szívet

MUDr. Ota Hlinomaz, CSc. Cseh intervenciós kardiológus. Mit jelent? Egyszerűen fogalmazva, ha szívrohama van, ami egy artéria elzáródását és a szívizom le nem állított részének ezt követő fokozatos halálát jelenti, egy kis bemetszéssel, leggyakrabban a kezén, katéter kerül behelyezésre.

Kiengedi, kitágítja az edényt, és fém megerősítést, stentet helyez be. Felkelsz és elmész egyedül. Jó, nem igaz? MUDr. Hlinomaz a pozsonyi Intervenciós Neuroradiológiai és Endovaszkuláris Kezelési Központban (CINRE) dolgozik.

Az intervenciós kardiológia új, kevésbé invazív lehetőségeket hozott a torlódott koszorúerek feloldására a mellkas nyitása nélkül. Mint ilyen, az eljárás megtörténik?

A legtöbb betegnél ezt "jobb kézből", vagyis a jobb végső radiális artériából tesszük. Helyezünk bele egy katétert, egyfajta tekercset, és eljutunk a szívhez, a koszorúérig. Ezután egy kontrasztanyagot fecskendezünk be, hogy a röntgenfelvételen az artériák szűkülete látható legyen a képernyőn. Az ilyen szűkületet úgy kezelhetjük, hogy egy fém megerősítést vezetünk be oda, az ún stent, amely kiterjeszti az edényt és egyúttal megerősíti azt. Ezt az eljárást perkután koszorúér-beavatkozásnak nevezzük. Az intervenciós kardiológia korszakát megelőzően szívműtétre volt szükség, amely magában foglalta a mellkas kinyitását és az extrakorporális keringés szükségességét.

A páciens eszméleténél van egy ilyen szívműtét során?

A szívsebészeti beavatkozással ellentétben, amely nagy különbség, minden beteg tudatában van a perkután koszorúér-beavatkozás során. Kommunikálunk velük, elmagyarázzuk, mit csinálunk. Az előadás nem fájdalmas ügy, amikor egy léggömböt felfújunk az erekben, csak bizonyos nyomást éreznek a mellkasukon. Az ok, amiért leggyakrabban és inkább "kézzel" végezzük ezeket az eljárásokat, az az, hogy utána a beteg valóban fel tud kelni és elhagyhatja magát. A femoralis artériából való bejutáskor a betegnek egy napig a kórházban kell tartózkodnia, ami számára kevésbé kényelmes. A comb artériáján keresztül csak akkor jutunk el a szívhez, ha valamilyen oknál fogva nem megy át a kézen, pl. a radiális artéria járhatatlan, túl csavarodott és így tovább. Munkánk legnagyobb szépsége az azonnali hatás, láthatja, mennyire megkönnyebbült a beteg. Akut szívrohammal hozzák be, beteg, egy órán át állsz a műtőasztalnál, és hirtelen jól van, megmented az életét. Ez nagyon motiváló.

El tudja képzelni, hogy az a fémszerkezet, amelyet a koszorúérbe helyez, a sztent?

A koszorúér-sztent egy kicsi rugó, amely fémötvözetből készül, leggyakrabban kobalt és króm ötvözetből, vagy platina és króm. Bevezetjük az artériába az ún ballonkatéter, a rugót felfújja a ballon, mi úgy hívjuk, hogy "felfújt", ami a szív szívkoszorúérának beszűkült helyére nyomja, és így biztosítja az átjárhatóságot. A sztent később az ér bélésén keresztül nő, és az artéria falába gyógyul.

Hány ilyen stentet helyezhet be a beteg szívartériájába? Mivel a szívkoszorúér-betegségben csak egy nem biztos, hogy eltömődött, a szűkület problémája gyakran több koszorúérnél jelentkezik.

