A kajmán ragadozó megteszi a nevének becsületét: megtámad és megragad mindent, ami az erős állkapcsa közelében van, aligátoros kölykök előtt sem áll meg.
Életmód: A ragadozó kajmánok idejük nagy részét víz alatt töltik, sekély édesvízi tavak, tavak vagy lassan folyó folyók fenekén fekve. Lassan mozognak a vízben, nehézkesek és láthatatlanok a földön. A előfordulási terület északi részének hideg éghajlatán a víz alatt telelnek, de a fagyos vízfelület alatt is gyakran elég aktívak maradnak. A ragadozó kajmánok nagyon agresszívak a földön, különösen veszélyhelyzetben. Veszélyben hevesen vetik magukat a támadóra, akasztott álluk fenyegetően kitágul. Nagy fejük van éles pofákkal, erős lábuk masszív karmokkal és a lábujjak között lebegő membránnal.
Szaporodás: A kajmán ragadozók általában gőzölögnek a vízben, így a kisebb hímek nőstényekbe másznak. Ezután a nőstény lyukat ás a part szélén, amelybe nyár elejétől huszonnégy tojást rak. A fejlesztés két-három hónapot vesz igénybe. A nyár végén rakott tojások közül a csibék legtöbbször jövő tavasszal kelnek ki meleg időben. A kölykök színe sokkal világosabb, mint a felnőtteknél. A kikelés után azonnal a fiatalokat a vízbe kaparják, ahol az első életév során jól el vannak rejtve. Gyorsan nőnek, és páncéljuk egyéves korban általában tizenöt centiméteres.
Táplálék és vadászat: A kajmán ragadozó minden olyan állatra vadászik, akit mérete miatt mer. Halakat, apró teknősöket, békákat, szalamandrákat, vízi kígyókat, fiatal aligátorokat és madárbabákat, valamint a vízben élő emlősöket fog. Ha a kajmán észrevesz egy élő halat a vízben, mozdulatlan marad, de szorosan figyel minden ragadozó mozdulatot. Pofájával nagyobb állatokat fog, és elülső karmával darabokra tépi őket. A kisebb zsákmány lenyeli az egészet. A ragadozó kajmánok szintén húsevők, bármilyen méretű tetemet esznek, amelyet a víz alá húznak. A kajmán kölykök fiatal halakkal, harkályokkal, rákokkal és vízi rovarokkal táplálkoznak.
- A kajmánokat valamikor balesetek, gyilkosságok vagy öngyilkosságok áldozatainak holttestének felkutatására használták a tavakban. Szálra kötve engedték őket a vízbe, és amikor a kajmán nő meghúzódott, ez azt jelezte, hogy éppen megtalálta a keresett holttestet.
- A kajmán keselyű egy kis féregszerű növekedéssel rendelkezik a nyelvén, amellyel rendszeresen mozog. Nyitott papagájjal ül a tó alján, és apró halakba vágja, amelyek csalogatják ezt a féregszerű növekedést. Amint elég közel vannak, a teknős a helyére pattan és lenyeli őket.
Ez a teknősfaj tenyésztése és akváriuma szempontjából is érdekes életmódjában. A 30 centiméteres mélységű akváriumban tartott teknősöket nyáron egy körülbelül 40 centiméteres tóba helyezhetjük. Az egyes teknősöket külön tartjuk, csak a párzás idején helyezzük össze a párokat.
Előfordulás - sekély édesvízi tavakban, tavakban és folyókban Észak-Amerika keleti oldalán, Kanadától délig Közép-Amerikáig és Dél-Amerika északnyugati részén.
A faj védelme- A ragadozó kajmán fő ellensége az ember: megöli, hogy teknőslevest készíthessen, vagy csak sportolás céljából vadászik rá. Ennek ellenére a bőség állapota állandó.
Testméretek - páncél 40 cm-ig, teljes hossza 80 cm-ig, a hímek kissé kisebbek.
Szaporodás és ivarérettség - férfiak 3-5 éves korban, nők 4-6 éves korban.
Tojásrakási időszak - nyár vége.
Tojások száma - kb. 24.
Inkubációs időszak - 2-3 hónap.
Életmód - magányos.
Táplálék - halak, fiatal madarak és emlősök, békák, szalamandra, vízi kígyók, fiatal teknősök.
Várható élettartam - fogságban akár 60 évig is.
Kapcsolódó fajok - A kajmán keselyű Macroclemys temminckii Észak-Amerikában él.