A gyermek anyjának önkényes rövid távú távozása abból a kórházból, ahol az anyát és a gyermeket kórházba szállítják szülés után (elhagyva a kórház helyiségét), nem tekinthető a gyermek elhagyásának további tények megállapítása nélkül..

szülési támogatásról szóló

1. §-a szerint A szülési támogatásról szóló törvény 1., 2. §-a szerint a törvény célja a szülési támogatás (a továbbiakban: "támogatás") biztosításának szabályozása, a támogatás kiegészítésének biztosítása és a szülőknek, akiknek három, ill. több gyermek egyidejűleg, vagy aki évesen, ikrek vagy több gyermek született egyszerre többször (a továbbiakban: szülői támogatás).

A járulék állami szociális juttatás, amellyel az állam hozzájárul az újszülött szükséges szükségleteinek kielégítéséhez kapcsolódó költségek fedezéséhez.

A 2. § (2) bekezdése szerint 1 levél az említett törvény a) pontjában foglaltak szerint a támogatás igénybevételére jogosult az az anya, aki a gyermeket szült.

A 3. §. A szülési támogatásról szóló törvény 1. és 4. cikke 1/4 1/A támogatásra való jogosultság feltétele a gyermek születése és a jogosult állandó lakhelye a Szlovák Köztársaság területén.

A járulékhoz való jog nem keletkezik a 2. § (2) bekezdésében említett jogosultnál. 1 levél a) vagy b) pontja, ha a gyermek a kezelőorvos beleegyezése nélkül szülés nélkül hagyta a gyermeket orvosi intézményben.

Az iratokból kitűnik, hogy az alperes nem bizonyította kellőképpen a döntéshez szükséges tényleges helyzetet.

Ha a szülési támogatásról szóló törvény célja a szülési támogatás állami szociális ellátásként történő biztosításának szabályozása, amellyel az állam hozzájárul az újszülött szükséges szükségleteinek biztosításához kapcsolódó kiadások fedezéséhez, akkor a feltételek értékelésének alapvető előfeltétele annak biztosítása a jobb gyermekgondozás biztosítása.

A támogatásra jogosultak között van többek között a gyermek anyja. A gyermek születésekor nyújtott támogatás célja azonban az újszülött anyagi feltételeinek javítása azáltal, hogy juttatást nyújt az őt gondozó személynek, azaz j. az anyának (vagy az apának, vagy annak a személynek, akire az újszülöttet alternatív személyes gondozással, nevelőszülői gondozással vagy az örökbefogadóval bízták meg).

A (3) bek. A szülési támogatásról szóló törvény 4. cikke meghatározza annak okát, hogy a jogosult (anya) miért nem lesz jogosult erre a támogatásra. Ilyen ok a gyermek anyjának cselekedete is, aki születése után orvosi engedélyben hagyja a gyermeket orvos beleegyezése nélkül.

A támogatásra való jogosultság megítélése érdekében az alperesnek tehát meg kellett vizsgálnia, hogy teljesült-e annak biztosításának minden előfeltétele, ezért azt is meg kellett vizsgálnia, hogy a gyermek anyja elhagyta-e gyermekét.

Az alperes törvényesen köteles volt megfelelően kezelni azt a kérdést is, hogy a gyermeket a szülési támogatásról szóló törvény által előírt módon hagyták-e el. A "gyermek elhagyása" kifejezést azonban a szülési támogatásról szóló törvény nem határozza meg külön.

A jogrend egységességének elvéből azonban az következik, hogy e kifejezés használatának és tartalmának értelmezésének meg kell egyeznie a többi jogszabályéval. A "gyermek elhagyása" kifejezést kifejezetten a Btk. E törvény szerint a gyermek elhagyása olyan cselekménynek minősül, amelynek következtében a gyermek nem képes segíteni magán, és a saját sorsára hagyják, vagyis olyan cselekedet, amelynek eredményeként az a személy, akinek gondja alatt van a gyermek (ebben az esetben a gyermek anyja) nem érdeklődik a gyermek iránt. E feltétel teljesülése mellett a Btk. Feltételezi a gyermek gondozásának megszakítását olyan körülmények között is, amikor a gyermeket sérülés vagy halál veszély fenyegeti. A fenti feltételek egyidejű teljesítése megállapítja a bűncselekmény tényállását a Btk. 206. §-a alapján.

Mindkét feltétel nem teljesülhet, ha a csecsemő születése után azonnal orvosi intézményben van, de de iure és de facto sem fordulhat elő, mert még akkor is, ha az anya röviddel a szülés után elhagyja a kórházat, és abbahagyja a baba gondozását, ez nem eredményez olyan körülmények, amelyek miatt a gyermeket sérülés vagy halál veszélye fenyegetné, mivel a gyermek olyan hivatásos személyzet gondozásában van, aki biztosítja az élet minden szükségletét.

