A hulladékágazat öt fő kategóriával foglalkozik az üvegházhatású gázok kibocsátásával, nevezetesen:

hulladék

· Szilárd hulladék (metán) lerakása

· A szilárd hulladék biológiai kezelése

· Hulladékégetés égetőművekben és ellenőrizetlen hulladékégetés (CO2)

· Szennyvíztisztítás (NOX)

Szilárd hulladék lerakása a metánkibocsátás jelentős forrása a hulladékban anaerob körülmények között jelenlévő szerves anyagok bomlásakor. A hulladéklerakás a Szlovák Köztársaságban a hulladék ártalmatlanításának fő módszere, a kommunális hulladék több mint 80% -a hulladéklerakóban történik.

A háztartásokból és az iparból származó hulladék ártalmatlanításának szükségességét ellenőrzött hulladéklerakók építésével oldják meg, amelyek felépítése és üzemeltetése a biológiai hulladék anaerob lebontásához vezet, ami létrehozza az ún. hulladéklerakó gáz. Ez körülbelül 50% metánt és 50% szén-dioxidot tartalmaz, és nyomokban nem metán illékony szerves vegyületeket (NMVOC) tartalmaz. Ez a hulladéklerakó gázösszetétele nem stabil, a hulladéklerakóban elhelyezett hulladék összetételétől és életkorától, valamint a hulladéklerakó körülményeitől függően változik.

Meg kell jegyezni, hogy a hulladéklerakókból származó üvegházhatást okozó gázok kibocsátását a hulladéklerakókban lerakott hulladék mennyiségéből számítással határozzák meg. Az üvegházhatású gázok mérlegében csak a metán szerepel. A hulladéklerakókból származó CO2-kibocsátás nem a fosszilis tüzelőanyagokból származik, ezért nem járul hozzá a nettó CO2-kibocsátáshoz, és nem szerepel a mérlegben.

2005-től kezdődően a metán-kibocsátás kiszámítása a Tier 2 módszertan szerint történik, korábban a Tier 1 módszertant alkalmazták. A 2005-ös kibocsátás kiszámításakor a következőket is elvégezték:

· A hulladéklerakók átsorolása - kategorizálatlanból kezeletlen és kezelt osztályba sorolás

· A paraméterek újraértékelése a számításhoz

· A tevékenység adatainak ellenőrzése.

Ezek a változások a szilárd hulladéklerakókból származó kibocsátások jelentésének változását is eredményezték (a "kategorizálatlan hulladéklerakók" helyett a "kezelt hulladéklerakók" kategóriát használták).

Szilárd hulladék biológiai kezelése olyan forrás, amelyet Szlovákiában még nem figyeltek meg, mivel az e forrásból származó kibocsátás kiszámításának módszertana nem része az IPCC jelenleg hatályos irányelveinek.

Hulladékégetés égetőművekben és ellenőrizetlen hulladékégetés tekinthető a hulladék hőbomlásának folyamatából származó CO2-kibocsátás forrásának. Ez a kibocsátási kategória a hulladékágazatban nincs külön figyelemmel a következő okok miatt:

1. A hulladékégetést mint hőfolyamatot (légszennyező folyamat) figyelemmel kísérik az energiaágazatban, és a vonatkozó adatokat alulról felfelé a NEIS rendszer biztosítja. A kibocsátási forrással kapcsolatos részletek egy külön jelentésben találhatók

2. a Szlovák Köztársaságban nem engedélyezett az ellenőrizetlen hulladékégetés, ha ilyen eset fordul elő, balesetnek minősül, és ezért nem tartozik leltározás alá.

Szennyvíztisztító a metán és nitrogén-oxidok (NOX) kibocsátásának forrása, amelyek főleg a szennyvízkezelés során keletkező iszap anaerob stabilizálása során, valamint a települési és ipari szennyvíz anaerob tisztításakor keletkeznek.

A szennyvíztisztítás metánkibocsátásának kiszámítása a szennyvízben vagy iszapban lévő biológiailag lebomló anyag teljes tartalmának és az adott vízkezelési vagy iszapkezelési folyamatra jellemző kibocsátási tényezővel való szorzásán alapul. A nitrogén-oxidok kibocsátását hasonló módon számolják, felhasználva az egy főre eső vagy az ipari szennyvíz típusára jellemző kibocsátási tényezőket).

A kibocsátási forrással kapcsolatos részletek egy külön jelentésben találhatók.

Egyéb a Szlovák Köztársaságban nem azonosították a hulladékágazat forrásait.

