Cseh történész: A görögök 1947 óta szokták a külföldi segítséget
Meddig terjednek a görög válság gyökerei? Jan Koura történész azt állítja, hogy Truman amerikai elnök kormánya már panaszkodott a korrupcióra, amely leértékelte a háború utáni segítséget Görögországnak.
Görögországnak szerencséje volt a második világháború utáni szerencsétlenségben. A szovjet harckocsik a szomszédos Bulgáriában álltak meg, és a Nyugat nem volt biztos abban, hogy Görögország a szovjet műholdak közé kerül-e. JAN KOURA történész a prágai Károly Egyetemről azt mondja, hogy az ország hosszú évek óta élvezi ezt a pozíciót. "A görög politikusok emlékeztették az amerikaiakat arra, hogy milyen szerepet játszanak a biztonságpolitikájukban a hitelkérelmek benyújtásakor" - mondja.
A történelem a kulcs a görögországi helyzet megértéséhez?
Ha a 20. század Görögországát nézzük, két dolgot látunk. Az ország nagyot szenvedett a második világháború alatt. Néhány évvel később is bizonytalanul élt a polgárháború miatt. Ezt követően azonban kormányai megtanultak kihasználni geopolitikai helyzetüket. És itt már megtalálhatjuk a kapcsolatot a mai napgal, amikor Görögországot kritizálják a nem hatékony gazdaság miatt.
Kezdjük tehát az elejétől. Milyen volt Görögország a második világháború előtt?
Azokban a napokban valóban fejletlen agrárállam volt. A mezőgazdaság adta a GDP harmadát, és a lakosság 60 százalékát foglalkoztatta. Ennek ellenére az ország nem volt önellátó élelmiszer, és a külföldről származó importtól függ.
A háború alatt Görögország Olaszország és Németország megszállása alá került. Mi okozta?
A helyzet súlyosbodott, Görögország a háború alatt elvesztette lakosságának mintegy nyolc százalékát. Az ország éhes volt, az ellátás leállt, az infrastruktúra tönkrement. Ezenkívül a megszállás távozása után polgárháború tört ki a nyugatbarát kormány és a Moszkva által támogatott kommunista partizánok között. Nagy-Britannia és az Egyesült Államok attól félt, hogy Görögország a Szovjetunióba kerül, amelynek harckocsik a szomszédos Bulgáriában vannak.
Így kezdődött a Görögországnak nyújtott támogatás korszaka?
Igen, 1947-ben az amerikaiak átvették a felelősséget az országért, mert Nagy-Britannia gazdaságilag kimerült, és nem engedhette meg magának, hogy tovább támogassa a görög kormányt a gerillák elleni harcban. Truman elnök felkérte az Egyesült Államok Kongresszusát, hogy hagyja jóvá Görögország és Törökország támogatását. Athénnak 300 millió dollárt kellett kapnia. Az amerikaiak a következő években folytatták ezt a segítséget, és végül bevonják Görögországot az úgynevezett Marshall-tervbe.
Milyen célokra fordult az amerikai pénz?
Mivel a polgárháború 1949-ig tartott, a pénz több mint fele a központi kormány felfegyverzésére fordult. Később elsősorban a gazdasági fejlődésről volt szó. Erre a pénzre például megépítették az Athéntól Thesszalonikibe vezető főutat. Emellett olyan iparág épült, amely Görögországban szinte nem létezett, főleg finomítók vagy műtrágyagyárak.
Mit ígértek az amerikaiak ebből a segítségből?
Abban reménykedtek, hogy ha Görögország virágozni kezd, a baloldalnak esélye sincs elérni a lakosság jelentős részét. Görögország stratégiailag fontos területté vált. Ha Moszkva mellé állna, akkor a szovjet befolyás a Földközi-tengerre is átterjedhet. Az amerikaiak ezért megpróbálták biztosítani pozícióikat. Krétában például katonai támaszpontot építettek, amely ma is működik, és az ötvenes évek végén még atomfegyverek Görögországban történő elhelyezéséről is döntöttek.
