gyermekek

Az anyanyelv abban a környezetben alakul ki, amelyben a gyermek él. A szülők kedvező feltételek megteremtésével befolyásolhatják a gyermek beszédének egészséges és természetes fejlődését. A gyermek fokozatosan, bizonyos szakaszokban szerez beszédet. Az alsó szakaszok a következő szakaszra való felkészülés, a fejlődés nem gyorsítható fel, a szakaszok nem hagyhatók ki, mert a gyermek fokozatosan érik. Ezt a folyamatot azonban megkönnyíthetjük a gyermek számára, ha beszédünket a gyermek beszédéhez igazítjuk. Teljesen természetes, hogy a kisgyermekekkel egyszerűbb módon beszélünk, és a gyermek beszédének fejlődésével fokozatosan alkalmazkodunk beszédünkhöz. Fontos, hogy a beszéd szintjén egy lépéssel a gyermek előtt legyünk, vagyis csak kicsit bonyolultabban beszéljünk, mint gyermekünk mondja. Az észlelő szülő könnyen megbecsülheti és beállíthatja gyermeke beszédének jelenlegi szintjét.

Beszéd előtti szakasz

A beszédes beszéd fejlődését megelőzi. 0-8 hónapos korában a gyermek stádiumban van akaratlan kommunikáció. Nincs tisztában azzal, hogy viselkedésének kommunikatív funkciója van, pl. nem érti, hogy a sírás vonzza az anya figyelmét.

Szándékos kommunikáció

A szándékos kommunikáció a 8. hónaptól kezdve, vagy az első gesztusok megjelenésével jelenik meg. Fontos a "tárgy tartósságának megértése" képesség - a gyermek rájön, hogy az objektum akkor is létezik, ha nem látja el (rejtett tárgyakat keres). Az első szavak 12-18 hónapos korban jelennek meg.

Kétszavas kapcsolatok a 18-24 hónapos kor kimondása. Ebben a korban a gyermek körülbelül 50-70 szót használ, és körülbelül 100 szót ért.

Fejlesztett mondatok 24-30 hónapos korban jelennek meg. A nyelvtan is fokozatosan javul.

Mondatok a gyermek körülbelül 30-36 hónapos korban kezdi használni. Ebben az időszakban a gyermek már megért még bonyolultabb utasításokat, elöljárókat és kötőszavakat használ.

Hogyan segítsünk egy gyermeknek?

A gyermek beszédét úgy fejlesztjük, hogy beszédünket hozzáigazítjuk a gyermek beszédéhez. A jelenlegi fejlettségi szintről indulunk ki, nem a kronológiai életkorból (azaz nem a gyermek hány éves kora, hanem milyen fejlettségi szint szerint). Másoljuk a természetes fejlődést, és a gyermeket magasabb fejlettségi szintre mozgatjuk. Mindezt úgy érjük el, hogy játék közbeni beszédünkben és a gyermekkel folytatott normális tevékenységekben az ún HATÉKONY KOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIÁK. A következő részben felsorolom a legismertebb stratégiákat.

Gesztusok

A kéz, az arc, a test mozgásai, amelyek hozzáadódnak a beszélt beszédhez. Inkább fejlődésben, mint szavakban jelennek meg. A gyermek számára érthetőbbek, mint a beszélt nyelv.

Hangolás a gyermek beszédszintjére

Állítsa be beszédét a gyermek beszédszintjéhez. Amikor a gyermek még nem beszél, akkor egyszavas mondatokban, gesztusok és hangok segítségével beszél.

Szemtől szemben

Engedje le magát egy gyermek szintjére, hogy lássa az arcát, lehajoljon vagy leülhessen mellé. A gyermek látja, amit néz, miközben a szája mozog, utánozhatja.

Várakozás

Adjon gyermekének elegendő időt arra, hogy kifejezze, amit akar. Ne válaszoljon és ne tegyen meg mindent a gyerekért, ne adjon meg mindent azonnal a gyereknek. Például csak adj neki egy darabot a kedvenc ételedből, és várd meg a választ. Kérhet még? Várjon legalább 10 másodpercet.

A gyermek mindenek felett álló érdekének betartása

Használja ki azokat a játékokat és biztonságos helyzeteket, amelyek a gyermeket érdeklik. Tegye azt, amit gyermeke szeretne, csatlakozzon a játékához, fejezze ki szavakkal az érdeklődését.