Ez a jelentés csak a hulladéklerakókból származó metán-kibocsátásra összpontosít.

Két adatforrást használnak a hulladéklerakók metánkibocsátásának kiszámításához.

Az első a települési hulladék esetében a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának (SO SR) adatbázisa, amelyet az OŽP 6-01 - Éves jelentés a települési hulladékról című jelentés alapján állítanak össze. Ezeket a jelentéseket a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala tölti ki és küldi el a Szlovák Köztársaság összes önkormányzatának és városának. Az adatgyűjtés és -feldolgozás a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának általános szabályai szerint történik.

Évente egyszer a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala információkat közöl a szlovákiai hulladék keletkezéséről és kezeléséről, általában a következő év októberében a „Hulladék a Szlovák Köztársaságban” kiadványban, amelyet az SO SR áruházban lehet megvásárolni. .

A második a szlovák gazdaságból származó hulladékok esetében a Regionális Hulladékinformációs Rendszer (RISO) adatbázisa. Az adatbázis adminisztrátora a Szlovák Környezetvédelmi Ügynökség, Hulladékgazdálkodási és Környezetgazdálkodási Központ (COHEM).

Bár a COHEM közzéteszi a hulladékra vonatkozó adatait a honlapján, a hulladéklerakók metánkibocsátásának kiszámításához szükséges hulladékadatokat közvetlenül a COHEM-től kérték.

A metán-kibocsátás kiszámítása a fent felsorolt ​​forrásokon alapul. Ki kell egészíteni az égéssel ártalmatlanított metánmennyiséggel (energia felhasználásával vagy anélkül). Ezeket az információkat jelenleg a COHEM-mel és a nagy hulladéklerakók üzemeltetőivel folytatott személyes konzultáció útján szerzik meg. A legfrissebb szlovákiai információk szerint a hulladéklerakó gázát nem használják, és teljes mennyiségét a levegőbe szellőztetik.

Mivel minden tevékenységi adatot évente egyszer feldolgoznak a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala és a COHEM, azok ellenőrzése a korábbi évek adataival összehasonlítva áll. A korábbi adatokhoz képest jelentősebb eltérések esetén magyarázatra van szükség ezekre a változásokra. Ha a változások nem magyarázhatók, akkor interpolált adatokat kell használni.

A lerakott vegyes települési hulladék metánkibocsátásának kiszámításakor a 2. szintű módszertanra való áttérés kapcsán idősorokat kellett összeállítani a települési hulladék keletkezése számára 1960-tól napjainkig. Ez az idősor frissül, éves adatok hozzáadásával a kibocsátásszámítási modellhez.

A hulladéklerakók metánkibocsátásának mennyiségéről szóló jelentés feldolgozásának határideje összhangban van a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának novemberi adatainak közzétételi határidejével.

A metánkibocsátás kiszámítását a helyes gyakorlati útmutató és bizonytalanságkezelés a Nemzeti Üvegházhatású Gázleltárakban, 2000 (GPG) című cikkben megadott módszer szerint végezzük.

Vegyes települési hulladék esetén a Tier 2 eljárást alkalmazzák - az első rendű bomlási egyenletet, amelyet a GPG az 5.1 és 5.2 egyenletekkel ír le. Ezek az egyenletek lehetővé teszik a hulladékokból hosszú időn át felszabaduló hulladéklerakók metán-kibocsátásának kiszámítását, azaz az előző években lerakott hulladék hatással van a kibocsátások számának évére. Ez lehetővé teszi az emisszió pontosabb kiszámítását, mint az 1. szintű módszertan, amely csak abban az évben veszi figyelembe a hulladékot, amelyet a hulladéklerakókban raktak le abban az évben, amelyre a kibocsátást számítják.

Az ipari hulladékok és más hulladékáramok esetében a Tier 1 módszert alkalmazzák - a metán-kibocsátás egyszerű egyensúlyát. Ennek oka a biológiailag lebomló ipari és egyéb hulladékok lerakására vonatkozó adatok hiánya.

Mindkét módszer elvileg ugyanazokat a paramétereket használja, amelyek feloszthatók a hulladék (és a hulladéklerakó gáz) tulajdonságait leíró paraméterekre és a hulladéklerakót leíró paraméterekre.

A hulladék és a hulladéklerakó gáz tulajdonságait leíró paraméterek a következők:

· A lebomló szerves szén (DOC) a hulladékban lévő szén aránya, amely természetes bomlási folyamatoknak van kitéve. A teljes hulladékmennyiség tömegének részeként adják meg.