Harry S. Truman elnök a háború utáni első években az Egyesült Államokat irányította. Az adminisztrációja kezdett pénzt küldeni Görögországba. Fotó - Wikipédia
Hogyan bántak a görögök az amerikai segélyekkel?
Az Egyesült Államokból származó pénz valóban hozzájárult a görög gazdaság talpra állításához. Az 1950-es évek közepén GDP-jük hét százalékkal nőtt, és az országnak végül sikerült önellátóvá válnia. Másrészt már akkoriban az amerikaiak többször panaszkodtak arra, hogy a pénz nagy része valahol elveszett, vagy nagyon nem hatékonyan került felhasználásra.
Korrupcióra panaszkodtak?
A korrupció és az a tény, hogy a pénz néha úgyszaladt a kéményen. Az amerikaiaknak voltak tisztviselőik Görögországban, akik felügyelték a segítséget, ezért első kézből szerezték meg az információkat. Például az Egyesült Államok Külügyminisztériuma egy 1949-es dokumentumban azt írta, hogy az új autópálya néhány hónap alatt javításra szorul, mert az építők rossz minőségű anyagokat használtak fel. Szó szerint azt írták, hogy "egyes projekteket korrupció és felügyelet hiánya kísért". Ez már azoknak a mintáknak a modellje, amelyeket ma láthatunk, de természetesen nemcsak Görögországban.
A görög paraszt eke Missouri-ból származó öszvér segítségével. A huzatos állatok utánpótlása a Marshall-terv része volt. Fotó - Truman könyvtár
Amíg az amerikai segélyek tartottak?
Ha a Marshall-tervről beszélünk, amelyek vissza nem térítendő támogatások voltak, akkor ez a támogatás 1952-ben véget ér. Ekkor Görögország csatlakozott a NATO-hoz, és elmúlt a szovjet blokk részévé válásának közvetlen veszélye. Az ország már annyira stabil volt, hogy megkezdhette a turizmus fejlesztését. Ugyanakkor sikerült külföldi befektetéseket vonzania, amelyek a hajógyártáshoz és a vegyiparhoz fordultak. Például az amerikai ESSO olajipari vállalat acélgyárat és egy nagy petrolkémiai komplexumot épített az 1960-as évek elején.
Tehát az amerikai kormány már nem segített közvetlenül Görögországnak?
A közvetlen támogatásoknál nem segített, de elindult egy másik típusú támogatás. A görög hajóépítők például hajók százait szerezték meg kedvező feltételekkel. Ezen felül kölcsönöket nyújtott. A görög politikusok akkor már megtanulták használni geopolitikai helyzetüket, és merem állítani, hogy visszaélhetnek is velük. A hitelkérelmek során emlékeztették az amerikaiakat arra, hogy Görögország milyen szerepet játszik biztonsági politikájukban. De John F. Kennedy érkezése után az Egyesült Államok teljesen más régiókra összpontosított, így már nem fordított ekkora figyelmet Görögországra.
Mindenesetre úgy tűnik, hogy a görög gazdaság akkor jól járt.
Noha a görög gazdaság növekszik, a kereskedelem egyenlege továbbra is nagyon gyenge. A görögök alapvetően csak mezőgazdasági termékeket exportáltak: olajbogyót, gyümölcsöt és olívaolajat. 1960-ban az ilyen hagyományos termékek adták az összes export 80 százalékát. Épp ellenkezőleg, számos terméket még importálni kellett, főleg az USA-ból.
Miklos: Görögországnak nem szabad mindenáron az eurózónában maradnia
Az 1960-as évek második felében katonai junta került hatalomra Görögországban. Milyen következményei voltak?
