jelenlegi

Megjegyzések Nyomtatás E-mail Facebook Twitter LinkedIn WhatsApp

  • Szlovákiában a családról, annak védelméről és társadalmi szerepéről az utóbbi időben egyre többször esik szó. Hogyan érzékeli a családot és hogyan látja annak fő társadalmi szerepét? Ma csak reproduktív funkciója van, vagy tágabb jelenség?

A családnak három alapvető szerepe van, ill. három alaposzlopon áll. Ahhoz, hogy valamiről családként beszéljünk, legalább egy gyermeknek jelen kell lennie. Gyermekek nélkül ez egy háztartás, de nem család. A gyermek születéséhez a nemnek a szülők között kell működnie. Más szavakkal, a család kulturális és társadalmi módon alakítja át természetes biológiai ösztönünket. A harmadik dolog a háztartás szükségessége, vagyis tető a feje fölött, ahol a család élhet, és egy ágy, ahol a szülők nemi életet élhetnek.

Összefoglalva: a család feladata a régi társadalmi tapasztalatok megőrzése a szaporodás révén, hogy maga a társadalom is megmaradjon. A család funkciója a társadalom túlélése, ami azt jelenti, hogy gyermekeket kell nevelni és nevelni.

  • Az elmúlt száz évben a vállalat számos kulcsfontosságú tendenciát tapasztalt. Ide tartozik a nők felszabadító mozgalma, a szexuális forradalom és még sokan mások. Melyik jelenség volt a legnagyobb hatással a családra és annak hagyományos megértésére?

A család nézete nagyon jelentősen megváltozott. Különösen két olyan nagy változás történt, amelyekkel eddig egyik kultúra sem tudott megbirkózni, a mieink pedig elég elfoglaltak lesznek ahhoz, hogy megbirkózzanak velük. Az első változás az élet elidegeníthetetlen meghosszabbítása, a második a fogamzásgátlás feltalálása.

A második jelenség, mint említettem, a fogamzásgátló tabletta volt. Amit eddig említettem, az a háborúk közötti és a háború utáni időszakban formálta a családot. A fordulópont azonban az 1970-es években következett be, amikor a fogamzásgátlás behatolt a társadalmi fejlődésbe. Ez az első alkalom a természet történetében, amikor a női nem maga dönti el, hogy a gyermek teherbe esik-e vagy sem. Másrészt sajnos, ha belegondolunk ebbe a kérdésbe, egy nő csak akkor dönthet, hogy van-e gyermeke. Ha meg akarja szerezni, akkor nemcsak a szülei akarata dönt, hanem a természet is. Azonban egy nőnek több lehetősége van arra, hogy ne vállaljon gyermeket, ami megváltoztatja a családról alkotott véleményét, és befolyásolja a válaszok keresését az előttünk álló kérdésekre.

  • Ezeket a változásokat konkrét társadalmi attitűddel kell elfogadni, vagy egyszerűen el kell fogadni őket, és egyeztetni kell velük.?

Minden ember szerepe, hogy alkalmazkodjon ahhoz a társadalomhoz, amelyben született, és amelyben él. Nincs más választásunk ebben. Természetesen, ha választhatok, például szívesebben lennék 1910-ben egyetemi tanár, mint ma. Lenne házvezetőnőm, 5 szobás lakásom egy városi házban, hétvégén a tóhoz utaznék és hasonlók. Professzorként akkoriban valaki lennék. Ma társadalmi helyzetünk nem olyan magas, csak Csehországban körülbelül ezeren vagyunk, és ilyen tömeget lassan a proletariátus visel, nem pedig az elit. Röviden, az, hogy meddig születik az ember, nem választja meg. A jelenlegi idővel való megbirkózás nem opció, hanem elengedhetetlen. Csak platonikusan lehet gondolkodni azon, hogy egy adott idő jobb-e vagy rosszabb-e, mint az elmúlt korszakok. Például azt gondolhatom, hogy professzorként jobb lettem volna 1910-ben, de annak idején rendkívül elszörnyedtem a fogóktól, és az akkori orvosi előrehaladással az orvosok nem tudnának segíteni az epehólyagomon, amellyel 40 éves koromban voltak problémáim és amelyeket 100 évvel ezelőtt nem éltem volna túl. Gondolataink tehát valójában csak platonikusak, még ha lenne is lehetőségünk egy adott időpontot választani, nem tudnánk pontosan, hogy miből válogatunk.