A világrekord szerintem körülbelül 50 sztent. Általában a beteg két vagy három stentet kap, nálunk nyolc, tíz stent van. Ha diffúz rendellenességről van szó, ami azt jelenti, hogy a koszorúerekben sok összehúzódás tapasztalható, és emellett a beteg cukorbeteg is, akkor jobb, ha a szívműtét során megkerülést végeznek a probléma kijátszása érdekében. Ha a szűkület egy vagy két artérián található, akkor jobb a sztentek behelyezése. Korábban az autocoronaria bypass volt az egyetlen módszer a szívizomvérzés kezelésére.

Milyen diagnózisok fordulnak elő leggyakrabban az intervenciós kardiológusoknál? Kivéve egy szívrohamot?

A perkután koszorúér-beavatkozás, azaz a stent beültetése a legfontosabb az akut miokardiális infarktusban szenvedő betegek számára. Az ilyen betegnek a vér koszorúja zárt koszorúérrel rendelkezik. Égő állatfájdalmat érez a szegycsont mögött, hideg verejték ázik rajta, légzési nehézségei vannak. Ezután a lehető leghamarabb mentőt kell hívnia, EKG-t kell végeznie, és ha a szívrohamra utaló változások beigazolódnak, akkor a katéterezési helyiség kardio központjához tartozik. Megtudjuk, melyik koszorúér van zárva, és képesek vagyunk gyorsan kinyitni. Gyakran a beteget kritikus állapotban hozzák ide, fél órát, egy órás gyakorlást végzünk, és máris megkönnyebbülést érez a teremben, és jó a prognózisa.

A második nagy csoport az erõfeszítéses angina pectorisban szenvedõ betegek. Mellkasi fájdalom ez az erőfeszítés során, például amikor az ember felmegy a lépcsőn. Gyakran korlátozza a szegycsont mögötti állati fájdalom és a légszomj még a normális napi tevékenységek során is. Amikor stenteket ültetünk be, a betegek egyértelműen megkönnyebbülnek, és a három emelet megállás nélkül kijön. Az intervenciós kardiológiában azonban képesek vagyunk kezelni a szelep hibáit is, például manapság újdonság, hogy amikor valakinek az aorta szelep szűkülete van, akkor ezt egy mini-invazív intervenciós eljárással képesek vagyunk megoldani a gyengeségből. Az előadásokat mind a bicepsz, mind a tricuspid szelepeken végzik, képesek vagyunk a szívrészen lévő hiba és hasonlók lezárására. A minimalista megközelítésnek ezt a tendenciáját a mellkas nyitása nélkül ma széles körben használják.

A CINRE-ben szenvedő betegek hány százaléka szenved szívrohamban?

Jelenleg betegeink több mint felének szívizominfarktusa van, és kisebb része, 30-40% -a terheléses angina pectorisban szenvedő beteg. Az összes páciens 10% -át kikerülésre küldjük.

Az infarktus után hány órán belül a betegeknek el kell jönniük az eljáráshoz?

Mint agyvérzésnél, itt az ideje. Minél rövidebb a zárt artéria, annál jobbak a kilátások. Ha az első négy órában sikerül átjutnia, akkor nagyszerű. Ezt úgy lehet általánosítani, hogy egy ilyen beavatkozás 12 órán belül érje el a legnagyobb hatást. Nincs értelme semmit tenni 48 óra után, a szívizom egy részének halála már megtörtént. A szlovákok "kemények", gyakran későn hívnak mentőt, mert még mindig kibírom. A második probléma a kardióközpontok rendelkezésre állása, amely Szlovákiában lényegesen alacsonyabb, mint Csehországban. Héten vannak a Szlovák Köztársaságban, kettő Pozsonyban, egy-egy Mártonban, Besztercebányán, Nyitrán, Kassán és Eperjesen. Prágában azonban csak hét kardióközpontunk van, és 10 millió lakosra huszonhárom van az egész Csehországban. Hét-öt millió ember van. Még legalább ötre van szükséged.

