az agyban és az izmokban.
A foszfor azonban sok elemmel reagál legállandóbb útmutatója a kalcium. Bár a kalcium és a foszfor aránya a csontokban 2: 1, más szövetekben arányuk jóval magasabb. A foszfor a B-vitamin aktiválásában is segít, és lehetővé teszi annak jótékony hatását a szervezetben. A foszfor jelentőségét a következőképpen lehet összefoglalni:
A foszfor felszívódása főként a vékonybélben történő diffúzió útján történik. A testből történő kiválasztása viszont a vesén keresztül működik, amely kiválasztja a vizelettel. Ha hiány van a testben (úgynevezett hipofoszfatémia), akkor ez az állapot leggyakrabban gyengeséggel, rossz közérzetsel és gyors fáradtsággal jelentkezik. Emellett törékeny csontok és fogak, étvágytalanság, ízületi fájdalmak és fokozott hajlam a fertőzésekre.
A foszforhiány egyéb tünetei közé tartozik az izomfájdalom, a nyelési rendellenességek és az alsó végtagok duzzanata. Azonban a foszforhiány valószínűsége emberben viszonylag alacsony. A legtöbb ember napi étrendjéből kapja meg a szükséges foszfort.
A hosszú távú túlzott foszforbevitel elnyomja a kalcium felszívódását és anyagcserezavarokat okoz. Egy ilyen jelenség (úgynevezett hiperfoszfatémia) általában hányingerként, hányásként és hasmenésként jelentkezik. Mivel A foszfor túladagolása negatív hatással van a vas és a kalcium felszívódására is, csökkent vérnyomás és láz formájában is megnyilvánulhat.
A csontok megfelelő működésében és felépítésében nemcsak a foszfor és a kalcium vesz részt D-vitamin és mellékpajzsmirigy-hormon, más néven mellékpajzsmirigy-hormon. A vesékkel való kölcsönhatásuk fontos szerepet játszik a vér foszforszintjének fenntartásában. A kalcium a foszforral együtt részt vesz az egészséges csontok és fogak építésében.
A vesék pótolhatatlan szerepet játszanak ezen ásványi anyagok szabályozásában. Az inaktív D-vitamin aktív anyaggá történő átalakulásának a helye is, amely növeli a kalcium felszívódását a vékonybélben. Ha a vér kalciumszintje csökken (a norma 2,25 - 2,75 mmol/l között van), a mellékpajzsmirigy testek kiválasztják a mellékpajzsmirigy hormont. Ezt követően a kalcium felszabadul a csontokból, és vérszintjét beállítják.
A mellékpajzsmirigy hormon túlzott szintje (a dialízisben szenvedő betegeknél a normál érték 150-300 pg/ml) csontgyengeséget és fokozott törékenységet eredményezhet. A krónikusan érintett vesék azonban nem képesek fenntartani a normális foszforszintet a vérben, és fokozatosan emelkednek (hiperfoszfatémia). A dialízisben szenvedő betegek tipikus megállapítása, de a dialízist megelőző betegeknél is megfigyelhető.
TÍPUS: További érdekes információkat olvashat az ételekben lévő kalciumról.
A foszfor fő forrásai elsősorban vörös hús, baromfi, tej és tejtermékek, teljes kiőrlésű kenyér és gabonafélék. A magas foszfortartalmú ételek közé tartozik különösen a hüvelyesek borsó és lencse, belsőségek, hal, csokoládé, sajt, dió vagy tojás. Érdekes lesz tudni, hogy rendkívül magas foszfortartalma van például az élelmiszerekből tökmag és mák.
Egy felnőtt számára a napi ajánlott foszfor adag (DDD) a tartományban van 800-1200 mg. 1 évesnél fiatalabb gyermekeknél a javasolt foszfor napi adag sokkal alacsonyabb, csak 500 mg körül van, a 10 évesnél fiatalabbaknál valamivel magasabb a DDD - 800 mg foszfor naponta.
A dózist a szoptató nők számára is módosítják. Elő van írva, hogy Egy szoptató nőnek 16 mg foszforra van szüksége 100 ml anyatejben.
A foszforbevitel tolerálható felső határa 4,0 g/nap. Ugyanakkor a napi 3,5 g marad a legmagasabb foszforbevitel a megfigyelt káros tünetek nélkül. A kockázati csoportok közé tartoznak azok az emberek, akiknek magas az alumíniumtartalmú savkötők fogyasztása, valamint a mellékpajzsmirigy-hormon túltermelésben szenvedő betegek (hiperparatireoidizmus). Nem ajánlott, hogy a foszforfogyasztás nagyobb legyen, mint a kalciumbevitel, mert zavarhatja annak felszívódását és elérhetőségét.
Noha a foszfor elengedhetetlen a megfelelő táplálkozáshoz, az emberekben a foszforhiány valószínűsége viszonylag alacsony, ezért célszerűbb az esetleges hiperfoszfatémiára koncentrálni, azaz a szervezetben lévő foszforfeleslegre. Erre a célra a következőket javasoljuk: