I. Ferenc József koronapénzének eredete.

ferenc

Az RU monarchia koronapénznemét 1892-ben hozták létre az ezüst szabványról (hagyományos, szövetségi és osztrák fizetőeszköz) az arany standardra való áttéréssel, amely 1918-ig tartott .
A pénznem egysége 1 korona volt, és 1 kg aranyból 3280 koronát vertek. 1 korona = 100 halier .
10 címletet vertek:

  • 1, 2, 10, 20 halier
  • 1, 2, 5 korona ezüst színben
  • 10, 20, 100 korona arany

Ezek az érmék még több évig forgalomban voltak - a monarchia összeomlása után is érvényesek voltak az újonnan alakult államokban .

KORUNA - a keletkezéstől a kihalásig

/ egy kicsit terjedelmesebb cikk, de még érdekesebb /

A szlovák korona a múlté lett. Története százhetenhét évvel ezelőtt kezdett írni az egykori Osztrák-Magyar monarchiában.
Aranypénzek helye: I. Ferenc József császár uralkodása alatt is ezüst aranyat és réz nagyokat fizettek területünkön. De az ezüst árának csökkenésével az osztrák-magyar fizetőeszköz egyre több értéket veszített a 19. század végén. Ezüst helyett ezért az arany borítóját, az aranystandardot kezdték figyelembe venni. És a pénz új nevével együtt. Egyáltalán nem volt olyan könnyű, mint sokaknak tűnhet. Az egyik akadály maga az uralkodó volt. Az idősödő császár hagyományőrző volt, és nagyon nehéz volt elfogadnia a radikális változásokat. El sem tudta képzelni, hogy portréjával helyettesítheti a szokásos réz grajciare és ezüst aranyat. A közgazdászok azonban végül beszéltek vele, és megkezdődhettek a monetáris reform előkészületei.

Frank vagy sólyom?

Koronák, rubelek és utalványok:

A második világháború a pénzszférát is jelentősen befolyásolta. 1939 és 1945 között nemcsak koronák, hanem más államok pénzneme is fizetett a területünkön. Például a lengyel zloty vagy a magyar pengő, amelyek a megszállt északi és déli területeken voltak érvényesek. A szovjet csapatok átmenete az orosz rubel és ezek többszörösének - Chervonoknak - alkalmi érvényességével is összefügg. A felszabadult területen pedig fokozatosan keringtek az úgynevezett partizánpénzek vagy csehszlovák utalványok, amelyek Moszkvában nyomultak és betöltötték az ideiglenes, már csehszlovák pénznem szerepét a jövőben újraegyesített területen.
Számos monetáris rendszer érvényessége hazánkban 1945 novemberében monetáris reformmal végződött, amikor a Protektorátus és a szlovák korona 1: 1 arányban beolvadt az új csehszlovák koronába (CZK). Az angliai száműzetésben lévő londoni kormány gondoskodott az újonnan alakult Csehszlovákia ideiglenes pénznemének mielőbbi leküzdéséről. Már 1943-ban és 1944-ben papírpénzt nyomtattak a leendő Csehszlovákiára. Érdekes, hogy nem adták meg a származás évét. A száműzetésben lévő kormány pénzt kerest egy olyan államért, amelyet nem tudott megalakítani.

Az évszázad reformja vagy rablása?: