Ezért az aratás során több ilyen szem került elő (a fülben maradtak), és fokozatosan nőtt a reprezentációjuk a teljes szüretben. Sok gabona valószínűleg elvetélt, amikor a termést emberi településre vitték. Megtörténhetett, hogy a szemek a termékeny talajba hullottak, mert az ilyen települések korábban közel voltak a vízforrásokhoz, ugyanakkor bizonyos távolságra volt a vadhústól, amely korábban hegyvidéki területeken nőtt. Azok a növények, amelyeket a következő évben elűztek, többnyire olyan fajokból származtak, amelyek nem vetettek magokat, és közelebb nőttek a faluhoz, ezért előbb gyűjtötték őket. E tudattalan válogatás folyamatos megismétlésével végül a falu közelében nagyobb és dúsabb búzamezők jöttek létre. Ugyanez a változás természetes szaporodás nélkül következett be az összes növényben, amelyet az ember gyűjtött. A döntő lépés a valódi talajművelés felé akkor következett be, amikor a neolitikum népe elkezdte értékes gabona tárolását és vetését tervezni. 2.3.1. Háziasítás Ázsiában

eredete

Az első növény, amely r körül. Kr. E. 4000 sikerült Kínában honosítani, köles volt. Vad formája a Chuang-che középfolyásán nőtt, erdők nélküli területen, de termékeny hordaléktalajjal. Már r körül. Kr. E. 4000 köleset termesztettek Észak-Kína falvaiban. Ezek a falvak viszonylag nagyok voltak (néha mintegy hatszáz ember élt bennük). A sár által törölt fonott fonott egyszerű kunyhókat árokvédelem vette körül. Az ilyen településeken található ellátókamrák száma a fejlett mezőgazdaságról tanúskodik.
A kínai rizs mai legfontosabb termését r körül háziasították. Kr. E. 3000 Vad formája Kína déli részének szubtrópusi éghajlatán nőtt. Az Oryza sativa kulturális változat valószínűleg Dél-Indiából vagy Délkelet-Ázsiából származik. Délkelet-Ázsiában még a korábbi talajművelés is megerősítést nyert. Körülbelül korábban Thaiföldön találtak háziasított babot és egyfajta borsót Kr. E. 7000 A rizst valószínűleg több évezredig termesztették ott, mielőtt Kínában termeszteni kezdték volna. 2.3.2. Háziasítás Amerikában

Ugyanakkor Mexikóban és Peruban elkezdtek növekedni a növények. Mexikó rendkívül jó helyzetben volt ehhez, mivel a növénytermesztés és a talajtípusok sokfélék. Így az ehető vadon termő növények nagy változatosságot mutattak. Mexikóban azonban nem nőttek széles körben, mint a Közel-Keleten, így itt később kezdődött az átmenet a letelepedett életmód felé. Az első fejlett kultúrák ezen a területen csaknem kétezer évvel később keletkeztek, mint Mezopotámiában (Kr. E. 1000 körül). Közép-Amerikában a legfontosabb diéta a kukorica volt. Ez a termés lett a maja és azték civilizációk alapja.