A hidegháború szempontjából ez nem volt elengedhetetlen, mert a junta antikommunista volt, így nem fenyegetett veszély, hogy a görögök a Szovjetunió oldalára álltak. Az Egyesült Államok először embargót vezetett be a nehézfegyverek behozatalára, de nagyon hamar megkezdte annak kijátszását, és végül teljesen feloldotta a tilalmat. Kedvelték a katonai rendszer antikommunista jellegét, ezért Görögország továbbra is a NATO tagja volt. Az Európai Közösséghez való csatlakozásának folyamata éppen leállt.
A hetvenes évek közepén a junta véget ért. Ekkor megnyílt az út az akkori Európai Közösség felé?
Az igazság az, hogy az Európai Közösség alapító tagjai nem akarták beengedni a görögöket egymással. Ennek oka azonban nem a gazdaság volt, hanem Görögország és Törökország közötti viták. Nem sokkal Ciprus felosztása után történt, és nem volt világos, hogyan alakul az egész konfliktus. A meghatározó szerepet ekkor Konstantínos Karamanlís új miniszterelnök játszotta, aki találkozott nyugati politikusokkal és diplomáciai lobbit adott az országért. Az akkori francia elnök, Giscard d'Estaing még azt is megjegyezte, hogy nem Karamanlíék léptek be Görögországba. Mindenesetre 1981. január 1-jén Görögország kibővítette az eredeti nyolc tagállamot.
A görög bankok számíthatnak az EKB segítségére, de továbbra is zárva maradnak (mik a forgatókönyvek Görögország számára)
Aztán eljön az európai támogatások korszaka?
Igen, csatlakozva a mai Európai Unió előfutárához, Görögország az európai támogatások nettó kedvezményezettjévé vált. Nos, ez sem volt egyértelmű. A junta fennhatósága alatt Görögország gazdaságilag szenvedett. A helyzetet súlyosbította az 1970-es évek végi olajválság, amely egész Nyugat-Európát érintette. Karamanlís miniszterelnök ezért a lakosság életszínvonalának emelésére törekedett.
Hogyan kell?
Az 1970-es évek vége óta hatalmas növekedést tapasztalhatunk a szociális kiadásokban. A korrupció, a hatóságok rossz működése, a gyenge adóbeszedés, az alacsony munkaerő-termelékenység ezzel kezdett újra kapcsolatba lépni.
Úgy tűnik, hogy ez ma már Görögország problémáinak közvetlen kezdete.
Mondhatni, hogy akkoriban Görögországot már megtanították adósságból élni. A hiány növekedni kezdett, valamikor az 1980-as évek közepén elérte a GDP kilenc százalékát. Amikor 1992-ben aláírták a Maastrichti Szerződést, még magasabb volt. A következő években a görögöknek nem volt esélyük teljesíteni az euró bevezetésének konvergencia kritériumait, és politikai okokból befogadták őket az euróövezetbe (a maastrichti kritériumok szerint a költségvetési hiánynak kevesebbnek kellett lennie a GDP.).
Van fogalmad arról, hogy mi lesz ezután Görögországgal? A történelem néhány párhuzamot kínál?
Kicsit látom ezeket a párhuzamokat abban, hogy Oroszország most miként vizsgálja felül a befolyásának gyakorlásának lehetőségeit Görögországban, csakúgy, mint a második világháború után. Tudjuk, hogy Ciprasz miniszterelnök Moszkvába megy. Az oroszoknak egyelőre nincs sok kínálnivalójuk, mert maguk is szembesülnek egy problémával. Érdekes lesz azonban látni, hogy Moszkvának sikerül-e végre megszereznie Görögországot a maga oldalán, és így valóban teljesíteni azt, amire a második világháború után törekedett.
- F utazási iroda Euró nélkül a görögök 15 évre nyúlnának vissza; Napló N
- Gyógytornász Sok kisebb háztartási hiba befolyásolja a csecsemők mozgását; Napló N
- A magány járványának megszüntetése rosszabb, mint az elhízás; Napló N
- Julian Assange leleplezése és paranoid hülyeségei; Napló N
- Fantom illatok; amikor olyan ízt érzékel, amely nem létezik az ételekben; Napló N