Ismétlés

Az ismétlés rutint teremt. A rutin visszatérő helyzet vagy tevékenység. A rutin előnyei, hogy a gyermek előre láthatja a következő lépést, aktívabban részt vehet a játékban és a különböző tevékenységekben.

Modellezés

Modellezzen olyan beszédet, amely közel áll a gyermek beszédéhez. Beszéljen bejelentő mondatokban, ne kényszerítse a gyermeket az ismétlésre! Modellezéssel példákat ad a gyermekének a megfelelő szóalakokra. A gyermek a megfelelő példakép meghallgatásával is tanul.

Kiterjesztés vagy kiterjesztés

Bontsa ki azokat a mondatokat, amelyeket a gyermek mondott. Például, ha egy gyermek kétszavas mondatot mond, akkor további szavakat ad hozzá. Ha a gyermek mondatokat alkot, akkor mondatokkal és hasonlókkal beszél. Ennek a stratégiának az az előnye, hogy a gyermek megtanulja a szavak kombinálásának és a mondatok létrehozásának szabályait.

Hozzászólás

Beszéljen arról, hogy mi zajlik körülötted, mit csinálsz, vagy mit csinál a gyereked. Írja le, mit néz a gyermek. Beszédének bonyolultságát igazítsa a gyermek fejlettségi szintjéhez, soha ne kérje a gyermeket, hogy ismételje meg Önt, amikor fejlõdésileg felkészült vagy motivált, utána fogja ismételni a szót.

Elnevezés

Nevezzen meg és címkézzen meg olyan dolgokat, embereket, tevékenységeket, amelyek a gyermeket jelenleg érdeklik.

Áthidalás

Az áthidalás az a kapcsolat, amit a gyermek tud, és az, amit még nem tud. A stratégia alkalmas magasabb fejlettségi szintű gyermekek számára. Új szavak magyarázatára szolgál. Adjon gyermekének minél több információt a szóval kapcsolatban.

Értelmezés

Hangosan elmondod, hogy egy adott helyzetben lévő gyermek mit szeretne mondani, ha meg tudná mondani. Fontosnak kell lennie annak, amit a gyermek tesz, a gyermek megtudja, hogy amit tesz vagy mond, kihat a környezetére.

Célzás

Egy tipp segít fenntartani a beszélgetést. Mondja meg, ha látja, hogy a gyermek válaszolni akar Önre, de nem tudja, hogyan. A segítség lehet szó, megjegyzés vagy más megfelelő kérdés.

Javaslati eljárás:

1. Írjon egy szót, amelyre a gyermek nem emlékszik, mondja meg például, mire használják.

2. Jelöljön meg egy szót egy mozdulattal vagy mozdulattal.

3. Mondja ki az első szótagot, vagy adjon választási lehetőséget a gyermeknek. Például játékautó vagy labda?

Fontos, hogy ne kényszerítsük a gyereket beszélgetésre. Próbáljon nyugodt helyzeteket kialakítani, amelyekben a gyermek korlátozás nélkül kifejezheti magát. Ne várja meg, amíg a baba elkezd kérdezni, hanem kérdezni kezd. Az interjú során nézzen rá a gyermekre, minden figyelmét rá összpontosítsa. A gyerekek érzik, amikor a szülők máshol gondolkodnak. Néha ez a tény blokkolja őket a történetben.

Nagy különbségek vannak azonban abban is, hogy a szülők mennyi időt töltenek beszélgetéssel a kisgyermekekkel. A Stanford Egyetem pszichológusainak kutatása kimutatta, hogy azoknak a gyerekeknek, akiknek a szülei később beszélnek velük, több szókincsük van, és gyorsabban tanulnak új szavakat. A kutatók ezt is kimutatták beszéd tanulásakor nem elég, ha a gyerekek csak azt hallják, hogy a felnőttek hogyan beszélgetnek egymással, vagy a háttérben futó tévével, hanem a beszédet közvetlenül nekik kell címezni. Fontos felismerni azt is, hogy a gyerekekkel még akkor is beszélni kell, amikor nagyon kicsiek, és első látásra még nem értik a felnőtteket. A kezdeti egyoldalú megbeszélések olyan készségek fejlesztését is segítik, amelyek megkönnyítik számukra a gazdag szókincset az óvodás és iskolás korban.