A jelenlegi fiatal generáció olyan társadalomban született, amelyben a leghosszabb, legegészségesebb életet reméli, és anyagi biztonságban van. Ebből a szempontból egyetlen ember sem állt ilyen jól előtted. Életemet nézve sok időszakot éltem át: gyermekként a gazdasági válság sújtotta, jöttek a németek, nem iskolába mentem, hanem a légmenedékházakba, később jöttek a kommunisták, nem tudtam iskolába járni A rossz profil miatt aztán sikerült, elköteleztem magam annak, amit szerettem, de aztán jöttek az oroszok és így tovább ... Izgalmas kihívások voltak, nem „elviselhetetlen könnyűség.” Érdekes, szép életem volt! Ma az egész társadalmi vita unalmasnak tűnik, és csak arra a kérdésre vonatkozik, hogy mekkora lesz a gazdasági növekedés.

Másrészt elégedett legyen, mint a fiatal generáció, ugyanolyan színes, szép életet élhet, tele új kihívásokkal. Az Ön feladata nem az lesz, hogy hátranézzen, hanem - mint említettem - teljes mértékben beilleszkedni abba a társadalomba, amelyben született és amelyben él.

  • Szlovákiában az aktuális kérdés az abortuszok betiltása volt. Európában a homoszexuális szakszervezetek és a heteroszexuális családok részleges vagy teljes egyenlőségéről tágabb kontextusban tárgyalnak. Közvetlenül kérdezem: A homoszexuális párkapcsolat és az abortusz veszélyt jelent a családra?

Személyes meggyőződésem, megfigyelt hosszú távú tapasztalatom és szakértelem alapján úgy gondolom, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat kérdése teljesen marginális. Számunkra szorongásos probléma, heteroszexuálisok 96 százaléka. Csehországban az emberek csupán 4-5 százaléka mondja ismételten, hogy valaha is volt homoszexuális tapasztalata, és csak 3 százaléka szerint homoszexuális. A társadalom ilyen kis széle nem dönt semmiről. Vegyük példának a Cseh Köztársaságot. A homoszexuálisok 7 évig harcoltak egy bejegyzett élettársi kapcsolatért. A Parlament öt alkalommal utasította el a törvényjavaslatot, amíg a meleg csoportok nem tudták meggyőzni a képviselőket és a politikai pártokat. A törvény hatálybalépését követő első évben regisztráltak mindazok, akik évek óta várták a törvényt. 573 meleg pár volt. Ugyanebben az évben csaknem 52 000 heteroszexuális pár házasodott össze. Ezenkívül a meleg párok körülbelül ötöde elvált egy éven belül. Tehát ha bejegyzett élettársi kapcsolatról beszélünk, akkor néhány száz homoszexuálisról beszélünk egy 10 milliós társadalomban. Ezek azonban azok az egyének, akik egyáltalán érdekeltek a kapcsolatuk regisztrálásában. Helyettesítő probléma egy kis csoport számára, amely semmit vagy a családot nem érinti.

Prof. PhDr. Ivo Mozny, CSc. (1932) szociológia és társadalomfilozófia professzor a brünni Masaryk Egyetem Társadalomtudományi Karán. Az FSS MU Regionális Újságírás Intézetének igazgatója, ugyanakkor az FSS MU Reprodukciója és Integrációja Kutató Intézetében (a "Családi és reproduktív folyamatok" területén) dolgozik. Kutatása általában a társadalmi változásokra, a család szociológiájára, az intimitás szociológiájára és a szociálpolitikára összpontosít. Többek között tagja: a Masaryk Egyetem Tudományos Testületének, az Európai Tudomány és Művészetek Társaságának, a Holland Haladó Tanulmányok Intézetének és a Cseh Köztársaság Tanult Társaságának. Tudományos tevékenységéért a Masaryk Egyetem aranyérmével tüntették ki.

Az interjú a Nemzeti Kiváló Egyetem projekt keretében készült, amelyet az SPD NUTS II Pozsony 3. célkitűzése támogatott, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával.

Megjegyzések Nyomtatás E-mail Facebook Twitter LinkedIn WhatsApp