Néhány betegnél azonban kisebb a szívinfarktusa, amelyet gyakran véletlenül, valamilyen szívvizsgálat során, vagy csak akkor tapasztalnak meg, amikor megterhelő angina pectoris, légszomj alakul ki.

Igen, a szívnek már volt egy kis része, amelyet egy kisebb koszorúér táplált. Ha más artériákon később más beszűkült területeket találnak, akkor sztentekkel kezelhetjük őket, ezáltal javítva a beteg életminőségét. A szívizom elhalt részét nem lehet megmenteni, és a szív soha nem fog olyan jól teljesíteni, mint korábban.

Az intervenciós kardiológia elvégzésére korhatár is vonatkozik?

A mini-invazív megközelítés miatt, amelyben nem szükséges a beteget elaltatni és a testen kívüli keringést bevezetni, képesek vagyunk működni annak ellenére is, hogy egy 90 éves beteg, akinek progresszív érelmeszesedése, érelzáródása jelentősen korlátozza. Diagnosztikai koszorúér-angiográfiát végeznek, meghatározzák a szívében lévő véráramlás állapotát, és a szűkület kezelhető. Természetesen egy ilyen beteg rendkívül kockázatos lenne a szívműtét szempontjából. Nagyon egyéni, és attól is függ, mennyire aktív egy ilyen beteg, hogy a légszomj és a mellkasi fájdalom jelentősen korlátozza-e, nincs-e cukorbetegsége és így tovább.

Mindazonáltal minden orvosi eljárásnak, még a minimálisan invazívnak is, vannak komplikációi…

Potenciális szövődmények abban a pillanatban jelentkezhetnek, amikor megérinti a beteget. Az esetek túlnyomó többségében a szövődmények kockázata minimális az ilyen beavatkozások hatásához képest. A beteg profitja azonban óriási. A szívműtétek során a komplikációk kockázata sokkal nagyobb.

A szívsebészek nem féltékenyek rád?

Határozottan nem versenyzünk a szívsebészekkel. A szívsebészet és az intervenciós kardiológia két kiegészítő módszer. Számos olyan diagnózis létezik, amelyhez szívműtétre van szükség, és megemlítettük azt is, hogy nem minden beteg alkalmas az intervenciós kardiológiára, például ha túlságosan szűkül a koszorúér. Akkor jobb áthidalni egy elkerülővel.

A szívbetegség inkább a férfiak területe, bár az utóbbi években jelentősen nőtt a nők száma. A központban lévő betegek gyakrabban férfiak vagy nők?

Összefoglalva: ugyanannyi férfi és nő van, de a betegek általában hét-nyolc évvel idősebbek. Bennük a szív- és érrendszeri problémák később, a menopauza után jelentkeznek, amikor már nem védik a női nemi hormonok. Tehát, ha egy férfi azonos korú feleséget vesz feleségül, akkor van esély arra, hogy hét-nyolc év múlva túlélje. Nekünk, srácoknak számolnunk kell ezzel.

MUDr. Ota Hlinomaz, CSc., FESC

Kardiológia és belgyógyász okleveles szakértő, aki a prágai Károly Egyetem 1. orvosi karán végzett. Akut és intervenciós kardiológiával foglalkozik. Az egyetemi kórház Nemzetközi Klinikai Kutatási Központjának AKS programjának fő kutatója a St. Anny Brnóban és kardiológus - a pozsonyi CINRE kórház tanácsadója. Képzett és dolgozott Svédországban, Németországban és az USA-ban. Oktatóként dolgozik az invazív diagnosztikai kardiológia és az intervenciós kardiológia területén is.

© SZERZŐI JOG FENNTARTVA

A napi Pravda és internetes verziójának célja, hogy naprakész híreket jelenítsen meg Önnek. Ahhoz, hogy folyamatosan és még jobban dolgozhassunk Önnek, szükségünk van a támogatására is. Köszönjük bármilyen pénzügyi hozzájárulását.