Az "enni és megemészteni" elv minden állatnál ugyanúgy működik: az étel elöl, hátul pedig bejut. Ami időközben történik, rejtve marad a kutyatulajdonos előtt .
Papula és gyomor
A kutyákat húsevők közé sorolják. Azonban a "tiszta" húsevőkkel, például macskákkal ellentétben, a mindenevők jeleit is megmutatják: Például sok székletük van, amellyel még a macskáknál is jobban őrölhetnek, és szilárdabb növényi étrend. Mindazonáltal a kutyák sietõek - ellentétben velünk, emberekkel, soha nem tartózkodnak engedékeny harapásokkal. Másrészt, gyakran örömteli várakozásból, a nyál elkezd folyni a papulából. Ami szintén rendben van, mert a nagy, meg nem harapott harapásokhoz elegendő nyálra van szükség ahhoz, hogy a nyelőcsövön keresztül a gyomorba csúszhasson. A gyomor nagy mennyiségű nyálkát is termel, ami azért hasznos, mert a gyomorsav annyira erős egy kutyában, hogy védőfólia nélkül a gyomor megemésztődne. A kutya gyomra azonban olyan dolgokkal is foglalkozik, amelyeken az ember gyorsan összeomlik (például csontok). A gyomor nagyon érzékeny szerv, ha egy idegi inger bejelenti az étel vagy annak illatát, akkor elegendő gyomornedvet és váladékot kezd termelni. Éppen ellenkezőleg, a stressz vagy a félelem negatívan befolyásolja tevékenységét: Ezek az érzelmek ugyanúgy befolyásolják tevékenységét, mint az embereknél. Az ideges kutyák néha könnyen reagálnak a stresszes helyzetekre hányással és hasmenéssel. Mind az emberek, mind a kutyák számára az evés közbeni nyugodt légkör nagyon fontos, hogy az emésztés megfelelően elindulhasson.
Az emésztést a gyomorban készítik elő
A kutya nyála nem tartalmaz enzimeket, így a kutyák megengedhetik maguknak, hogy ennyit emésztsenek: Tőlünk, emberektől eltérően, a tápanyagok nem a kutya papulájában bomlanak le, hanem csak később. Az étrendben lévő fehérje egy részét a kutya gyomrában bizonyos enzimek már kisebb részekre bontják, a többi tápanyag (szénhidrát és zsír) lebontása csak a vékonybélben fordulhat elő. A gyomor saját mozgása miatt tartalmát összekeverik a gyomornedvekkel, és a tartalom pépessége megnő. Ha nehezen emészthető anyagok érkeznek, ez hányingert okozhat. Eddig az emésztés nagyrészt mechanikus volt, de amint az élelmiszer-iszap belép a bélbe, megindul az úgynevezett enzimatikus emésztés, amelyben az enzimek a tápanyagokat kisebb építőelemekre bontják.
Az, hogy az étel mennyi ideig marad a gyomorban, különféle tényezőktől függ.
Összeg: Nagy részek hosszabb ideig maradnak a gyomorban, mint a kicsiek.
Viszkozitás: Minél folyékonyabb az étel, annál gyorsabban távozik újra a gyomorból.
Zsírtartalom: zsíros étel hosszabb ideig marad a gyomorban.
Rost minőség: Az oldhatatlan rost gyorsabban halad át a gyomorban, mint az oldható.
A kémiai emésztés a vékonybélben kezdődik. Ez a tápanyagok biokémiai segédanyagok, azaz enzimek általi lebontását jelenti. Ezek a hasnyálmirigyben és a májban képződnek, és a vezetékek a bélbe kerülnek. Egyes enzimek csak a belekben aktiválódnak, mert különben azonnal elkezdnék emészteni azt a szervet, amelyből származnak. A bél védett az önemésztéstől: A gyomorhoz hasonlóan védő nyálkát képez. De nemcsak az enzimek járulnak hozzá az emésztéshez, hanem a bélizom tényleges mozgásai is összekeverik a bél tartalmát. Az úgynevezett bélbolyhok (amelyek több ezer apró, hasított nyálkahártya) 600-szorosára növelik a bélfelület területét. Ez garantálja az optimális tápanyagfelvételt.
A tápanyagok felvétele és a hulladék kiválasztása
Eddig a test végezte a feladatot: az étel egyes alkotóelemeit felszívódó részekre bontották. A bélsejtek ezeket a részeket, vitaminokat és ásványi anyagokat juttatták a vérbe. A máj az anyagcsere elosztó központja. Ugyanakkor természetesen bomlástermékek is keletkeznek, melyektől a testnek újra meg kell szabadulnia. Ezek a salakanyagok (amelyek főleg a fehérje anyagcseréje során fordulnak elő) a vesén keresztül ürülnek a vizelettel, és természetesen a széklettel is. Ez megmagyarázza, hogy a tartósan túl sok fehérjebevitel megterheli-e a májat és a vesét.
A vastagbélben
Amikor a vékonybél tartalma a vastagbélbe kerül, az emésztés nagyrészt teljes. A vastagbelet baktériumok népesítik be, amelyek "elkezdik" lebontani az eddig emésztetlen tápanyagokat. Ha az étel emészthetetlen fehérjéket tartalmaz (például porc és kötőszövet), akkor a vastagbélben lévő bélbaktériumok tovább bontják őket. Ezek aztán "túlcsordulhatnak", majd tovább terjedhetnek a vékonybélbe (ahol általában csak kis mennyiségű baktérium), és emésztési zavarokhoz vezethetnek. Még a túl sok szénhidrát (keményítő és cukor) is felboríthatja a baktériumok egyensúlyát. Egyébként sok kutyában felnőttkorban hiányzik a tejcukrot lebontó laktáz enzim. Ezeket a baktériumok a vastagbélben lebontják, és ez problémákhoz vezethet. A vastagbél másik fontos szerepe a víz felszívása. Így a belek (eddig folyékony) tartalma megvastagodik, és végül ürülék formájában ürül.
Védje a bélflórát!
- Az antibiotikumok hosszan tartó beadása felboríthatja a "jó" baktériumok egyensúlyát és hasmenést okozhat.
- A helytelen étrend (pl. Alacsonyabbrendű fehérjék) tartósan a "rossz" baktériumok elszaporodásához vezethet.
- A túl sok szénhidrát és rost a bélbaktériumok növekedéséhez vezethet.
- Az állatorvos speciális baktériumtenyészetei segítenek a bélflóra helyreállításában.
Laukner Anna, kutya - megfelelő etetés, egyszerű, ízletes, egészséges