Cseh Köztársaság 2017. július 10 (HSP/Fotó: TASR/Bodo Marks/dpa via AP, Markus Schreiber)

Az elmúlt napokban a hamburgi utcákon tüntető több száz ember között sok különböző célú csoport volt. "Egyesíti őket a társadalom jelenlegi helyzetének kritikája, egy kapitalista, neoliberális rendszer" - magyarázta az iDNES.cz-nek adott interjúban Arnošt Novák szociológus, aki a múltban maga is aktív volt a cseh anarchisták csoportjában.

Novák szociológus elmondja, hogy a tüntetők között különböző spektrumú csoportok voltak, a Greenpeace tagjaitól a marxista csoportokig. Az okok, hogy miért találkoztak ott, különbözőek a különböző csoportok számára, mert mindegyik mást hangsúlyoz. Ezeket az embereket azonban a társadalom jelenlegi helyzetének kritikája egyesítette kapitalista, neoliberális rendszer formájában.

A szociológus szerint a tiltakozások tehát a status quo megkérdőjelezése és a hatalmi elrendezés delegitimizálása, amelyet a demonstrálók igazságtalannak tartanak.

Arra a kérdésre, hogy a tüntetők miért alkalmaznak erőszakos módszereket, Novák kifejtette, hogy Nyugat-Európában gyakoribbak a szigorúbb tiltakozások, és a zavargásoknak íratlan szabályai vannak, amelyeket a tüntetők és a rendőrök is tiszteletben tartanak.

"A radikális fellépés nem önkényes, ez nem jelenti azt, hogy egész Hamburg lángokban áll. Célja kifejezetten a vállalatok, a bankok és a luxusautók értelmezése. Ezek szimbolikus célok. Bár a legfrissebb hamburgi jelentések szerint az ottani helyzet megváltozott, és még a radikális tüntetők is elhatárolódtak az alternatív Schanze kerület éjszakai zavargásaitól. A német rendőrség beavatkozásaiból láthatjuk, hogy nem használ éles fegyvereket, ami minden bizonnyal más, kevésbé demokratikus rendszerekben is megtörténne "- tette világossá Novák.

Ugyanakkor hozzátette, hogy a jelenlegi hamburgi tiltakozások azért is fokozódtak, mert a rendőrség elkezdte megszegni saját törvényeiket, például azt, hogy felhajtottak egy engedélyezett demonstrációs tábort, hogy az embereknek ne legyen hol aludniuk és enniük. Házkutatásokat, beavatkozásokat és megelőző őrizeteket végzett. A fordulópont szerinte akkor következett be, amikor a rendőrség szétszórta a csütörtöki kapitalizmusellenes tüntetést, amelyet engedélyeztek.

Hamburg, a baloldali város

"Azt is meg kell kérdezni, hogy miért hívták össze a G20-értekezletet Hamburgban. Az elmúlt tizenöt évben hasonló hatalmi tárgyalások folytak mindig a világ távoli részein, éppen a tiltakozások megakadályozása érdekében. 2017-ben pedig hirtelen összehívják az ülést Hamburgban, amelynek története a szélsőbaloldal. Sok biztonsági szakértő rázta a fejét erre "- tette világossá Novák.

hamburg
A német rendőrség vízágyút használ az utcát elzáró tüntetőkre a németországi Hamburgban, a G20-csúcs elleni tüntetés során

A szociológus két magyarázattal találkozott arról, miért lett Hamburg a G20-csúcs helyszíne. Az egyik az, hogy nagy tiltakozásokra számítottak, amelyek ezután lehetővé teszik a törvények szigorítását és a polgári szabadságjogok korlátozását. "Kicsit összeesküvés illata van, és nem rajongok az összeesküvés-elméletekért, de amikor néhány német politikus reakcióit látom, lehet, hogy van benne valami. A liberális demokrácia válságban van Németországban, és az önkényuralmi kormányzás formáira tett erőfeszítések most előtérbe kerülhetnek "- magyarázta.

