A fejlődést, az egyenlőtlenséget és a szegénységet különböző módon és különböző indexekkel mérik. Bemutatjuk Önnek a leghíresebbet.

hogyan

Az a tény, hogy a világ nem egyenlő, nem újdonság. Az utóbbi évek számos tanulmánya és statisztikája azt mutatja, hogy a jövedelmi olló a világon hogyan bővül, a gazdagok meggazdagodnak, a szegények szegényebbé válnak. Ennek eredményeként az országok lassabban nőnek és fejlődnek, mint amennyit lehet. A fejlődést, az egyenlőtlenséget és a szegénységet különböző módon és különböző indexekkel mérik. Bemutatjuk Önnek a leghíresebbet.

Humán Fejlesztési Index

Meg kell különböztetnünk a fejlődést és a növekedést. Leginkább a bruttó hazai termék növekedését mérjük. Megmutatja, hogy egy adott országban mennyit termelnek évente. A fejlődést például az emberi fejlődési index alapján mérjük. Nem csak az ember jövedelmét veszi figyelembe, hanem az országban az írástudatlanok százalékos arányát, az ivóvízhez és az egészségügyi szolgáltatásokhoz nem hozzáférhető lakosság százalékos arányát, az alultápláltságtól szenvedő öt év alatti gyermekek százalékos arányát és annak valószínűségét, hogy születik, nem éli meg a 40. születésnapját.

Az Emberi Fejlesztés Idexje tehát nemcsak a vásárlóerőnket veszi figyelembe, hanem a várható élettartamot és az iskolai végzettséget is. Az ENSZ által összeállított, 2016-os legfrissebb index szerint mi vagyunk a világ 35. legfejlettebb országa.

Egyenlőtlenségek és a Gini-együttható

Egy ország egyenlőségét vagy egyenlőtlenségét leggyakrabban a Gini-együtthatóval mérik. Elsősorban a jövedelemkülönbségek mérésére szolgál, vagy arra, hogy a vagyont hogyan osztják szét egy országban. A Gini-együttható 0 és 100 között mozog, minél közelebb van az ország nullához, annál kisebbek a különbségek a gazdagok és a szegények között.

A Világbank által 2012-ben közzétett legfrissebb adatok azt mutatják, hogy Szlovákiában a jövedelmi különbségek nagyon kicsiek, a világ legegyenlőbb országai közé tartozunk. A nullától 100-ig terjedő skálán hazánkban az együttható elérte a 26,12-et. A csehek szomszédai hasonló helyzetben vannak. Magyarországon és Lengyelországban a jövedelmi olló nyitottabb, mint nálunk. A világ legegyenlőbb országa Szlovénia, amelynek együtthatója 24. Épp ellenkezőleg, a legnagyobb egyenlőtlenségeket Latin-Amerika országaiban lehet tapasztalni.

Az abszolút és a relatív szegénység mérése

A Világbank szerint abszolút szegény az, akinek napi 1,9 dollárnál kevesebbel kell boldogulnia. A Világbank adatai szerint a világ népességének akár 10,7 százaléka élt abszolút szegénységben, napi 1,9 dollárról. Összehasonlításképpen: 1990-ben 35 százalékkal nőtt. Így az abszolút szegénység fokozatosan csökken.

De először egy rövid magyarázat, amely nélkül nem fogjuk teljesen megérteni a kérdést. A szegénységet mérő nemzetközi dollárok egy fiktív pénznem, amely megmutatja, hogy az Egyesült Államokban élő amerikaiak mit vásárolhatnak egyszerre egy dollárért. Például, ha vásárolt érte egy kilogramm rizst, Kambodzsában ez az a mennyiség, amely megfelel a helyi pénznemben kifejezett kilogramm rizstnek. Valójában egy nemzetközi dollár Kambodzsában csak az amerikai dollár körülbelül negyedét éri. Szlovákiában ez valamivel több, mint egy euró naponta, és nem csak olyan kiadásokat kellene fedeznünk, mint például a lakhatás vagy az élelmiszer, hanem azokat is, amelyek ma "rejtve vannak" az állami kiadásokban - az egészségügyben vagy az oktatásban. Tehát nem az a szokásos amerikai dollár, amelyet pénzváltásban kapunk.

És most térjünk vissza a témához. Az abszolút szegénységben élő emberek gyakran nem képesek fedezni alapvető szükségleteiket, például ételt, szállást és ruházatot. Az ilyen szegénység gyakran együtt jár az éhséggel, az alultápláltsággal, a betegséggel és a régi élettel.

A relatív szegénységet az ország többi emberéhez viszonyítva mérik. Az Európai Unió akkor határozza meg a szegénység által veszélyeztetett személyt, ha jövedelme nem éri el a rendelkezésre álló nemzeti medián jövedelem mediánjának 60 százalékát. Ez nem olyan helyzet, amelyben az embereknek meg kell küzdeniük a túlélésért, sokkal inkább az, hogy nem engedhetik meg maguknak, hogy méltóságteljesen működjenek abban a társadalomban, amelyben élnek. Nem engedhetik meg maguknak, hogy jobb ruhákat fizessenek a gyerekeknek, olyan olcsón és ennélfogva egészségtelenül kell enniük, és nem utolsósorban például nem is engedhetik meg maguknak, hogy egyszer könyvet vásároljanak, vagy elmennek kávézni a barátokkal. míg.

A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala adatai szerint 2015-ben a szlovákok 12,3 százalékát fenyegette szegénység, azaz 640 ezer ember. A szegénység által veszélyeztetett személynek Szlovákiában be kellett érnie havi 346,5 euróval.