Az immunrendszer nyirokszervekből és leukocitákból áll. A nyirokszervek nagymértékben specializált szövetek, nagyszámú limfocitával, primer és szekunder részekre osztva. A másodlagos hatóságok mellett (lép, mandula), az elsődleges nyirokszervek, amelyek csecsemőmirigy és csontvelő. A thymus, amelyet latinul thymusnak neveznek, gyermekkorban fő funkcióval rendelkezik, és idősebb korban ezt zsírral helyettesítik. Csontvelő, népi nevén pulyka, lágy szövetet képez, amely kitölti a csontüreget és új vérsejtek és vérlemezkék helye. A vérképzés minden csontban 4 és 5 éves kor között zajlik. Ha csontvelő és vér rendellenességek fordulnak elő, azt diagnosztizálják vérrák (leukémia). A nyirokszervek és a leukociták kölcsönhatása képezi a szervezet védelmét.

penoxal
Leukociták

B és T-limfociták

Az elsődleges nyirokszervek a B és a T-sejtek képződésének és érésének helye. A B-limfociták vagy a B-sejtek elsősorban felelősek antitest termelés.

A T-limfociták vagy T-sejtek egyfajta fehérvérsejtek, amelyek a növekedés idején elfoglalják a csontvelőt, majd a thymusban érlelődnek. A T-limfociták nagyon képesek szabályozni az immunrendszert azáltal, hogy kiválasztják az ún Citokinek.

Specifikus és nem specifikus immunitás

Specifikus immunitás alakul ki az élet során amikor idegen anyaggal találkozik, amelyek ellen az immunrendszernek küzdenie kell. Amikor találkozik ezzel az idegen anyaggal (antigénnel), Ön Az immunrendszer létrehozni fog memória pálya, amely ismételt találkozásokkor ezzel antigén gyorsabb védekező reagálást tesz lehetővé. Specifikus immunitás tartalmaz egy sejtkomponentust (védelmi sejtek) és egy anyag-humorális komponenst (antitesttermelő sejtek). Ezek a sejtek szorosan együttműködnek az úgynevezett sejtekkel is Nem specifikus immunitás, amely veleszületett. A nem specifikus immunitás sejtjei továbbra is jelen vannak a vérben, így nagyon gyorsan képesek fellépni minden idegen részecskével szemben. Mindig ugyanazzal az erővel avatkoznak be, nem hoznak létre memóriát. A specifikus immunitás mellett a védekezés mindkét összetevője magában foglalja a sejtes és a humorális komponenst. A nem specifikus immunitás (a sejtkomponens) magában foglalja az ún. NK sejtek (Natural Killers), amelyek küzdenek a vírusokkal és a tumorsejtekkel.

Autoimmunitás

Az immunrendszer betegségét, amely reagál a saját sejtjeire, autoimmunitásnak nevezzük. Laikus szavak szerint az autoimmunitás nemcsak a rossz sejteket, hanem a jó sejteket is elpusztítja. Így az autoimmunitás okozza a saját szervezetének károsodása, ami számos autoimmun betegséghez vezethet, mint pl cöliákia (gluténallergia), sclerosis multiplex, pikkelysömör, Crohn-kór, rheumatoid arthritis és sokan mások. Ezekben az esetekben az immunrendszer megtámadja saját testének sejtjeit, és ez az önpusztítás sokféle problémát okoz.

Az immunrendszer gyengülése, amely gyakoribb morbiditáshoz és hosszabb gyógyuláshoz vezet, szintén növekszik a rák kockázata. Az immunhiány ritkán lehet veleszületett, de gyakrabban elsajátítható betegség vagy egészségtelen életmód eredményeként.

Immunrendszeri rendellenességek (anomáliák)

A vírusos betegségek iránti fokozott fogékonyság mellett az immunrendszer zavara számos más betegséggel is összefügg.

Az immunrendellenességek különböző allergiás reakciókban fordulnak elő/allergia, ami az ún Allergének. Az ártalmatlan anyagokkal szembeni túlérzékenység tipikus tünetek formájában nyilvánul meg bőrpír, duzzanat, tüsszögés, hányás, hasmenés vagy csalánkiütés. Szélsőséges esetekben allergiás reakció válthat ki anafilaxiás sokk (teljes összeomlás) vagy fulladás a hörgők duzzanata miatt (bronchoszkópia). Bármely allergiás tünetnek oka lehet az immunrendszer erősítésére.

Az AIDS a HIV vírus olyan betegsége, amely károsítja az immunrendszert. Az angol rövidítésből ezt a halálos betegséget úgy fordítják szerzett immunhiányos szindróma. Bár az AIDS gyógyíthatatlan betegség, a HIV-vírussal fertőzött, az egész életen át tartó gyógyszeres kezelés függvénye.

Az immunrendszer egyik fő tevékenysége a káros sejtek elpusztítása, amelyek rákot okozhatnak. Ha az immunrendszer nem képes védekezni, a tumorsejtek szaporodnak, és kialakul rák a sejttípustól függően. Ha a káros sejtek további szaporodása nem áll le, metasztázisok lépnek fel, amikor a sejtek behatolnak a test más részeibe. A káros sejtek terjedésének megállítását az immunrendszer erősítése okozhatja.