· A frakcióval disszimilált DOC (DOCF) a lebontható szerves szén azon része, amely hulladéklerakó gázba kerül (azaz a szerves szén azon része, amelyet a baktériumok bomlása során nem használnak sejttömeg képződésére, hanem gáz formájában szabadul fel) a lebontható szerves szén teljes mennyiségének tömege.

· A metán frakciója a hulladéklerakó gázban (F). A hulladéklerakók teljes mennyiségének részarányaként jelentik.

A hulladéklerakó működését leíró paraméterek a következők:

· A metán korrekciós tényező (MCF) a hulladéklerakó (mély/sekély) és működésének (ellenőrzött/nem ellenőrzött) általános jellemzője. A lerakott hulladékból keletkező hulladéklerakók teljes elméleti mennyiségének részarányaként adható meg.

· Oxidációs faktor (OX). A hulladéklerakót lefedő inert réteg lelassítja a hulladéklerakó gáz diffúzióját a környezetbe, és kísérletileg igazolták, hogy a metán egy része ebben a rétegben oxidálódik. Az oxidációs tényezőt az oxidált metán arányában fejezzük ki.

· A metán visszanyerése (R): a hulladéklerakóból befogott és energia felhasználásával vagy anélkül elégetett metán mennyisége.

A Tier 2 módszer az állandó metántermelési sebességet (k) is használja .

A szlovákiai hulladéklerakók metánkibocsátásának modellezéséhez az IPCC által ajánlott értékeket használjuk. A Tier 2 modell használata lehetőséget adott a települési hulladéklerakók 1992 és 2000 közötti változásainak modellezésére.

A hulladéklerakók kibocsátási modellezésének eredményei azt mutatják, hogy a Tier 2 módszertan szerint számított metánkibocsátás körülbelül 10% -kal alacsonyabb, mint a Tier 1 módszertan alkalmazásával kapott eredmények.

Az 1. szint egyenletét (az 1996-ban felülvizsgált IPCC-iránymutatások 1. egyenletének alapvető módszertana szerint) a teljes metán-kibocsátás kiszámításához használják, és a következő feltételezéseken alapul:

· Nincs különbség az „ellenőrzött hulladéklerakók” és a „hulladéklerakók” között, de a módszertan a hulladéklerakók folytonosságát veszi figyelembe, amelyeket vastagságuk és működési módjuk jellemez.

· A hulladéklerakó folytonossága által kibocsátott metán mennyiségét a kiégett metán csökkenti, és a metán oxidálódik, amikor áthalad a hulladéklerakón.

· A hulladéklerakókból származó metán (mint hulladéklerakó) képződése közvetlenül függ a lerakott biológiailag lebomló települési hulladék mennyiségétől és a hulladéklerakó körülményeitől.

A metán (Q) teljes éves kibocsátásának (Gg/év) kiszámításának egyenlete az 1. szint módszertana szerint a következő:

A Tier 2 egyenlet (IPCC Good Practice Guidance 2000, 5.1. És 5.2. Egyenlet) ugyanazokon az elveken alapul, és ugyanazokat a paramétereket használja, mint a Tier 1 módszertana, de ellentétben azzal a várakozással, hogy az összes metán ugyanabban az évben bocsátódik ki, mint a hulladék lerakódott., az emisszió több évre oszlik az első rendű bomlási egyenlet görbéje szerint (elvileg ez egy exponenciális görbe). Ezt az emissziós eloszlást a (k) paraméter jellemzi - metánképződési sebesség. A metán (Q) teljes éves kibocsátásának (Gg/év) kiszámításához az egyenletek a 2. szint módszertana szerint a következők:

mert x = nem. év t-ig

mert x = nem. év T-ig

A szemétlerakás egy kategória az egyes üvegházhatású gázok leltározása szempontjából a Szlovák Köztársaságban. A számításhoz azonban meg kell különböztetni, hogy:

· Vegyes települési hulladék (2. szint módszertana - elsőrendű bomlási egyenlet), vagy

· Ipari hulladék és egyéb hulladékáramok (1. szint módszertana - egyszerű mérleg).