A szülési támogatásról szóló törvényben használt "szabadság" kifejezés meghatározásához hivatkozni lehet a szlovák nyelv rövid szótárában szereplő magyarázatra is. Ez a nyelvi segédlet a "távozás" kifejezést úgy értelmezi, hogy "helyről (véglegesen) elhagy, támogatás nélkül távozik, valakit elhagy, lemond, valakit felad". E fogalmak közös jellemzője, hogy állandóaknak kell lenniük.

A fellebbviteli bíróság szerint a "gyermek elhagyása" kifejezés, amelyet a törvény említett rendelkezése használ, és amelynek teljesítése összeköti a szülési támogatásra való jogosultság feltételeinek nem teljesülését, nem azonosítható automatikusan hagyja el azt az orvosi intézményt, ahol kórházban van vele, és néhány napon belül térjen vissza a gyermekhez, még akkor is, ha cselekedetei minden kétséget kizáróan sértik a kezelési rendet és elhanyagolják a gyermek gondozását, ami más jogi következményekkel járhat.

Más körülmények vizsgálata nélkül, mint pl. például az okok, amelyek miatt az anya ilyen módon járt el, mi volt a szándéka, vajon mikor és mikor tért vissza a csecsemőért, és hol volt és hogyan nevelik a babát a szülés után, hogy az anyja családjába került-e és hasonlók, de nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy az anya valóban elment-e.

Az alperes nem vizsgálta kellőképpen ezeket a körülményeket, és nem indokolta megfelelően, hogy miért tekintette a felperesnek az orvos beleegyezése nélküli kórházból való távozását a gyermek elhagyásának, különösen olyan helyzetben, amikor a felperes szerint a kérelmező végül visszatért érte. gyermek.

A gyermek anyjának önkényes rövid távú távozása abból a kórházból, ahol az anyát és a gyermeket kórházba szállítják szülés után (elhagyva a kórház helyiségét), nem tekinthető a gyermek elhagyásának további tények megismerése nélkül.

Az érintett kórház nőgyógyászati ​​és szülészeti osztályvezetőjének puszta bejelentése, miszerint a kérelmező orvosa beleegyezése nélkül hagyta el gyermekét a kórház helyiségeiből, az egyik ilyen anyai magatartás bizonyítéka lehet, de nem elegendő a következtetés meghozatalához hogy a kérelmező valóban elhagyta gyermekét. anélkül, hogy megvizsgálta volna a kérelmező egyéb körülményeit. Ezért az alperes feladata volt megvizsgálni, hogy az alperes a gyermek édesanyjaként szándékában áll-e véglegesen elhagyni gyermekét, vagy otthagyta-e egy egészségügyi intézmény gondozásában azzal a szándékkal, hogy később visszatérjen hozzá.

Azokban a helyzetekben, amikor a törvény nem írja elő a támogatás nyújtását a gyermek gondozásától, hanem kizárja annak nyújtását, ha a gyermek anyja elhagyja a született gyermeket (azaz nem szándékozik véglegesen gondozni a gyermeket), igazolás az a tény, hogy az anya a kezelőorvos beleegyezése nélkül elhagyta az orvosi intézményt, mert a „hagyja el az orvosi intézményt” kifejezés eltér a „gyermek elhagyása” kifejezéstől.

Hangsúlyozni kell, hogy ha a gyermek anyja elhagyja a gyermeket egy gyógyintézetben azzal a szándékkal, hogy már nem törődik vele, akkor a támogatásra való jogosultság nem merül fel, és egy ilyen törvény előírja az ilyen antiszociális magatartás megakadályozását, ha nem a gyermek után járó támogatás kifizetése nem tekinthető diszkriminatívnak: minden anyának társadalmi, etnikai, társadalmi vagy kulturális hátterétől függetlenül kötelessége gondoskodni gyermekéről, amint azt a családi törvény előírja, és a gyermek születése nem tekinthető gyermeknek a jogosultságot kiváltó tény.

Ezenkívül a hatályos jogszabályokból egyértelműen kiderül, hogy a születési támogatás célja az újszülött szükséges szükségleteinek kielégítésével kapcsolatos kiadások fedezése. Ha az anya nem válik jogosulttá erre a juttatásra, pl. ha az anya után kutatnak, vagy ha az anya meghalt, vagy ha a gyermeket az apa gondozására és gondozására bízták, ill. más személy alternatív gondozásra, nevelőszülői gondozásra vagy örökbefogadásra adott engedélyt kapott, a jogosultság erre a támogatásra más jogosultak számára a törvényben meghatározott feltételek mellett felmerül.

Ebből az következik, hogy még akkor is, ha a gyermeket nem az édesanyja gondozza, az állam a gyermek születésekor támogatást nyújt, és így hozzájárul az újszülött számára az alapvető szükségleteinek kielégítéséhez kapcsolódó költségek fedezéséhez.

A 3. § (4) bekezdésének értelmezése A szülési támogatásról szóló törvény 4. cikke, amelyet az alperes használt, csökkentené a költségeinek fedezésére szánt támogatást, amelyet az anya egy ideig (akár akaratuk ellenére is) más személyek gondozásában hagyott, és tudta, hogy ők gondoskodnak gyermeke anyja viselkedéséhez szükséges szükségleteinek kielégítésével, ami nyilvánvalóan nem a törvény célja volt.

