NOV - 2021. február 11., 20 óra 06 perc
ELSŐ NEGYED - 2021. február 19., 19 óra 47 perc
SPLN - 2021. február 27., 09 óra 17 perc
Harmadik negyed - 2021. február 4., 18 óra 37 perc
A Merkúr 28˚-nál (átlagosan 20˚-nál) többet nem mozdul el a Naptól. Ezért maximum két órával később esik le vagy kel, mint a Nap, és láthatósági ideje kéthavonta két hétre korlátozódik. Ennek ellenére nem nehéz meglátni a Merkúrot. Csillagmérete a Földtől való távolságától függően 3-2 nagyságrendű. Ha a legközelebb van a Földhöz, szögátmérője eléri a 13 másodpercet, ha legfeljebb 4,5 másodperc. A felületén azonban nem látunk részleteket, kivéve a szögátmérő és a fázisok változását.
Vénusz - napkelte előtt is megfigyelhetjük a reggeli égboltot, különösen a hónap első napjait. Közelebb helyezkedik el a Naphoz, mint a Merkúr, ezért nincs sok időnk megfigyelni. Ennek ellenére van egy kihagyhatatlan tárgy az égen.
A Vénusz a legfényesebb tárgy az éjszakai égbolton a Hold után, ezért nem nehéz megtalálni. A legmagasabb fényerő eléri a -4,6 nagyságot, és ezért a nappali égen is szabad szemmel látható. A szögátmérő 10 ″ -59 ″ között ingadozik, 25 ″ -os megnyúláskor, így a távcső is alkalmas megfigyelésére. Mivel belső bolygóról van szó, a Merkúr bolygóhoz hasonló fázisokat figyelhetünk meg rajta, 15-szeres nagyítással. A nagyon zavaró fény csökkentése vagy egyes foltok kiemelése érdekében célszerű színszűrőket használni - a fény csökkentése érdekében egy szürke, kék és zöld szűrő kiemeli a felhők részleteit.
Mars - reggel emelkedik, így naplemente után azonnal megfigyelhető. Az éjszaka első fele láthatatlan marad. A Kos csillagképben találjuk, február 24-én a Bika felé költözik.
Jupiter - még mindig a Bak csillagképben találjuk. Az első napokban azonban a földi megfigyelők számára nem figyelhető meg - összeolvad a Nappal az égen. Február második felében azonban távolodni kezd tőle, ismét megfigyelhetővé válik és a reggeli égre fordul. Minden nap hamarabb megjelenik, ami megnöveli a megfigyelés idejét.
A Jupiter számtalan megfigyelési lehetőséget kínál nekünk - színes felületétől a négy nagy galilei holdig. A 25x nagyítású 5 cm-es távcsőben felszínén felhősávok ismerhetők fel. A Jupiter szögátmérője 31 ″ -48 ″, ami azt jelenti, hogy 10-szeres nagyítással felismerhetjük a bolygó korongját. Mivel e bolygó forgási ideje csak 10 óra, megfigyelhetjük lapítását is. Változatos felületén felhők rendszerét figyelhetjük meg, az Egyenlítővel párhuzamos sötét fénysávok (sötétebb sávok és világosabb zónák). Az ideiglenes képződmények légkörében is stabilak, főleg felhői nagyon változóak. Jó példa erre a Nagy Vörös Folt, amely néha összeolvad a felhőkkel, máskor pedig olyan sötét, hogy még kis távcsőben is könnyen felismerhetjük. A Jupiter négy holdja, az Io, az Európa, a Ganymede és a Callisto olyan nagy, hogy ha nem vesznek el a Jupiter fényében, szabad szemmel láthatók. Még egy kis teleszkóppal is megfigyelhető ezeknek a holdaknak egy síkba történő elrendezése. Nagyszerű élmény megfigyelni a hónapok átmenetét a bolygó korongja előtt.
Szaturnusz - a Jupiter közelében marad. Csak kevesebb, mint egy órával korábban szabadul fel, így ez a bolygó számunkra is megfigyelhető a hónap második felében. A Szaturnusz a Bak csillagképében is megtalálható.
Uránium - reggel felkel, és így, mint a Mars, sötétedés után azonnal megfigyelhető. Éjjel fél egyig, a végén pedig fél tizenegyig marad a láthatár felett. Az Urán a Kos csillagképben található.
Az Uránus túl messze van a Földtől ahhoz, hogy bármilyen részletet lássunk a légkörében. Az urán szabad szemmel a megfigyelhetőség határán áll. Egy kis eszközben kör alakú korong alakú, zöldes árnyalattal, amelynek átmérője körülbelül 4 szögmásodperc. Árnyékát az ammónia jég, a metán és az etán okozza, amelyek erősen elnyelik a vörös fényt, és jellegzetes kék-zöld árnyalatot hoznak létre. Titán és Oberon holdjait még távcsővel sem fogjuk látni, mert elérik a körülbelül 15 magnitúdójú csillagméretet. Csak 20 cm-nél nagyobb lencseátmérővel rendelkező távcsövekben láthatók.
Neptun - napnyugta után távcsővel vagy triáddal láthatjuk. Ahogy a Neptunusz egyre korábban beáll, a megfigyelésre szánt időnk minden nap rövid.
A Neptunusz is túl messze van a Földtől, hogy ne lásson részleteket a légkörében. Hármasban láthatjuk. A Neptunusz fele az Urán szögátmérőjének, és kék árnyalat jellemzi. 2022-ig a Vízöntő csillagképben található. A Neptunusz fényereje 7,8 magnitúdó körül van, legnagyobb holdja, a Triton eléri a 13,5 magnitúdójú csillagméretet.