A szennyezés fő forrása - a metán előállítása a biológiailag lebomló összetevők jelenléte a hulladékban. Ezek az összetevők a következők:

· Papírhulladék és papíripari hulladék

· Fahulladék és fafeldolgozásból származó hulladék

· Élelmiszer-, konyhai és étkezési hulladékok

· Textil- és ruhahulladék

· Kertekből, parkokból és temetőkből származó hulladék („zöldhulladék”)

A metán-kibocsátás csökkentése ezért a biológiailag lebomló hulladék részarányának csökkentésétől függ a lerakott hulladékban. A hulladéklerakókról szóló irányelvben az EU stratégiát terjesztett elő a hulladéklerakókban elhelyezett biológiailag lebomló hulladék csökkentésére az alábbi célok elérésével:

· 2006-ra csökkenteni kell a biológiailag lebomló hulladékok lerakását az 1995-ben lerakott mennyiség 75% -ára

· 2009-re csökkenteni kell a biológiailag lebomló hulladékok lerakását az 1995-ben lerakott mennyiség 50% -ára

· 2016-ig csökkenteni kell a biológiailag lebomló hulladékok lerakását az 1995-ben lerakott mennyiség 25% -ára

Ez a stratégia szerepel a Szlovák Köztársaság hulladékgazdálkodási programjában a 2006 és 2010 közötti időszakra.

A bizonytalanságok meghatározására szolgáló módszer leírása

A lerakott biológiailag lebomló hulladékok metán-kibocsátásának kiszámításakor a bizonytalanság (pontatlanság) a számítási paraméterek pontosságától és a kapott aktivitási adatok pontosságától függ.

Az bizonytalanság kiszámításához az 5.1 és 5.2 egyenlet (GPG) egyedi paramétereinek bizonytalansági táblázatát és az aktivitási adatok bizonytalanságát kell felhasználni (2. függelék). A települési hulladékra vonatkozó tevékenységi adatokat két csoportba soroltuk, a gyűjtés módja szerint (statisztikai adatok vs. interpolált adatok).

A bizonytalanság kiszámításának eljárása minden hulladéktípus esetében azonos.

A hulladéklerakókból származó metánkibocsátás nyilvántartásának teljessége a biológiailag lebomló hulladékra vonatkozó adatok teljességétől függ. A települési hulladék területén a teljességet az egyéb hulladékáramok figyelembevétele biztosítja, amelyek többnyire a települési hulladék elkülönített, nem újrafeldolgozott frakciói.

Az ipari hulladékok esetében a leltár teljessége a biológiailag lebomló hulladék típusainak a Hulladékkatalógusban történő meghatározásától függ. Jelenleg a hulladék kiválasztását használják, amelyet a Szlovák Köztársaság Hulladékgazdálkodási Programja tett közzé a 2006 és 2010 közötti évekre.

Az átfedések elkerülése érdekében a leltár más kategóriáiban nyilvántartott hulladéktípusokat kizárták a leltárból. Például:

· Hulladéktrágya és hasonló állattenyésztésből származó hulladékok

· Szennyvíztisztítás során lerakott iszap

Hulladék - a jövő alapanyaga, T ö lgyessy J, Piatrik M.: Obzor, Malá Moderná Encyklopédia, 1984

A Szlovák Köztársaság hulladékgazdálkodása az EU-ba történő belépés után (Gasteparíková B., Gojdičová M., Gallovič P., Vyd. EPOS, 2004

Jó gyakorlati útmutató és bizonytalanságkezelés az üvegházhatású gázok nemzeti készleteiben (IPCC, 2000)

Az IPCC 1996-os felülvizsgált irányelvei az üvegházhatást okozó gázok nemzeti készleteihez: munkafüzet (2. kötet) hulladék (IPCC, 1996)

Üvegházhatású gáz-leltár szoftver a munkafüzet használati utasításához (IPCC, 1996)

Iránymutatások az egyezmény I. mellékletében szereplő, az egyezmény I. mellékletében szereplő, a felek által folytatott nemzeti kommunikáció előkészítéséhez: UNFCCC jelentési iránymutatások az éves nyilvántartásokról (UNFCCC, 2004)

Kézikönyv a biohulladékok kezeléséhez - Kézikönyv a szlovák önkormányzatokhoz, valamint a helyi és regionális önkormányzatokhoz, (MZP SR)

A koreai hulladéklerakók CH4-re vonatkozó 2. szintű módszertanának alkalmazási eljárásának kidolgozása (Kim S., Hallym University, 2002)

STN 83 8108 Hulladéklerakók. Hulladéklerakó-gáz (szlovák műszaki szabvány 8 8108 Hulladéklerakók, hulladéklerakó-gáz)

A Szlovák Köztársaság hulladékgazdálkodási programja, MŽP SR, 2005. december (a Szlovák Köztársaság hulladékgazdálkodási programja, Szlovák Környezetvédelmi Minisztérium, 2005. december)