A beállítás csak elhanyagolható mértékben növeli az üzemanyag-fogyasztást.
A szén-dioxid-kibocsátás nem az egyetlen módja annak, hogy a légi közlekedési ágazat negatívan befolyásolja az éghajlatot. Kutatások szerint a repülőgépek által hagyott kondenzációs jelek összehasonlítható hatást mutatnak.
Az európai tudósok új kutatásai azt találták, hogy ez könnyen és jelentősen csökkenthető. Elég a járatok két százalékának repülési magasságát 600 méterrel megváltoztatni, és a kondenzvezetékek kedvezőtlen éghajlati hatása csaknem kétharmadával csökken.
A kutatómunka a Environmental Science & Technology tudományos folyóiratban jelent meg.
Szinte egész nap kitartanak
Amikor a repülőgépek által kibocsátott forró gázok érintkeznek a hideg levegővel, úgynevezett szemcsék képződnek az égen. A legtöbb néhány perc múlva feloldódik. Néhány azonban kitágul és összekeveredik más kondenzvezetékekkel vagy algafelhőkkel (círusfelhők), és ebben a formában akár 18 órán át is kitarthat.
Kutatások szerint a kondenzvezetékek és az általuk létrehozott felhők ugyanolyan mértékben elősegítik a globális felmelegedést, mint a repülőgépek által kibocsátott szén-dioxid. Megváltoztatják a visszavert és elnyelt napfény arányát.
A különbség a szén-dioxidtól az, hogy a kondenzvezetékeknek csak rövid távú hatása van. A tudósok szerint ez azt jelenti, hogy hatásukat gyorsan és hatékonyan csökkenteni lehet.
Kis változás a főbűnösök számára
Az európai kutatókból álló csapat a londoni Királyi Egyetem tudósai vezetésével kutatta, hogyan lehet ezt megtenni. Ez azon a tényen alapult, hogy a kondenzvezetékek csak egy meghatározott magasságban, magas páratartalom mellett keletkeznek és tartanak fenn.
Mivel ez a tartomány viszonylag "vékony", a kutatók feltételezték, hogy még a repülési magasság kicsi változása is korlátozhatja a kondenzvezetékek kialakulását és létezésük hosszát. A pontos adatok megszerzése érdekében számítógépes modellezéssel igazolták a feltételezést.
Megállapították, hogy az összes járat kevesebb mint két százaléka felelős a kondenzvezetékek éghajlatának 80 százalékáért. A számítógépes modellezés azt is kimutatta, hogy e kiválasztott járatok repülési magasságának megközelítőleg 600 méteres megváltoztatása 59 százalékkal csökkenti a kondenzvezetékek éghajlati hatásait.
A légi fuvarozók számára fontos, hogy ez a változás az üzemanyag-fogyasztás csak elhanyagolható, mintegy tized százalékos növekedését okozza.
"Kutatásunk során kiderült, hogy kis számú repülés magasságának megváltoztatása jelentősen csökkentheti a repülőgép kondenzvezetékének éghajlati hatását" - mondta Marc Stettler, a tanulmány vezető szerzője. Szerinte ez a kis kiigazítás nagyon gyorsan csökkentheti a légi közlekedés általános negatív éghajlati hatásait.
A motorok frissítése is segít
Az új tanulmány készítői szerint a légi járművek negatív hatásainak további csökkentését a repülőgépek korszerűsítésével lehet elérni.
Az üzemanyag hiányos elégetésével a repülőgépek úgynevezett fekete szénrészecskéket bocsátanak ki, amelyeken a nedvesség lecsapódik és jégkristályok képződnek. Eredetük alátámasztja a kondenzvezetékek méretét és hosszát.
A tudósok szerint az újabb, hatékonyabb motorok együtt járnának a kiválasztott járatok repülési magasságának beállításával, ami akár 90 százalékkal is csökkentené a kondenzvezeték éghajlati hatásait.