A nyirokcsomók csíraközpontjának érintett B-limfocitái elveszítik az antitestek termelésének képességét, nem mennek keresztül apoptózison (természetes tervezett sejthalál).
Az előfordulás 2,4/100 000 nő és 3,1/100 000 férfi. Leginkább a 25 év körüli fiatalokat érinti.
Olvassa el még:
Tünetek
Megkezdődik a Hodgkin-kór
A Hodkin-kór pontos okai nem ismertek.
Felmerül a gyanú, hogy az egyik oka lehet a vírusos betegség mononukleózisának leküzdése, az Ebstein-Barr vírus okozta .
Úgy gondolják, hogy hatással vannak e betegség kialakulására is genetikai hajlam egyének is immunrendszeri rendellenességek akár veleszületett, akár más betegségek és fertőzések okozta .
Diagnosztika
A limfóma diagnózisa a betegség típusán alapul, mert a különböző típusok eltérő kezelési eljárásokat igényelnek.
Az orvos először megtudja a beteg anamnéziás adatait és a betegség tüneteit. Az alábbiak felhasználásával meghatározzák a diagnózisokat, a betegség stádiumát és a betegség pontos mértékét, valamint az alkalmazott kezelés hatásának nyomon követését:
- Biopszia- a mintavétel, vagy a teljes nyirokcsomó után a limfóma diagnózisát mikroszkópos vizsgálattal értékelik, ez szövettani vizsgálat. A legmegfelelőbb az, ha a legnagyobb csomópontot veszi az érintett helységből. A szövettani vizsgálat Reed-Sternberg típusú kóros sejtek jelenlétét tárja fel.
- A vér biokémiai vizsgálata, amelyben fokozott vörösvértest ülepedés figyelhető meg, vérszegénység és egyéb rendellenességek is jelen lehetnek a vérképben. A vérvizsgálatok nem specifikusak magára a betegségre, de pontosabbá teszik a diagnózist.
- Képalkotó vizsgálatok gyors technikákat alkalmaznak:
Röntgenvizsgálat mellkas röntgen): tipikus lelet az árnyék meghosszabbítása a szegycsont mögötti mellkasi térben. Ezen a téren lévő csomópontok megnövekedése miatt a mediastinum kitágul. Meghatározzuk a daganat tömegének mennyiségét. A nagy daganat 10 cm-nél nagyobb daganattömegnek tekinthető.
Számítógépes tomográfia (CT), Ultrahangos szonográfia (USG) Pozitronemissziós tomográfia (PET): megbízhatóan meghatározza a betegség mértékét a szervezetben, a szervezet állapotát és egy adott hely fogyatékosságának jellegét. Megmutatják az érintett település anatómiai viszonyait is.
Csontvelővizsgálat: A Hodgkin-kór ritkán terjed korlátozott formában a csontvelőbe. A diagnózis tisztázása érdekében azonban a legtöbb beteg vizsgálata ajánlott.
Áramlási citometriás vizsgálat: a megváltozott limfociták kóros eredetének meghatározására szolgál.
Kezelés
A kezelés a következőktől függ:
- Hodgkin-limfóma
- A betegség szakaszai
- A tumor növekedési üteme (akár indolens, akár agresszív)
- A beteg életkora
- A beteg általános egészségi állapota
1. Kemoterápia
A betegnek citosztatikumokat adnak e kezelés során.
A gyógyszerek megválasztása a limfóma típusától, a prognosztikai tényezőktől, az általános egészségi állapottól függ. A kezelés időtartama általában hat hónap, majd meghatározzák, hogy történt-e remisszió és le lehet-e állítani a kezelést. Ha nincs gyógymód, folytatni kell a hatékonyabbakkal citosztatikumok, vagy hozzáférés csontvelő transzplantáció.
2. Sugárterápia (besugárzás)
A daganatos sejteket elpusztítja fix gamma-sugárzási dózisok.
3. A kemoterápia és a sugárterápia kombinációja
A fiatalabb, Hodgkin-kórban szenvedő betegek jó állapotban vannak, és néha a járóbeteg-kezelés is elegendő. Ezek a betegek gyakran dolgoznak vagy tanulnak. Ha a kezelésnek bizonyos szövődményei vannak, és például csontvelő-transzplantációra van szükség, akkor a betegnek igen speciális onko-hematológiai munkahelyeken kezelik.