Milyen az élet? 2017

éljünk

Az életminőség mérése

Összefoglalás szlovák nyelven

Hogyan éljünk 2017-ben?

Mi járul hozzá a jó élethez? Noha az emberi élettapasztalatok gazdagságát nem lehet a hétköznapi számokkal megragadni, fontos, hogy a közpolitikát befolyásoló statisztikák tükrözzék az emberek anyagi életkörülményeit, valamint életminőségüket. Meg kell tükrözniük, hogyan változik az élet az idő múlásával, miben különbözik a lakosság különböző rétegeinek élete, és hogy a jelenlegi életminőséget a jövő erőforrásainak kimerülése árán érik-e el. A Hogyan éljünk negyedik kiadásának célja az, hogy megfeleljen ennek az igénynek, és képet adjon az OECD és a partnerországok lakosságának életminőségéről.

Az élet bizonyos szempontból jobb, de az életminőség több szempontból is elmarad

A pénzügyi válság mélyreható és tartós hatást gyakorolt ​​az emberek életére, és különösen munkájukra. Az életminőség 2005 óta bekövetkezett változását tekintve az 1. fejezet azt mutatja, hogy az emberek bizonyos szempontból jobban járnak, de a válság óta elért haladás lassú volt, és az életminőség több szempontból is elmaradt. Összességében a háztartások jövedelme 7% -kal, az átlagos éves jövedelem pedig 8% -kal nőtt 2005 óta, de ez még mindig az 1995 és 2005 közötti növekedési ütem körülbelül a fele. Azok az emberek aránya, akiknek nincs hozzáférésük az alapvető higiénés körülményekhez (ez már alacsony) az OECD-országok többségében) alig több mint egyharmadával esett vissza, és többen mondják, hogy biztonságban érzik magukat, ha egyedül járnak éjszaka. És bár az átlagos várható élettartam az OECD-országokban 2015-ben leállt, összességében csaknem két évvel emelkedett.

E sikerek ellenére az életminőség más szempontjai nem tudtak lépést tartani a változásokkal. Az összes OECD-ország körülbelül felében a tartós munkanélküliség még mindig magasabb, mint 2005-ben, a munkaerő-piaci bizonytalanság pedig körülbelül harmadával magasabb, mint a 2007-es első mérés során. A válság előtti évekhez képest a választói részvétel csökkent, az átlagos Az OECD-országok életével való elégedettség, valamint azok aránya, akik érzik a barátok és a család támogatását, három százalékponttal csökkent. A kép továbbra sem tisztázott az életminőséget idővel fenntartó erőforrásokkal kapcsolatban. Megint egyes mutatók terén elért haladást (pl. Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkenése, a dohányzók számának csökkenése, a K + F-be történő nagyobb befektetés és a magasabb gazdasági eszközök) ellensúlyozza az egyéb mutatók romló feltételei (pl. A legtöbb országban a háztartások eladósodása, a nettó pénzügyi csökkenés államháztartás eszközei, az elhízás növekedése és a kormányokba vetett bizalom csökkenése).

Sokan szembesülnek az egyenlőtlenségekkel

Az egyenlőtlenségek az emberek életének minden aspektusát érinthetik. A 2. fejezet az életminőség terén mutatkozó egyenlőtlenségeket többféle szempontból vizsgálja: a felső és az alsó csoport közötti megoszlásbeli különbségektől kezdve az életminőség nem, életkor és végzettség szerinti különbségeitől. Ez azt mutatja, hogy bár egyes közösségek nagyobb egyenlőséget érnek el, mint mások, minden OECD-országban vannak olyan területek, ahol nagy és kicsi az egyenlőtlenség. Az egyenlőtlenségek is együtt működnek, megsokszorozva a hátrányt. Például a felső 20% -os jövedelmi csoportba tartozó emberek kétszer nagyobb valószínűséggel mutatnak magas szintű elégedettséget az élettel, mint az alsó 20% emberek. És az életsel elégedett emberek négyszer nagyobb valószínűséggel vannak jó egészségben, mint az alacsony elégedettségűek. Az OECD-országokban sok embernek nincs birtokában a szükséges tartalék, hogy megvédje magát a jövedelem hirtelen csökkenésétől. Ha 25 hónapot fel kellene adniuk jövedelmükkel, az emberek több mint egyharmada szegénységbe kerülne - derül ki az OECD 25 országának adataiból.

A migránsok számos támadással szembesülnek életminőségük ellen

A szakadék a közintézmények és az általuk kiszolgált emberek között

Az OECD-választásokon a választói részvétel folyamatos csökkenése hosszú évek óta problémát jelent. A 4. fejezet további különbségeket sorol fel, amelyek miatt az emberek elszigeteltnek érzik magukat az őket kiszolgáló közintézményektől. Az OECD-országok lakosságának több mint fele úgy véli, hogy a korrupció elterjedt a kormányukban. A közintézményekbe vetett bizalom 2005 óta csökkent, és az emberek csupán 33% -a érzi úgy, hogy befolyásolhatja kormánya munkáját. A közéletben a legkevésbé képviselt emberek távolsága nő: a felső középfokú végzettséggel nem rendelkezők kevésbé érzik úgy, hogy befolyásolhatják a politikai döntéseket, mint a felsőfokú végzettségűek. Az alacsonyabb 20% -os jövedelmi csoportba tartozó személyek részvételi aránya 13 százalékponttal alacsonyabb, mint a felső 20% -os csoportban. Az európaiak általában elégedettek a választások lebonyolításával, de sokkal kevésbé elégedettek az egyenlőtlenségek csökkentését célzó politikai intézkedésekkel. Az elégedettség a közoktatással és az egészségügyi szolgáltatásokkal országonként jelentősen eltér, de általában magasabb azoknál az embereknél, akik nemrégiben használták ezeket a szolgáltatásokat. Ebből következik, hogy amikor az emberek nézőpontjainak formálása a tapasztalataiktól függ.

Ez az összefoglaló nem az OECD hivatalos fordítása.

Ennek az összefoglalónak a sokszorosítása engedélyezett, amennyiben az OECD szerzői jogait és az eredeti kiadvány címét elismerték.

A többnyelvű összefoglalók az OECD kiadványainak lefordított kivonatai, amelyek eredetileg angolul és franciául jelentek meg.

A teljes angol verziót az OECD iLibrary online könyvtárában olvashatja el!