Minden étrend csak rövid ideig működik. A néhány hét alatt elért súlycsökkenés egyenesen arányos a kalóriabevitel csökkenésével. Ez jó hír. A legrosszabb, hogy a 100 kalóriatartalmú étrendet fogyasztó ember 95 százaléka két-öt éven belül visszanyeri eredeti súlyát - mondja Michel Desmurget idegtudós.

távon

Miért ilyen kudarc? Ennek oka elsősorban a fiziológia, nem pedig az akaraterő hiánya. A testünk nem akar fogyni. Nincs erre programozva - írja a Le Figaro francia napilap. A test nem képes megkülönböztetni az önkéntelen éhezést és a tudatosan alacsony kalóriatartalmú étrendet. Az első hetekben a test meglepődik, ezért gyorsan fogyunk, de akkor csak egyetlen célja van: tartalékainak megújítása. Az éhségtől való félelem, amely a génjeinkben meg van írva, győz. Nagyon nehéz megakadályozni, hogy az egész anyagcsere-mechanizmus alkalmazkodjon és szigorúan ellenálljon a fogyásnak. Az éhség az egyik eszközük.

Norvég és dán tudósok rámutatnak, hogy a test korlátozás elleni védelme nemcsak hatékony, hanem kitartó is. Két évvel később, miután 35 súlyos elhízásban szenvedő felnőtt alacsony kalóriatartalmú étrendet folytatott, fizikai tevékenységet folytatott, pszichológusokkal és táplálkozási tanácsadókkal tanácskozott, és átlagosan 11 kilót fogyott, még mindig éhesek voltak. A ghrelin éhséghormon szintje, amely ellazítja a gyomrot, ha lefogy, az átlag felett marad, és a betegek továbbra is éhesek. "Mindenkinek van ilyen hormonja, de ha elhízott és fogyik, ennek a hormonnak a szintje emelkedik" - magyarázza Catia Martins, a norvég tudományos és technológiai egyetem orvosi karának vezetője, aki ezt a tanulmányt vezette. Ugyanebben a súlyban az előbbi elhízottak éhesebbek lesznek, mint az, aki nem követte az étrendet és nem fogyott. Ghrelin szintje megemelkedik. "Ez az egyik kockázati tényező a súlygyarapodáshoz" - erősíti Jean-Michel Lecerf professzor, a lille-i Pasteur Intézet munkatársa. "Ez a tanulmány elmagyarázza, hogy szükség van-e szerény elhízási célokra, és hogy inkább fokozatosan fogyjon el a kilóktól a gyors fogyás helyett. Ha a betegnek sikerül megállítani a súlygyarapodást, ez az első siker,"- teszi hozzá.

Michel Desmurget szerint ez a tanulmány megmutatja, milyen erősek testünk élettani mechanizmusai. "Enyhe súlycsökkenés esetén is (a testtömeg kevesebb, mint 8 százaléka) a test további két évig ellenáll" - mondta. Azt mondják, hogy a gyorsan lemért kilogrammokat gyorsan visszanyerik. Ausztrál tudósok igazolni akarták ezt a tényt. 200 embert részben intenzív és gyors étrendnek vetettek alá, részben enyhébb és fokozatos étrendet. A cél az volt, hogy ezek az emberek körülbelül 15 kilogrammot fogyjanak. Az intenzív étrend 60 százalékkal alacsonyabb napi kalóriabevitelt jelentett, mint a normál étrend mellett. A lassú étrendet fogyasztók csak 25 százalékkal kevesebb kalóriát ettek naponta, mint az átlagos bevitel. Az intenzív étrend résztvevői három hónap alatt, míg az enyhébb étrendet fogyasztók kilenc hónap alatt érték el a célt. Két és fél év alatt az első csoport résztvevőinek háromnegyede, a második csoportban élők fele hízott. Úgy tűnik, hogy a súlygyarapodást nemcsak a fogyás mértéke befolyásolja, hanem az is, hogy mennyi a kalóriabevitel. Az agy "megtévesztése" érdekében nagyon lassan csökkenteni kell az étel mennyiségét és növelni kell a fizikai aktivitást.