A második magyarázat az, hogy a helyi rendőrség megtanulta jól kezelni a tiltakozás e formáit, de a tiltakozások folyamatosan fejlődnek. "Ezen a rendezvényen egy nagy éles gyakorlatot akart kipróbálni, mert hosszú távon várhatóan több társadalmi nyugtalanság, válság stb. Hamburgnak laboratóriumnak kellett lennie, ahol a rendőrök megtanulják kezelni a tüntetők nagy számát, majd ezt a tapasztalatot nemzetközi szinten megosztják.

Novák ugyanakkor nem hiszi, hogy Hamburgot véletlenszerűen választották. Szerinte politikai döntés áll mögötte. A város választását a biztonsági szakértőknek is értékelniük kellett, akiknek figyelembe kellett venniük, hogy Hamburgban minden bizonnyal nagy tüntetések lesznek.

A termelés demokratizálása

Egyes tüntetők a "kapitalizmus halála" felirattal ellátott transzparenseket hordoztak. "Ezek szerint mi váltja fel a piacgazdaságot?" - kérdezi Zdenka Trachtová szerkesztő. Novák szerint le kell mondanunk a kapitalizmusról, és a demokráciát át kell vinni életünk más területeire, különösen a termelésre, mert jelenleg a társadalmi egyenlőtlenségek elmélyülésével nézünk szembe.

A német rendőrség képén a G20 csúcstalálkozó ellenzőinek bemutatóján, a németországi Hamburgban, 2017. július 6-án

A termelés demokratizálódását azzal magyarázza, hogy az emberek maguk dönthetik el, mit és milyen feltételek mellett termelnek. "Különböző jelek vannak már, különösen olyan országokban, mint Spanyolország, Olaszország vagy Görögország, ahol jelenleg különböző szolidaritási gazdaságok hálózatai és önálló projektek alakulnak ki. Van egy erős ún Ásványmozgás. A szövetkezetek jól működnek itt. Röviden: a társadalmat nem a magánnyereségre irányadó domináns piaci logikaként kell előmozdítani, hanem inkább olyannak, amely figyelembe veszi a társadalom szélesebb rétegeinek igényeit és kívánságait, és ugyanakkor tiszteletben tartja, hogy a bolygó, amelynek megvan a maga határa. "- pontosította Novák.

Hozzáteszi ugyanakkor, hogy posztszocialista társadalmunkban nagyon nehéz kritizálni a kapitalizmust, mert az egyiket azonnal azzal vádolják, hogy vissza akar térni az előző kommunista rendszerbe, amelyet a demokraták biztosan nem akarnak.

Formális jogok

A cseh szociológus azt is elmagyarázta, hogy a hamburgi tiltakozások a liberális demokrácia ellen is irányultak-e. "Megértésem szerint inkább a liberális demokrácia elmélyítéséről és leküzdéséről van szó, amelynek inkább részvételi szempontból kellene működnie. A jelenlegi liberális demokrácia bizonyos formában vagy szinte soha nem garantál bizonyos jogokat és szabadságokat. Például mire szolgál a szólásszabadság, ha csak a privát Facebook-profilodon gyakorolhatod, ugyanakkor a média tulajdonjoga koncentrálódik. Miért lehetséges demokratikusan szavazni a választásokon, amikor ez a lehetőség megszűnik, mielőtt belépne egy cégbe vagy gyárba "- magyarázta.

Így a hamburgi tiltakozások természetesen nem jellemzik a cseh szociológust antidemokratikusként vagy liberálisellenesként. De egyre többen úgy érzik, hogy nem vesznek részt a számukra elvárt szabályokban, és nem részesülnek azokban.

"A jogokat a társadalom azon kisebbsége javára határozzák meg, amely pénzt keres belőle, és a társadalom többsége elveszíti azt. Egyesek Trump, Brexit vagy populista vezetők megválasztásával mutatják be, mások hamburgi tüntetéseken mutatják be "- fejtette ki Novák zárásként.