A televízió hatása a beszédfejlődésre

A mai szülők számos különböző játékkal állnak rendelkezésére, amelyek gyermekeik fejlesztését célozzák. Szinte minden játék azt ígéri, hogy javítja vagy felgyorsítja egy képesség fejlődését. Fontos helyet foglalnak el a piacon az oktató videók vagy a televíziós programok, amelyek közül sokat már kora gyermekeknek szánnak. A legtöbb ilyen termék a legfiatalabbak számára beszédorientált, ami a kisgyermekek egyik legnagyobb fejlődési kihívása. Az ilyen kisgyerekek azonban új szavakat tanulhatnak a televízióból?


Ezt a kérdést egy kutatócsoport tette fel Judy DeLoache vezetésével. Mivel az új szavak elsajátításának leghatékonyabb módját akarták megismerni, a 12-18 hónapos gyermekek nagyobb csoportját 3 alcsoportra osztották, és mindegyiknek az volt a feladata, hogy 25 hónapot megtanuljon anyanyelvén egy hónap alatt. Az egy csoportba tartozó gyerekek egy kereskedelmi szókincsfejlesztő DVD megtekintésével tanultak meg őket, amelyet szüleik hetente többször, 4 héten keresztül adtak ki. A második gyermekcsoport ugyanazt a DVD-t kapta, de szüleiket arra utasították, hogy aktívan nézzék meg a gyerekekkel. A harmadik csoport gyermekeinek nem volt elérhető videó, de a szülők kaptak egy listát a célszavakról és utasításokat, hogy megtanítsák gyermekeiket úgy, ahogyan otthon szokták új kifejezéseket tanítani. Összehasonlításképpen, a kutatók egy negyedik kontroll csoportot is követtek, akiknek szülei nem kaptak semmilyen célszót vagy videót. Végül a kutatók tesztelték a gyerekek új szavait, amelyeket a gyerekek megértettek. A csoportok közül melyik tanult a legsikeresebben? A videók nélküli szülők bizonyultak a leghatékonyabbnak. Egyetlen olyan gyermekcsoport sem volt jobb, mint a DVD segítségével, mint a kontrollcsoport.

Ez a következtetés nem egyedülálló, hasonló eredményeket hoztak számos tanulmányban, amelyek célja a televíziós programokból származó kisgyermekek szókincsének tanulásának hatékonyságát figyelemmel kísérni. Kiderült, hogy számos feltétel kulcsfontosságú a beszéd korai életkorban való tanulásához, amelyet önmagában egy televíziós műsor nézése nem garantálhat. A legfontosabb közvetlen kommunikáció a gyermekkel. A televíziós műsorok általában nem működnek hatékonyan a gyermek figyelmével, mert gyakran túl sok zavaró tényezőt tartalmaznak, például hangos hangokat vagy sok színes képet, de nincsenek szinkronban az új szavak bemutatásával.


A tanulmányban a televíziónak nincs pozitív hatása a gyermekek szókincsének fejlődésére. Vannak azonban olyan megállapítások is, amelyek szerint a tévézés akár lelassíthatja a beszédtanulást. Miért? Minél több gyerek nézi a tévét, annál kevesebbet beszélnek szüleikkel. És mi segített a legjobban a szókincs fejlesztésében? Könyvek. A gyermek nem tudja önállóan elolvasni őket. A mappa megtekintése közben a kisgyermek szülője megmutatja a képeket, leírja azokat, és megkéri a gyermeket, hogy mutassa meg, mit lát. Figyeli, hogy a gyermek koncentrál-e, és hozzáigazítja ütemét a tempójához. Ez a kölcsönhatás a legfontosabb a beszédfejlődés szempontjából. Ebből a tudásból az következik, hogy ha kisgyermekének tetszik az oktató videók, és azt szeretné, hogy valódi hatással legyenek a szókincsének fejlődésére, próbálja meg együtt nézni őket, hasonlóan a könyvekhez.

A klasszikus könyv nem helyettesíthető

Ma lehetetlen megakadályozni, hogy e-könyvekből, hangoskönyvekből, monitorokból, kijelzőkből, mobiltelefonokból, táblagépekből és laptopokból olvassák. Raymond Mar Keith Oatley kanadai pszichológusok azonban azt tapasztalták, hogy a monitorokról olvasva az agy más struktúrával rendelkezik, mint papírról olvasva. Azt mondják a kijelzőkről olvasva a szókincs, a kreativitás, az érzelmek kevésbé fejlődnek. Papírkönyvből olvasva mélyreható olvasat következik, amely elnyeli az egész gyermeket, és nemcsak ismereteit fejleszti, hanem érzelmességét és lelki fejlődését is. A kijelzőkről történő olvasás felületességet okoz az olvasás során.