Az Elsőfokú Bíróság tehát nem követett el hibát, amikor megsemmisítette az alperes határozatát, és az ügyet visszaküldte neki további eljárás céljából, amelyben további bizonyítékot kellett tennie a gyermek elhagyásának körülményeire.

A fenti okokból a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bírósága nem fogadta el az alperes fellebbezését és a regionális bíróság K. ügyben hozott ítéletét, amely tényszerűen közigazgatási volt a 219. §-a alapján. 1 OSP megerősítve.

Egyéb okokból a fellebbviteli bíróság teljes mértékben egyetértett az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásával is, amelyre a 219. § (1) bekezdése alapján hivatkozik is. 2 OSP.

A bíróság az eljárás költségeiről a 250k. 1. számú határozata alapján, és nem ítélte meg azokat a feleknek, mivel a felperes semmilyen költséget nem viselt, a felperes ügyvédje nem követelte a fellebbezési eljárás költségeit, az alperes pedig pervesztes volt.

1/3. Bek. Törvény 5. sz. 235/1998 Coll. törvénnyel módosított. 571/2009 Coll. (2010. január 1-jei hatállyal)

NS SR A Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának 2009. október 22-i ítélete, ügyszám. zn. 7 Sžso 8/2009

A K. tartományi bíróság 2008. október 29-i ítéletével megsemmisítette az alperes 2006. december 14-i határozatát, amelyben elutasította a felperes fellebbezését, és helybenhagyta a Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatalnak az SNV G. G. munkahelyén 2006. november 10-én hozott határozatát. az állami szociális ellátáshoz való jogról - gyermeki szülői támogatás. VK, született 2006. október 7-én. Nem vette figyelembe annak bizonyítékát, hogy a kérelmező nem volt jogosult a 4460 SKK ezen juttatására azzal az indokkal, hogy önkényesen távozott és egy kiskorú VK-t egy orvosi intézményben hagyott szülés után, és kiskorúat hagyott VK egy orvosi intézményben. Nem felelt meg a 3. § (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek. 4. cikkében és a 9. §-ban Törvény 2. -a. 235/1998 Coll. törvénnyel módosított. 471/2005 Coll. a szülési támogatásról, azoknak a szülőknek a támogatásáról, akik egyszerre három vagy több gyermeket szültek, vagy akik két év alatt többször is ikreket születtek, valamint egyéb törvények módosításáról (a továbbiakban: „Szülési támogatásról szóló törvény”).

A területi bíróság véleménye szerint a közigazgatási hatóságok csak arra a tényre összpontosítottak, hogy teljesülnek-e a törvényben előírt feltételek a szülői támogatás nyújtására, különös tekintettel arra, hogy megvizsgálták-e az erre az állami szociális ellátásra jogosult személyt. Kijelentette, hogy a K. kórház értesítése, o., Nem volt elegendő a hozzájárulás iránti kérelem elbírálásához. r. ról ről. nőgyógyászati ​​és szülészeti osztályának 2006. november 2-i határozatát, miszerint a kérelmező elhagyta a kórházat. Az alperes nem nyújtotta be a szükséges bizonyítékokat, és nem fejtette ki, miért nem tartja szükségesnek a felperes által javasolt bizonyítékok felvételét, és nem foglalkozott kellőképpen a felperes kifogásaival.

Az alperes időben fellebbezést nyújtott be a regionális bíróság ítélete ellen, és azt kérte a másodfokú bíróságtól, hogy a felperes keresetének elutasításával módosítsa a regionális bíróság ítéletét.

Rámutatott arra, hogy a szülési támogatás állami szociális juttatás, amelyen keresztül az állam hozzájárul a szülőkhöz az újszülött szükséges szükségleteinek kielégítéséhez felmerülő kezdeti kiadásaik enyhítéséhez. A szülési támogatásra való jogosultság feltételeit, ideértve az ezen támogatásra való jogosultság megszűnésének időtartamát, a szülési támogatásról szóló törvény szabályozza, és ezt csak akkor lehet kifizetni, ha a fent említett törvény szerinti jogosultság összes vonatkozó feltétele teljesül. Kiemelte azt a tényt, hogy a 3. §. A szülési támogatásról szóló törvény 4. §-a szerint a pótlékhoz való jog a 2. §-ban említett jogosultra nem vonatkozik. törvény a) pontja alapján, ha a gyermek a szülés után a kezelőorvos beleegyezése nélkül hagyta el az egészségügyi intézményt. A felperes ilyen magatartását a MUDr levelének tartalma igazolta. J. K., a K. s.r.o. nőgyógyászati ​​és szülészeti osztályának vezetője 2006. november 2-án, elküldték a Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatalnak S. N. V. munkahelyi G. - Állami szociális ellátások osztálya. A levélből kiderül, hogy a kérelmező szülés után a kezelőorvos beleegyezése nélkül hagyta el a gyermeket.

A kérelmező érdemben kérte a regionális bíróság ítéletének helybenhagyását.

A Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, mint fellebbviteli bíróság a 250. §.